2015. október 29., csütörtök

Terapeutánál



Miközben Maeve kétségbeesetten tekergette a kezét, dr

. Shrigley aggódó, de nem sajnálkozó, türelmes, de nem mártír, érdeklődő, de nem vájkálódó arckifejezéssel figyelte. Olyan benyomást keltett, mint aki bármeddig képes várni, akár egész nap, de addig biztosan, amíg le nem jár a terápiára szánt óra. És neki az is megfelel, ha egyikük sem szól egy szót sem. Ám ha Maeve mégis úgy dönt, hogy kinyitja a száját, akkor ő a legnagyobb örömmel végighallgatja.
Nem csoda, hogy csak annyi év tanulás után lehet valakiből terapeuta. Csak az arckifejezés tökéletesítése éveket vehet igénybe.
Dr. Shrigley jó asszony volt. A szakmaiság maszkja mögött szeretet és érzékenység pulzált. Bár tudta, hogy súlyosan megsért bizonyos határokat, nem tehetett róla; aggódott Maeve miatt. Gyakran gondolt rá a heti talá1kozóik között. Könnyen el tudta képzelni, milyen ember volt Maeve valamikor, és néha, egy-egy pillanat erejéig, azt is sikerült meglátnia, hogy milyen lehetne ismét. Persze azért tenni is kellett volna valamit. Dr. Shrigley azonban attól tartott, hogy Maeve át fogja adni magát a reményvesztettségnek, és letér a gyógyulás útjáról, még mielőtt elkezdődött volna a kezelés. Márpedig így sohasem lesz belőle teljes ember
Aztán Maeve mégiscsak beszélni kezdett...
 - Mindig a legjobbat gondoltam mindenkiről. És azt hittem, hogy a világ egy jó kis hely. De most ...
Marian Keyes: A legfényesebb csillag
Kapcsolódó cikk: A megunhatatlan LEGHUMOROSABB TERÁPIA

2015. október 28., szerda

A jó könyv titka



...­minden történet, amit olvas az ember, akkor jó, ha az alkotója meg tud teremteni egy olyan világot, amiben az olvasó benne él. Szerintem ez a titok.

Fejős Éva: Mert nekünk szeretnünk kell egymást

2015. október 27., kedd

Cetinje

Cetinjében készült fotókat itt találod!
                                         A fotókat Soha Péter és Balajthy Gréta késztette
Cetinje montenegrói város és község, az ország korábbi fővárosa.
A török időkben ide menekült a törökök elől az országnak nevet adó Crnojevic feudális birtokos család egyik leszármazottja, Ivan Crnojevic a Shkodrai-tó melletti várából.
1484-ben ő emeltette a híres Cetinje kolostort. Itt székeltek évszázadokon keresztül a montenegrói püspök-uralkodók, vladikák. Ez volt a nemzeti kultúra központja évszázadokon keresztül.
A 15. században már nyomda is működött itt. A török hódoltság alatt Montenegró fővárosát többször is felperzselték a török martalócok, így 1692-ben, 1712-ben és 1785-ben is.
Cetinje 1885-től 1918-ig fejedelmi, majd királyi székhely volt. Ma műemlék és iskolaváros. Műemlék épületei a régi erőd hegye az Orlov-Krs alatti úgynevezett kormányzónegyedben találhatók. Itt épült fel az 1450-ben épített Vlaska crkvát, a királyi palotát is, mely egy pirosra festett, erkélyes-timpanonos klasszicista épület, fehér gipszdíszekkel. A palota ma múzeum. A Cetinje kolostor terméskő épületének árkádos folyosóit a montenegrói püspök-uralkodók síremlékei díszítik, akiket ide helyeztek örök nyugovóra.
Itt a kolostor műkincsei között őrzik az első délszláv nyelven megjelent, és itt Cetinjében 1493-ban kinyomtatott Oktoih című könyvet is.
A Vlaska-templom érdekessége, hogy kerítése az 1876. évi háborúban zsákmányolt török puskák csöveiből készült.
A templom előtt pedig Baja Pivljanin, a törökök elleni nemzeti harcok hősének sírja található.
A templom előtti magaslaton áll a Tabija-erőd, a hagyomány szerint a csatában megölt törökök fejét ide tűzték ki a montenegróiak.
Forrás és további részletek itt!

2015. október 22., csütörtök

Isten és a fájdalom

 - Látod a pintyőkét, azt a gyönyörű madarat azokkal a színpompás arany, sárga és kék tollaival? Az a madár Istenhez hasonlít! Nézd meg alaposan, és láthatod a szépségét és a tökéletességét. Te magad is olyan vagy, mint az pintyőke, te is szép vagy, mert Istenhez vagy hasonlatos. Ha az a madár leesik és megsebesül, nem fogja érezni az esés igazi fájdalmát, mert kilencvenkilenc százalékban Isten érzi azt. Isten érzi, ami történik minden egyes madárral, és ugyanígy velünk, emberekkel is - ha történik valami, ami nekünk fájdalmat jelent, mi csak kis részét érezzük. Isten veszi át tőlünk a fájdalom nagy részét.

2015. október 21., szerda

Félelmekkel teli kódrendszer szerint éled az életed?




Penny Richmond merev, félelmekkel teli kódrendszer szerint élte az életét. Mindenre volt valamilyen szabálya, bár hogy honnan vette őket, azt Katie nem tudta elképzelni sem. (Például: Ha nem fested le évente a házad oromzatát, akkor az illetékes lakásszövetkezet  akár nyilvánosan is megvesszőztethet. Ha a falon át hallod, hogy a szomszédban lakó férfi minden este péppé veri a feleségét, inkább harapd le a nyelved, de ne tegyél róla említést senkinek. Vagy: Kötelező elmenni minden olyan összejövetelre, amelyre hívnak, még akkor is, ha minden meghívottat utálsz, mert az udvariatlanságba bele lehet halni.)
Marian Keyes: A legfényesebb csillag

2015. október 20., kedd

Skadari tó


A Skadari tónál készült fotókat itt találod!
A Skadari Nemzeti Park külön említést érdemel. A gazdag növény és állatvilágban büszkélkedő terület 2/3-a található meg Montenegró területén, az 1/3 rész megtekintéséért pedig Albániába kell utazni. A 270 madárfajt számláló terület ad otthont a pelikánoknak is. A Skadári-tó átlagos mélysége eléri a 7 m-t. A tavat közel 50 sziget tarkítja. A terület kedvelt horgász és pihenő hely. Fekvése Podgorica és a tenger között található.
Forrás és további infó itt!

2015. október 15., csütörtök

Tirana


Enver Hodzsa betört ablakú mauzóleuma 2015-ben
A Tiranában készült fotókat itt találod!A fotókat Soha Péter és Balajthy Gréta késztette
A város területén a neolitikumból is találtak emberi megtelepedésre utaló nyomokat, de az ókorban a település különösebb jelentőséggel nem bírt. 520-ban I. Justinianus bizánci császár építtetett a Dajti-hegyen erősséget Tirkan néven, amely lassan az enyészeté lett. A környéken több vár épült a középkorban (Preza, Ndroq, Lalmi, Petrela), de Marin Barleti kortárs albán történetíró tanúsága szerint Tirana még a 15. század elején is csak jelentéktelen falu volt.

A település 1431–1432-ben került török hódoltság alá. A környék földesura, Sulejman Mulleti pasa 1614-ben vetette meg a városi lét alapjait: bazárt, mecsetet és török fürdőt építtetett a településen, és sikeres perzsiai hadjárata emlékére elnevezte Tehrannak (így Tirana etimológiailag rokon az iráni fővárossal). Minthogy fontos karavánutak metszésében feküdt, a 19. század elejéig gyorsan, de a történelem viharaitól háborítatlanul fejlődött a város. Kézműves-manufaktúrák tucatjai nyíltak, a városka híres volt kelmegyártó, bőrfeldolgozó, fazekas-, kovácsiparáról, ezüst- és aranyműveseiről. A 18–19. században Tehran a Toptani család birtokaihoz tartozott. A 18. században Ahmed Toptani pasa felújíttatta a Justinianus-féle erődítményt, a petrelai Molla bég pedig 1789-ben kezdett az Et’hem Bey-mecset építtetésébe, amelyet végül fia, Haxhi Et’hem bég fejezett be 1821-ben. A 19. század első felében Esat Toptani sanyargatta a városka lakóit, s egészen a 20. századig Tehran gazdasági fejlődése megrekedt.

1920. február 8-ai hatállyal a lushnjai kongresszus a központi fekvésű Tiranát jelölte ki az ország ideiglenes fővárosául, 1925. december 31-étől pedig az ország állandó fővárosa lett. A lakosság ennek köszönhetően jelentősen megnövekedett: 1910-ben 12 000-en éltek Tiranában, míg 1930-ra a lakosság száma 30 000, 1945-ben pedig 60 000 volt. A város első rendezési tervét 1923-ban Estef Frashëri készítette el, ennek következtében több régi, földszintes épületet leromboltak, s széles sugárutakat nyitottak a helyükön. A második világháborús olasz megszállás során Florestano de Fausto és Armando Brasini olasz építészek rajzolták át a város képét, a kormányzati negyed kialakítása, az egykori királyi palota (ma Brigádok Palotája), a Nemzeti Bank épülete és a városháza tervezése az ő nevükhöz fűződik. A II. világháború végóráiban, 1944. szeptember 15-étől az albán partizánok házról házra harcolva szorították ki Tiranából a megszálló németeket. A gyakorlatilag lerombolt város november 17-én szabadult fel.

Enver Hoxha a lushnjai döntést helybenhagyva Tiranát jelölte ki az ország fővárosául, s folytatta a település fejlesztését. A már előzőleg is jelentős élelmiszeripar mellé több üzemegységet telepített a városba, de számos oktatási és kulturális intézményt is ő hozott létre. Az 1950-es évek erőltetett iparosításának eredményeképp a korábban is számottevő népességnövekedés hatványozódott, 1960-ban már 137 000-en éltek az albán fővárosban.

A rendszerváltó tömegek 1991. február 20-án döntötték le a diktátor Enver Hoxha Szkander bég téri aranyozott szobrát, s a dinamikus népességszaporodás a rendszerváltást követően, az 1990-es évek elején megismétlődött, a jobb élet reményében az ország északi részéből érkező bevándorlók többszörösére duzzasztották Tirana lakosságát.
Forrás és további infó itt!

2015. október 14., szerda

Budva


A Budván készült fotókat itt találod!
A fotókat Balajthy Gréta késztette 
Budva (olasz és német nevén Budua) a legnagyobb tengerparti település Montenegróban, a montenegrói turizmus metropolisza. Lakóinak száma: 11 000 fő.
A velenceiek által épített erődből egy ősrégi kapun kilépve azonnal a strandon találhatjuk magunkat.
Tengerpartja 21 km hosszú 17 stranddal

Milka Vujović montenegrói festő munkáiról itt szereztünk tudomást :)

 Forrás és további infó itt!

2015. október 13., kedd

Teszel a céljaid megvalósulásáért?



 Mindenkinek vannak olyan napjai, amikor azt mondhatja: "bizony, az életem nem pont olyan, amilyennek elképzeltem". 
De ha az élet megkérdezné, mit tettél érte, vajon mit felelnél neki?

Paulo Coelho