Október 15-én, alig valamivel hajnal előtt
Bouchardon kapitány felkeltette álmából Mata Harit (1876. augusztus 7., Leeuwarden, Hollandia - 1917. október 15) és ráparancsolt, hogy öltözzön fel. Kapott néhány percet, hogy összeszedje magát, aztán a Conciergerie-ből a vincennes-i kastélyhoz
szállítottak,
ahol riporterek és katonatisztek várták. Köztük volt Edouard Clunet is. A
szemtanúk szerint az utolsó ölelésük után Edouard hisztérikus lett.
Hajnali 5.45-kor Mata
Harit elvitték a kastély mögé, és egy földbe vert facölöphöz kötözték. Tizenkét férfi célzott
puskájával a mellkasára. Bólintott, amikor készen állt, és
6.00-kor a tizenkét férfi lőtt. Közülük csak hárman találtak célba, de az egyik golyó a szívbe hatolt. Mata
Hari 6:06-kor halt meg. Nem kérte, hogy bekössék a szemét. A kivégzés után senkinek sem adták oda a holttestet.
A hagyománynak megfelelően egy tiszt Mata Hari fülébe eresztette
a pisztolya tárát. Ezután a testet a Párizsi Egyetemre szállírották orvosi kutatás és kísérletezés céljára.
Mata Hari lánya,
Jeanne Louise MacLeod néhány héttel a huszonegyedik születésnapja előtt elhajózott Jávára. Megdöbbentő módon útközben halálát lelte, és halálának oka máig nem teljesen tisztázott. Korai halálának hála sose
tudta meg az igazságot az anyja letartóztatásáról.
Sok évnek kellett eltelnie, hogy a világ
megtudja: Arnold Kalle olyan kódolással küldte "titkos" űzeneteit Madridból Berlinbe, amit a britek addigra
már rég feltörtek. Mivel látta, hogy kivel áll szemben Mata Hari személyében - egy roppantul amatőr francia kémmel-, ügyesen és gyorsan elintézte. Küldött egy sor táviratot Berlinbe ezzel a feltört kódolással, arra számítva, hogy a britek meg fogják osztani a táviratok tartaimát francia szövetségeseikkel, és a franciák Mata Harit fogják gyanúsítani.
Ha a franciák tudták is,
hogy Mata Harit ártatlanul keverték gyanúba, akkor sem voltak érdekeltek az igazság kiderítésében. 1917 -ben egy dolog volt, amiben a németek és a franciák egyetértettek: Mata Hari holtan éri a legtöbbet. A németek valószínűleg nehezteltek
Cramer
konzul kijátszása miatt, és győzelemként értékelték. hogy
Mata Harit megölték a franciák. Franciaország rettegett a háború elvesztésének lehetőségétől, és kétségbeesetten próbálta meggyőzni saját polgárait arról, hogy a korrnányzat gyorsan és hatékonyan pusztítja el az ellenségeit. Mata Hari szenzációs kivégzése ugyanazt az igényt volt hivatott kielégíteni.
mint a háromszáz másik francia "kémé": etetni kellett háborús propagandagépezetet.
Ha Mara Hari
imádkozott is a háború közeli végéért, imái túl későn találtak meghallgatásra. A harcoknak véget vető fegyverszünet
1918 tizenegyedik hónapjának tizenegyedik napján a tizenegyedik órában lépett életbe. Ma erről a napról a Veteránok Napjaként emlékeznek meg az
Egyesült Államokban.
Még ennyi évvel Mata
Hari halála után is nehéz különválasztani egymástól a tényeket és a fikciót. Sikerének nagy részét a képzelőerejének köszönhette - az apjához hasonlóan ő is kiváló mesemondó volt. Azok a sztorik, amiket beadott a közvéleménynek, gyakran önálló életre keltek, és így csaknem lehetetlen bármit bebizonyítani az ítéletével kapcsolatban.
Az idő múlásával pedig megmaradt a legenda. Manapság Mata Hari mítosza kézzelfoghatóbb, mint Margaretha Zelle vagy a leeuwardeni lány története.
(MICHELLE MORAN : Egy kémnő Párizsban)
További részletek, fotók: paradi.online
