 |
| Peles kastély. |
 |
| Károly király a Peles kastély északi teraszán, 1910, üveg diapozitív |
A Román fejedelemségek, Havasalföld és Moldva egyesülése 1859 januárjában jól szolgálta a Magyarországot ellensúlyozni kívánó Osztrák - Német érdekeket. Segítségükkel a román állam fokozatosan megszilárdult, 1866-ban hatályba lépett az Alkotmány és bevezetésre került az örökletes alkotmányos monarchia.
Alexandru Ioan Cuzát 1859-ben mindkét román fejedelemségben uralkodóvá választották, így a két tartomány (Havasalföld és Moldva) perszonálunió révén egyesült és létrejött az Egyesült Román Fejedelemség. 1866-ban lemondatták a trónról. Románia új uralkodója
Karl von Hohenzollern-Sigmaringen, a Hohenzollern-Sigmaringencsalád (1839-1914) tagja lett.
Károly ekkor Coburgban tartózkodott, mint a 2. számú gárdadragonyos-ezred kapitánya. Jó hírneve volt, mint kitűnő katonatiszt és az erény példaképének tartották, úgy a személyes életében, mint a közéletben. Feleségével, Wied Erzsébettel (1843-1916), aki Carmen Sylva irodalmi álnéven ismert, 1. Károly, mint uralkodó (1866 - 1881) és román király (1881 - 1914) 48 évig vezette az országot.
Egy, a Prahova Völgyének festői tájára tett kirándulás után, amely szülőhelyére, Sigmaringenre emlékeztette, Károly elhatározta egy nyári rezidencia felépítését Sinaia városában, a Bucsecs-hegység lábainál, a Mihail Cantacuzino által 1695-ben alapított monostor mellett. Miután megvásárolta a területet, az 1872. évben, felkéri Wilhelm von Doderer bécsi építészt a terv megvalósítására a német reneszánsz szellemében.
 |
| Az üvegből készült mennyezet mozgatható, melyet elektromotorral vagy
kézi erővel lehet kinyitni, jelképes jeleneteket és Románia megyéinek
címerét ábrázoló festett üvegek alkotják. |
A tereprendezés után, a tulajdonképpeni építkezés az 1875. évben kezdődik el Doderer asszisztensének, Johannes Schulz von Strainitzky építésznek a vezetésével. Ő Doderer utolsó javaslatából indult ki és érdeklődésre talált a társánál, aki mellérendelt egy fontos munkatársat, megbízható szakembert, Martin Stöhr (1819 -1896) szobrász személyében. Az építkezés első szakasza az 1883. évben fejeződik be, megszakítással a Függetlenségi Háború idején (1877-1878), amikor október 7-én hivatalosan felavatják a királyi rezidenciát. A munkálatok egészen 1914-ig folytatódnak, a Peles kastélyt átalakítják és kibővítik Karel Uman (1855-1929) cseh építész vezetésével. Ebben az időszakban épülnek a szomszédos épületek - a Pelisor kastély, az Economat, az istállók és a melléképületek.
 |
| Díszterem részlete |
I. Károly sok pénzt fordít rendkívül összetett és újdonságnak számító műszaki berendezésekre, így a királyi rezidencia már a kezdetektől fel van szerelve elektromos világítással, központi fűtéssel, légkondicionálóval, folyóvízzel és csatornahálózattal, telefonnal, központi porelszívóval, felvonóval, stb.
Külső építészet tekintetében a Peles kastély a német neoreneszánsz stílusjegyeit hordozza.
 |
| Díszlépcső |
A.vízszintes és függőleges vonalakat, a fachwerk külső díszítéshez felhasznált fa gazdagsága festői, levegős hangulatot nyújt, folyamatos párbeszédet folytatva a hegyi tájjal.
A belső terek építészete és díszítésének meghatározó eleme a német neoreneszánsz, de visszaköszön az olasz, angol reneszánsz, a német barokk, a rokokó, a hispano-mór, a török és a 1900-as évek stílusa.
A központi torony a vár déli homlokzatán helyezkedik el, 1906-ban magasságát megemelték. A toronyban lévő toronyóra nagy történelmi értékű egyedi darab, amelyet a huszadik század elején gyártott Johann Mannhardt Bajorországban, a királyi udvarban működő toronyóra gyárban.
A kastély teraszai az olasz neoreneszánsz stílusjegyeit viselik, gazdagon díszítve faragványokkal, kőből és márványból készült szoborcsoportokkal, virágtartókkal, oszlopokkal és szökőkutakkal. Liman építész együtt dolgozott a korszak híres tájépítészeivel, mint például Wilhelm Knechtel, aki Habsburg Miksa főherceg egykori főkertésze volt és Ferenc József császár ajánlotta 1 Károlynak. A kertész üvegházakat rendezett be hozzávetőlegesen 33.000 évelő növénnyel. Ezzel párhuzamosan a térségbe örökzöldeket és lombhullatókat telepített, köztük néhány ritka fajt honosítva meg Amerikából és a Himalájából.
 |
| A díszterem szintjei |
 |
| A dolgozószoba |
A díszterem a kastély legpazarabb
fogadóterme, Karel Liman 1911-ben, egy régi belső udvar helyére tervezte, három szinten magasodik a főépület központi részében.
Lenyűgöző hatást kelt az első emelet erkélyéig nemes és egzotikus fafajtákkal berakott diófa lambéria, a terem dekorációját az 1583-ból származó, egyik legreprezentatívabb lakótér, a "Fredenhagen" szoba ihlette, amelyet Lübeckben, a jelenlegi Kereskedelmi Kamara Palotájában őriznek.
A lambéria faragványok gazdagságának külön jellegzetessége: a mitológiai, bibliai és történelmi témákból merített domborművekkel és alabástrom szobrokkal díszített kazetták
Fölöttük, az intarziás fríz a Hohenzollern család középkori német és svájci várait ábrázolja. A fadíszítés és a bútorzat egy része a bécsi ifjabb Bernhard Ludwig műhelyében készült - aki a Pele~ kastély fő díszítőművésze. A felső szinten, az első emeleti erkélyek boltívei között, Francois Boucher festő képei alapján a híres Aubusson manufaktúrában, a tizennyolcadik század első felében készített francia faliszőnyegeken a "Gyümölcsszedés" témakör jelenik meg.
A dolgozószoba a hamburgi Heymann műhelyben készült bútorokkal van berendezve, német neoreneszánsz stílusban, az 1883. évben fejezték be. Abból az időből megmaradt a király hatalmas íróasztala, egy pulpitus a hivatalos meghallgatásokra és egy lenyűgöző könyvtári szekrény. A dolgozószoba 1590-1603 között készült, festett üvegei svájci kantonok címerpajzsait ábrázolják.
A tanácsterem, vagy az új audiencia terem az utolsó, amelyet Karel Liman 1914. évben épített, és amelyet a luzerni Városház tanácsterme (XVII. század) inspirált. A különböző fába vésett faragványok és a régi svájci festett üvegek a teremnek egy kivételes esztétikai értéket kölcsönöznek.
 |
| A régi zeneterem 1905 |
A régi zenetermet az 1905. év után Erzsébet királyné kívánságára átalakították irodalmi estek megtartására alkalmas szalonná. A lambéria felső részén elhelyezett Dora Hitz festmények Carmen Sylva által átértelmezett német mítoszok szereplőit jelenítik meg. A festett üvegablakok
Vasile Alecsandri költő által megverselt román népi mondák jeleneteit ábrázolják. Ebben a teremben döntötte el 1914. augusztus 3-án a Koronatanács Románia semlegességét az I. Világháborúban.
 |
| a Firenzei szoba |
A kastély fogadótermei közül az első, a Firenzei szoba, 1906-1910 között volt díszítve a késő firenzei reneszánsz modell alapján, lenyűgöző kompozíciós egyensúlyával és a gazdag építészeti részletekkel: kazettás és aranyozott mennyezetét hársfából faragták a firenzei paloták szalonjainak stílusában, Calliopet, a zene múzsáját ábrázoló Giorgio
Vasari mú másolatával díszítették. A muranói üvegből készült csillárok a velencei üvegmívesek jó kézművességét és művészetét tanúsítják. A bronzba öntött ajtók fényűző díszítése a firenzei művészek páratlan tehetségét dicsérik. Az ajtókeretek és az impozáns kandalló Paonazzo márványból készültek.
 |
| A mór terem |
A mór terem Lecomte du Nouy francia építész által fogadóteremnek volt tervezve. A spanyol-mór stílusú ragyogó díszítés, a faragott mennyezet, a bronzcsillárok, a falak aranyozott és sokszínű arabeszk stukkói a granadai Alhambra kastély termeire emlékeztetnek.
---az uralkodó mennyezet, a bronzcsillárok, a falak aranyozott és sokszínű arabeszk stukkói a granadai Alhambra kastély termeire emlékeztetnek.
 |
| a Török Szalon |
Az 1873-as bécsi világkiállításon számos török selyemhímzést díjaztak, amely Siegert bécsi alkotóműhelyében készült. 1 Károly több értékes hímzést vásárolt, amelyek megtalá1hatók a kastély Török Szalon nevű termében. Egy ilyen stílusú terem léte kifejezi az uralkodó érdeklődését a közel-keleti művészetek iránt, amelyet a kastély számára megvásárolt mutatós művészeti tárgyak is bizonyítanak, és amelynek ízére az Algériában és Isztambulban tett utazások során érzett rá.
 |
| Az ebédlő |
Az ebédlő August Bembé műhelyének legfontosabb alkotása. Fontosabb bútordarabok a dressoir szekrény a háttérben, a diófába faragott két képmással, akik I. Károly király őseit ábrázolják és a 36 fős asztal, amely mellett lezajlottak az egykori fényes királyi vacsorák. A díszítést a sokszínű festett üvegablakok egészítik ki, a középkori német nemesek életéből vett jelenetekkel.
A színházterem stílusos és világos, francia, XIV. Lajos stilisztikai elemekkel, 1906 után mozi-teremmé alakították. A terem dekoratív festmény-együttesének címe "Múzsák, maszkok, allegóriák és jelképek", amely Gustav Klimt
osztrák festőművész innovatív műalkotásának kiindulópontja. Nyolc vászonra festett olajképből áll, Thalia, Melpomene, Terpsichore és Calliope múzsákat ábrázolva.
A hangversenyterem fontos helyszíne a valamikori zenei esteknek, melyeknek házigazdája Erzsébet királyné volt, amelyen gyakran részt vett George Enescu is, a fiatal zeneszerző.
1906-ban épült, angol neoreneszánsz stílusban, különleges akusztikával rendelkezik. Egy nagyméretű Jean du Nouy allegorikus kompozíció Erzsébet királynét ábrázolja. A hangszerek közül említésre méltó a két manuálos Rieger orgona, a Bluthner állózongora, valamint az értékes Ruckers csembaló 1621-bő1
A királyi lakosztály az első emeleten Erzsébet királyné dolgozószobájából, a királyi hálószobából, a magánkápolnából, a furdőszobából és a reggelihez szolgáló étkezőből áll. A szobákat a huszadik század elején különböző stílusban újították fel.
Erzsébet királyné dolgozószobáját az olasz reneszánsz stílusában tervezték, amelynek építészeti eredetiségét a "sarok" elhelyezés jelenti egy félköríves szalonnal a kis toronyban, lépcsővel összekötve a kétszintes könyvtárral.
 |
| A királyi hálószoba |
A királyi hálószobát Liman építész tervezte 1905-ben.
A helyiség tágas és egyszerű, jellemzően reneszánsz stílusú. Itt élte utolsó pillanatait 1 Károly király. A királyi hálószoba keleti oldalán helyezkedik el a kápolna, egy kis, lambériás tér, melynek felső része éneklő angyalokat ábrázoló festményekkel van díszítve, amelyeket Erzsébet királynénak tulajdonítanak.
 |
| A királyi mosdó |
Az.étkezőt Bernhard Ludwig rendezte be és díszítette 1906-ban, a királyi pár reggeli étkezéséhez és a reggeli levelezés aláírására szolgált. Anémet és olasz neoreneszánsz stílusban hangsúlyos a különböző fafajtákkal berakott diófadíszítés, beborítva a mennyezetet, az ajtókereteket és a falak egy részét.
*
 |
| A fejedelmi vendégek hálószobája |
A.fejedelmi vendégek hálószobáját rokokó stílusú bútorral a bécsi Bernhard Ludwig műasztalos rendezte be. A cseh kristálycsillár és a meisseni porcelán szobrocskák felvidítják, és jól kiegészítik a teret.
*
 |
| A császári lakosztály |
A császári lakosztály pompás és ünnepélyes.
A lakosztályt 1906-ban rendezték be, 1. Ferenc Józsefmagyar király és osztrák császár tiszteletére, aki meghívottként vett volna részt az 1. Károly román király 40 éves uralkodása alkalmából rendezett jubileumi ünnepségsorozaton. Ebben a művében Bernhard Ludwigot az osztrák barokk (Mária Terézia stílus) ihlette, amelyet a dekoratív
elemek gazdagsága és monumentalitása jellemez. Külön érdekessége a régi kordován bőrkárpit. A lakosztály fogadószobája világos és fényűző, a sokszínű bőrkárpitot gyümölccsel, virágokkal és állatokkal dekorálták. A bútorzat XV Lajos stílusú, egy értékes Aubusson faliszőnyeggel kiegészítve.
Az 1903 -1906 közötti időszakban Karel Liman építész irányításával kiépítették a kastély II szintjét. A belső formatervezési munkálatokkal a müncheni Anton Pössenbacher építészt bízták meg, aki Bernhard Ludwiggal és August Bembé műhelyével közösen valósította meg a szobák díszítését. A királyi ház vendégeinek szánt elegáns szecessziós belső terek olyan kiemelkedő személyiségeknek adtak otthont, mint Vasile Alecsandri, George Enescu, Elena Vadírescu, stb.
A George Enescu által lakott helyiség belső tere egyszerű és elegáns. Magára vonja figyelmünket néhány Micaela Eleutheriade,
Nicolae Tonitza és Stefan Popescu által készített román képzőművészeti alkotás.
A királyi festménygyűjteményt restauráló festőművészeknek otthont nyújtó lakosztályt, Bernhard Ludwig és Anton Pössenbacher műasztalosok díszítették. Az oszlopfülke szintjén egy 1884-ben Gustav Klimt által alkotott díszes fríz Terpsichore és Calliope múzsákat ábrázolja a zene, a tánc és az epikai költészet allegóriájaként.
Erzsébet királyné festőműhelye építészeti eredetiségévei igazi meglepetés. A terem egy viking hajó sziluettjét formázza, a falakat a Himalája térségéből hozott fenyő és egyéb tűlevelű lambéria borítja.
*
A"Trinkstube" a kastély nagy tornyában található, hagyományos német berendezéssel, a régi bajor reneszánsz helyiségek jegyeit hordozza: rusztikus bútorok, dionüszoszi karaktereket és jeleneteket ábrázoló festett üvegablakok, sörös ónkannák, stb.
