Önbizalom

 

BG
A szerző további gondolatait megtalálod itt!

További kulcsfogalmakat találhatsz itt!

Azt tenni, ami jó érzéssel tölt el. Megérdemlem?!

 

Fotó: Mamma Mia

′′Idővel abbahagytam a beszélgetést azokkal, akik nem értettek meg engem,

és azokkal, akik mindig azt akarták,

hogy nekik legyen igazuk.

Én is abbahagytam az olyan emberek keresését, akik soha nem kerestek, gondolva azokra is, akik soha nem gondoltak rám.

Elkezdtem azt csinálni, ami jó érzéssel

tölt el, túlzás nélkül, de szenvedéllyel.

Elkezdtem bízni minden megérzésemben, minden választásomban,

minden ilyen emberben.

Elkezdtem kerülni a negatív embereket,

és elkezdtem találkozni a megmaradt

kevés pozitív emberrel.

Mert megtanultam tisztelni magam, és elkezdtem magamat az első helyre tenni.

Mert szerintem megérdemlem.′′

/Meryl Streep/

Bizalom

 

(„…avagy az élet addig ismételi önmagát, míg másképp nem döntünk!” Horváth Mónika)

Azt az énedet látom, aki isteni mivoltában soha nem tenne rosszat mással ?!

Kezdem látni benned a valóságot és így magamban is látom?!

Tanult félelmeimen át nézek magamra és rád?

Túl tudok lépni a tapasztalaton és (nem kívülről figyelni a világot, hanem) belülről Önmagamból látni azt, amit a Szeretet tenne ebben az esetben?!

Ez  a szeretet független a fizikai játékoktól?!

Mit tenne a Szeretet ebben az esetben?

 

Elfogadom igazi természetemet?!

Figyelmemet  mire fordítom?=>( amit követ az) energia => visszatükrözi a tapasztalat!

A múltat nem teszem már bele a jelenbe?!

„Hálás vagyok azért, hogy figyelemre méltó a lényem és a projectem és minden támogatja annak létezését és működését!”

 

Nincs szükségem bizonyítékokra az „Igazamra”. Amire most figyelek, az valósul meg a jövőmben.

Ha elvárásom van, csalatkozom.

A bizalom soha nem feltételez semmit, hanem egyszerűen van, ok nélkül.

->Ezért nem is hívjuk bizalomnak, mert a Valóságomnak nincs szüksége bizalomra, mivel kétségnélküli, valójában ez a feltétel nélküliség.

 

A  bizalom teljességgel jelen van Önmagamban?!

Addig, amíg fontosak a számomra - kedvesen és türelmesen-újra és újra megmutatják magukat azok a dolgok, melyekben hiszek, hogy léteznek.

 

A világodban minden kapcsolat arra mutat rá, hogy valójában milyen a kapcsolatod Önmagaddal.

Tiszta teljességként látom magamat ?!

A világ rajtam keresztül él és mozog!

Felismernem Önmagam teljességét, amin keresztül felismerhetem a világ teljességét?!

Horváth Mónika cikkének felhasználásával

BG
További gondolatokat találsz itt!  

Minden problémára van megoldás

 Semmi sem megoldhatatlan. Semmi. Amennyire csak tudsz, állj ellen a kísértésnek, és ne hidd, hogy az előtted álló akadály leküzdhetetlen; vagy amivel most szembenézel az visszafordíthatatlan. Ez egyszerűen nem igaz.

Persze nem láthatdod a megoldást, ha meggyőződésed szerint nincs ott. Ezért nagy hittel  fordulj az élet felé. Erős a hited az életben? Most megmutathatod. Nevess. Lazíts. Minden rendben lesz!

Szeretettel, Barátod... Neale Donald Walsch

Bízz az Életben!

Intimitás New Yorkban

NEW YORKBAN MÁR-MÁR a feltétlen bizalom jele, ha valaki meghív bennünket a lakásába. Mert a dísztárgyak, bútorok vagy éppen a falak színe rengeteget elárul az illetőről. De hát máshol is ez a helyzet, nem? New York azonban mégis más, itt osztályok alapján alakulnak ki a szomszédságok. Az Upper East Side a régi pénz világa, a West Side az újé. A Downtownban a trendik laknak. Az összes többi robotoló, álmodozó és átlagos közép- és munkásosztálybeli pedig ezen kerületek között igyekszik találni magának egy lehetőleg svábbogármentes, nem túl drága lakást. De egy embert nem feltétlenül a környék határoz meg, ahol lakik. Lehet, hogy egy kis stúdiólakást bérelsz az East Side-i Madison sugárút tőszomszédságában, vagy egy épülettel arrébb egy hatalmas, többszobás lakásban élsz, amelyet a nagyapádtól örököltél. A midtowni irodákban a munkatársak azon törik a fejüket, vajon a másik saját erejéből jutott-e el oda, ahol tart, vagy a tehetős apuci kedvence. Mikor mindenki a benyomások alapján ítél, akarjuk-e, hogy megtudják az igazságot?

Ezért van az, hogy a mai New York-iak éttermekben szórakoznak. Vagy koktélbárokban. Vagy múzeumokban találkoznak. Persze, gyakran hivatkoznak a lakásuk méretére. Hogy a konyhájuk túl kicsi, nem lehet benne rendesen főzni. De mindez csak kifogás. A helyzet az, hogy ha úgy élünk, ahogy azt az anyagi helyzetünk lehetővé teszi, és nem sokkal fényűzőbben vagy sokkal szerényebben, akkor az mindent elárul rólunk - a világnézetünkről, stílusunkról. .. és a pénztárcánk vastagságáról. Persze ha akkora a lakásunk, hogy aki belép, megijed ... bár New Yorkban mindig lesz valaki, akinek még nagyobb és látszólag jobb a lakása. Ha kinyitod az ajtódat valaki előtt, az kétféleképpen reagálhat: vagy irigykedni fog, vagy lenéz.

Tehát egy ilyen városban, ahol a gazdagság és státus mindennél jobban számít, kevés intimebb gesztus van annál, ha valakit meghívunk a lakásunkba.

Éppen ezért mikor Marty felvetette, hogy milyen jó lenne együtt főzni nála, kellemes bort kortyolgatva, Anita pánikba esett. Na nem azért, mert a férfi esetleg más desszertre is számított, nem csak egy szelet tortára - Marty mindig is úriemberként viselkedett, és lépten-nyomon érzékeltette Anitával, hogy ő már attól is boldog, ha csak élvezheti a társaságát. Nem, Anita azért esett pánikba, mert még nem beszélgettek arról, hogy hol laknak. Tíz éve ismerték egymást, ez a téma mégsem került szóba. Ami egyébként New Yorkban cseppet sem meglepő. Kérdezz meg bárkit, hol lakik, csak egy útkereszteződést fog megadni, nem a pontos címét. Anita is mindig csak azt mondta, hogy "a park felé vezető úton" lakik. Marty sem mondta még soha, hol van a lakása. És olyan csodálatos ember volt, annyira szerette a kis üzletét, hogy Anita semmiképp sem akarta, hogy lássa az otthonát. A város egyik legszebb, legexkluzívabb épületében lévő lakását.

Anita büszke volt anyagi helyzetére, hiszen azt mutatta, Stan milyen keményen dolgozott, és mennyire szerette a családját. De egyben szégyellte is, pontosabban tudta, hogy mást zavarba hozhat. Attól tartott, hogy Marty esetleg azt fogja gondolni, nem elég jó Anitának. 

Kate Jacobs: Péntek esti kötőklub