Mire érdemes emlékezni?

Ha fáj a szíved, ha megbántottak, a sérelmed, a bűnt írd homokba, így azt könnyen elfújja az irgalom szele. (...) Ha pedig jót tesz veled valaki, azt vésd kőbe, hogy emlékezetedben örökké megmaradjon!
Böjte Csaba

Mintha pont fordítva csinálnánk...
És miért?
Mert a rossz tapasztalatot nem akarjuk újra megélni és ha emlékszünk rá, úgy hisszük, el tudjuk kerüli. Tehát a rosszra való  emlékezés védelmi szerepet lát el és ezért természetes reakció.

Ameddig minket szolgál a fenti folyamat, rendben van....
míg a "jó" túlsúlyban van az életünkben - a Föld egy élhető hely,
de amikor felborul az egyensúly, és  több a rossz emlék, érzés - ezek az emlékek elkezdenek akadályozni, behatárolnak, nem engedik hogy jól érezzük magunkat az életünkben .
A rossz érzések pedig megbetegíthetnek.
Ekkor érdemes szelektálást tartani: és mindent ami elavult, nem szolgál minket elengedni  "homokba írni".
A jót pedig érdemes nagyon  megjegyezni, mert minél jobb a világ, annál inkább érdemes itt élnünk. Ráadásul a jó érzések, jó emberek léte, példája  gyógyítólag hatnak! 
BG
További gondolatokat találsz itt!

Mivel jár, ha hagyom, hogy az érzelmeim eluralkodjanak rajtam?

 Előfordult már veled, hogy sem nem láttál, sem nem hallottál, mert valamely érzés tetőtől talpig elöntötte minden porcikádat?

Ha  "jó" érzésről van szó, hajlamosak vagyunk azt hinni, hogy ez így rendben van, sőt kívánjuk, hogy bárcsak mindig így lenne.

Pl. a szerelem ilyen, nem látjuk, nem halljuk mert nem akarjuk érzékelni a másik negatív oldalát, mert az adott pillanatban csak a jó oldala számít. Hosszú távon azonban vajon kifizetődő az ilyen hozzáállás? Egyáltalán mennyi ideig lehet fenntartani egy ilyen akarattal befolyásolt "vakságot"?

A "negatív" érzésekkel is hasonló a helyzet, olyan mintha a fentiek inverzét, fordítottját élnénk meg: hiába süt a nap, virágoznak a fák, néha annyira elmerülünk saját fájdalmuk tengerében, hogy észre sem vesszük, sőt tagadjuk a jó dolgok létezését.

Talán így igyekszünk kompenzálni a "Jó" elvakultságot? Akár igen akár nem, szélsőséges állapotban, amikor nem "látunk", nem érzékelünk nem érdemes sokáig időznünk, mert elzárjuk magunkat a valóságtól, mely gazdagabb, változatosabb és ezáltal izgalmasabb is mint

az  "egypólusos" létezés.

Akár "jó" akár "negatív" elvakultságban reked az ember érdemes és szükséges mielőbb megnyitni magunkat a "való élet" megtapasztalásai előtt.

Hogyan?      

A válasz a kérdésre egyszerű: "szelíd" szeretettel  ~ JI CHING- ben ezt a "szelíden, mint a szél" leírás alatt találjuk.

  Az intenzív érzelmek segíthetnek kimozdulni egy áldatlan állapotból,   ám ha elfojtjuk őket, mert túl intenzívek az adott helyzethez képest, saját erőnkkel fojtjuk el a saját erőnket, és ez minket gyengít/rombol.

  A kérdések "szelíd szeretettel" való kezelése lehetővé teszi az adott helyzet átgondolását, lassan, de biztosan formálja az élethelyzeteket  és mindezt energiatakarékosan.

   Persze a szeretet csak "szelíd" lehet, ha nem az, akkor valamilyen birtoklási ügyet csomagolunk vékony "szeretet sztaniolba"... mely a túlfűtött érzelmek esetén könnyen kiszakad, és akkor óhatatlanul felszínre kerül, hogy amit szeretetnek nevezünk vagy hiszünk, annak az elfojtott agressziónk az alapja és nem sok köze van sem önmagunk sem mások szeretetéhez!

Nem ígérem, hogy azonnal  megy majd, de  a tudatos gyakorlás tartós és biztos eredményeket hoz.

Tehát a jelszó: szelíd szeretettel :)!

Kapcsolódó cikkeket találsz itt!

BG
További gondolatokat találsz itt!

Kiút a rosszkedvből

Kis Csaba: Keringő - Kompozíció, forma és kísérletezés kategória I. díj 2013

A kedélyállapot változások a fizikai test egyensúlyi állapotának megváltozásának velejárói.

Eszünkbe sem jut, hogy milyen hűségesen szolgál minket a testünk születésünk óta.
Ha felhívják rá a figyelmünket gyakran azonnal a hiányosságokra kezdünk fókuszálni.
Elégedetlenek vagyunk a súlyunkkal, a ráncainkkal, változásainkkal pedig azok okozói mi vagyunk.

Nézd meg ugyanazt az embert amikor nem mosolyog és amikor IGEN!
Milyen?
Széppé válik?!

"Ha arcmimikánkat tudatosan megváltoztatjuk, hogy egy érzelmet színleljünk, hamarosan érezni fogjuk azt az érzelmet. Ezért is jó mindig mosolyogni."

Ez a legegyszerűbb és légköltségkímélőbb szépészeti beavatkozás.
A Belső mosoly megszépít.

- Tele vagyok gonddal, bajjal hogyan tudnék mosolyogni?-merül fel a kérdés természetesen jogosan.
- Azáltal, hogy rosszkedvű vagy, közelebb kerülsz a probléma megoldásához?
Mi lenne ha a HÁLÁ-val próbálkoznál?
Amikor észrevesszük a jó dolgokat, a napsütést, madárcsicsergést, szép otthonunkat, szerető családtagjainkat (kutya és macska is idetartozik :) ), egy jó könyvet, vagy filmet...mindez hálát serkentő körülmény.
Ha megvan a hála, lehet mosolyogni, jobban érezni magunkat.
Amikor jobban érezzük magunkat a testünk is könnyebben emészti meg a táplálékot, égeti a zsírt, hatástalanítja a kórokozókat.
Elindulunk egy felfelé tartó spirálban a fény, jókedv felé!

Sok sikert, Hálát, szépülést!  

BG 

További gondolatokat találsz itt!  

Fordulat

Néha a rossz dolgokat sem kell annyira lebecsülni, mert a legváratlanabb pillanatban jóra fordulhatnak.

Vass Virág

Ott, ahol rossz van, jónak is kell lennie.

 E két pólus nélkül nem létezne egyensúly. Nem az a dolguk, hogy kiirtsák egymást, ugyanis összetartoznak, miként a tűz és a víz, a föld és az ég, a hideg és a meleg.

Vavyan Fable / Molnár Éva, magyar regényíró

Kudarcról (V. Varga Zoltán)

Fotó:m&m

"Csupán egyvalami választhat el az álomtól: a kudarctól való félelem."

Paulo Coelho

Megjátsszuk a bátrat, az őszintét, a kitartót, és megjátsszuk az okosat, sőt a gazdagot is. Megjátsszuk a Férfit, a Nőt, a hűséges Hitvest, az odaadó Szeretőt, a gondos Családfőt, és a szerető Családanyát. Eljátsszuk a jónak hitt szerepet. Kijátsszuk a világot kedvünk szerint.
Mert hiszünk a hivatalos ideáloknak, a ránk kényszerített elvárásoknak, és elhisszük, hogy rosszak vagyunk. Inkább hazudunk tökéletest, minthogy szembe merjünk nézni hibáinkkal és vállaljuk önmagunk. Félünk az elutasítástól, félünk a kudarctól, félünk önmagunktól, gyávák vagyunk. Ezért inkább eljátsszuk azt a szerepet, amiről úgy gondoljuk, a környezetünk elvárja tőlünk, belebújunk sikerjelmezekbe, amihez automatikusan jár a tisztelet-szeretet-csodálat mindentől megvédő sikerpáncélja is. Aztán csodálkozunk, ha kiborulunk, állandóan feszültek és idegesek vagyunk, szorongunk és félünk, inni kezdünk vagy gyógyszereket szedünk, impotenssé válunk, vagy nem tudunk gyereket szülni. Marhára nem érezzük jól magunk a saját bőrünkben.
V. Varga Zoltán

Egyetlen esélyünk, hogy megoldódjon egy problémánk, ha őszintén szembenézünk vele, ha ráfókuszálunk, és akkor nem csak a nehézségeket, de a kiutat is meglátjuk!(BG)

Kapcsolódó gondolatok: Weöres Sándor:A teljesség felé

Rosszról (Paulo Coelho)

Photo:Anna Radchenko

Ha valaki rosszabbnak tartja magát a többi embernél, az az egyik legelvetemültebb kevélység - mert a lehető legpusztítóbb módja a másoktól való különbözésnek.
Paulo Coelho: Brida
Paulo Coelhotól további idézeteket találsz itt!
Kapcsolód cikkek itt találsz!

További kulcsfogalmakat találhatsz itt!

A próféta ( Kahil Gibrant részlet)

"Gyakorta hallottalak benneteket úgy beszélni valakiről, aki gonoszat
cselekedett, mintha nem közületek való volna, hanem idegen, aki
betolakodott világotokba.

De én azt mondom, hogy még a szentek és igazak sem emelkedhetnek fölébe a legmagasabbnak, ami mindegyikőtökben benne van.

Tehát a gonoszok és gyengék sem süllyedhetnek mélyebbre a
legalacsonyabbnál, ami ugyancsak mindegyikőtökben benne van.

És miként egyetlen levél nem sárgulhat el az egész fa tudomása nélkül, azonképpen a gonosztevő sem cselekedheti a rosszat mindegyikőtök rejtett szándéka nélkül.

Egyetlen menetben haladtok istenlényetek felé.

Ti vagytok az út és az utazók.

És amikor egyikőtök elbukik, a mögötte haladókért bukik el, hogy
figyelmeztessen a kőre, melyben elbotlott.

Igen, és azokért bukik el, aki előtte járnak; akik gyorsabbak voltak,
és lábuk biztosabb, ám a követ el nem távolították.

És ezért, habár e szó soknak közületek nehéz terhet róhat szívére:

A meggyilkolt nem ártatlan meggyilkoltatásában,
És akit megraboltak, a rablásban nem vétlen.
Az igazak nem mentesek a gonoszok tetteitől,
És akiknek kezük fehér, nem tiszták a csalók üzelmeitől.
Bizony mondom, a bűnös gyakorta áldozata a sértettnek.

S még gyakrabban az elítélt viseli a terhet a bűntelenek és meg nem vádoltak helyett.

Az igazak nem választhatók szét az igaztalanoktól, sem a jók a
gonoszoktól; mert együtt állanak ők a nap orcája előtt, miképpen a fekete szál és a fehér szál a szőttesben.

És amikor a fekete szál elszakad, a takács az egész szőttest
megvizsgálja, s nemkülönben a szövőszéket is."
Forrás: MET terápia

Megéri ?

Amikor rosszat mondasz másokról...
"Az a negatív energia, amit ezzel az Univerzumba küldesz, megsokszorozódva érkezik vissza hozzád."
Forrás: Internet
www.mosoly100.hu