A következő címkéjű bejegyzések mutatása: Jacques Martel. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: Jacques Martel. Összes bejegyzés megjelenítése

2019. december 10., kedd

A Szeretet az egyetlen gyógyír?

Fotó: Fineartamerica.com
    Ha leesek a teraszról és eltörik a lábam, mondhatom-e, hogy ez isteni büntetés volt? Valójában a Föld középpontja felé vonzó gravitációnak köszönhetően kerültem a földre, melynek nincs előjele.
   Se nem jó, se nem rossz, egyszerűen ilyen a gravitáció törvénye. Hiába érvelnék,
hiába lennék mérges rá, hiszen eltört miatta a lábam, ám ez mit sem változtatna magán a törvényen.
   A törvény, az törvény. Hasonlóan, minden betegséget a szeretet hiányával magyarázunk. Azt mondjuk, a szeretet az egyetlen gyógyír. De ha ez igaz, elég-e szeretetet adni, hogy bekövetkezzen a gyógyulás?
  Bizonyos esetekben igen. Úgy kell elképzelnünk, mintha a szeretet ajtókon keresztül tudna eljutni hozzánk, de ezek az ajtók korábbi sérülések miatt bezárultak.
Íme, egy fontos dolog, amit tudatosítanunk érdemes!

Forrás:Jacques Martel/Lelki eredetű betegségek lexikona

2019. december 3., kedd

CSONT – TÖRÉS

Foto: Wikipedia

A csontok belső világunk törvényeinek és alapelveinek szerkezetét jelképezik, ezért a csonttörés nagy
belső konfliktusokra utal.

Ez a konfliktus többnyire a lázadással, a tekintéllyel (amelytől függetleníteni
akarom magam) szembeni reakciókkal kapcsolatos. A törés jelzi számomra, hogy így nem folytathatom
tovább, változtatásra van szükségem. A törés helye a konfliktus természetére utal.

Ha a törés baleset következtében történt, akkor önvizsgálatot kell tartanom, nem élek-e meg valami miatt bűntudatot. A
csontok a tartást, a stabilitást jelképezik, és egy törés arra utalhat, hogy rugalmasabbnak kell lennem, el
kell engednem a múltat. Így elkerülhetek sok felesleges stresszt, és fejlődésem egy újabb lépcsőfokára
léphetek. Nem túlzóak esetleg a magammal és másokkal szemben támasztott elvárások?
Nem ragaszkodom mereven a tökéletességhez? Esetleg arról van szó, hogy inkább a fizikai, testi dolgokra
koncentráltam, és az életem spirituális aspektusait elhanyagoltam? Elfogadom, hogy szeretnem kell
magamat is ahhoz, hogy képes legyek kifejezni azt, amit érzek. HA visszatalálok belső
szabadságomhoz, akkor mozdulataim szabadságát is visszaszerzem.

Nyitottabban és rugalmasabban kell kezelnem a váratlan, „nem konvencionális” helyzeteket.

Forrás:Jacques Martel

2019. november 26., kedd

BOKA


A boka hajlékony és mozgékony testrész. Testünk megtartásában segít, ezért igen nagy terhelésnek van kitéve. Egyfajta híd, kötelék köztem és a föld között - a bokákon keresztül áramlik a spirituális energia felülről lefelé, és lentről fölfelé.
   Segítségükkel vagyok képes előrehaladni, felkelni, stabilan állva maradni.
   Véghezviszik az irányváltoztatásokat, következésképpen az általam hozott döntéseket szimbolizálják.
   Minden bokasérülés vagy bokafájdalom azt jelzi, képes vagyok-e irányváltoztatás közben
rugalmasságom megőrzésére. Ha félek attól, hogy mi vár rám, ha döntéseimben rugalmatlan vagyok, ha túl gyorsan, meggondolatlanul haladok előre, ha félek egy jelenlegi vagy eljövendő feladattól,
felelősségtől, ha úgy érzem, nem vagyok stabil - akkor valószínűleg bokáimban is megfékezem az
energia áramlását.  
Az energia-visszatartás mértékétől függően rándulás, ficam vagy törés következhet be. De boka nélkül nem vagyok képes állva maradni. Talán új nézőpontokra van szükségem, nyitottabb
és rugalmasabb kritériumok szerint kell cselekednem
. Ha az egyik bokám megadja magát, akkor az arra utal, hogy nincs már szilárd alapom, irányt kell változtatnom, mentális konfliktust élek meg. A bokám nem képes engem megtartani, és fizikailag az egész testem megadja magát. Bizonyos értelemben az életem is szétesik, de nem a személyiségem valódi széteséséről van szó, sokkal inkább arról, hogy valami nem működik az életemben.
  A ránduláskor az energia „megbicsaklik", és az engem megtámasztó rendszer deformálódik. Ez arra ural, hogy nincs semmi tiszta és definiált dolog az életemben.
Amikor egy olyan szükséges változtatással kell szembesülnöm az életemben, ami a becsületemet, a biztonságomat vagy az életem célját és irányát érinti, akkor törés vagy repedés megy végbe.
A sérülés milyenségétől és mértékétől függetlenül a balesetet követő mozdulatlan időszak lehetővé teszi számomra, hogy átgondoljam életemnek azt az aspektusát, amelyen változtatnom kell, és elősegíti a rám váró csodálatos átalakulást.

Elfogadom az életet, és mindazt, amit az élet elém sodor az utamon?!
A boka a jövő új irányaival kapcsolatos rugalmasságomat mutatja !

Forrás:Jacques Martel/Lelki eredetű betegségek lexikona

2019. november 12., kedd

BŐR - PIKKELYSÖMÖR

Forrás: webbeteg.hu

A betegek bőrén hosszú ideig megmaradó, kissé kiemelkedő, körülírt vörös foltok jelennek meg, amelyek szürkés vagy ezüstös fehér pikkelyekben hámlanak. A pikkelysömör a bőrsejtek túltermelődése következtében alakul ki, a bőr megvastagszik.
  Nagyon érzékeny vagyok, kielégítetlen szeretet- és törődésigényem van, amely talán az életem egy igen nehéz helyzetére emlékeztet Régebben valószínűleg egy számomra nagyon kedves tárgytól vagy embertől meg kellett válnom. A pikkelysömör dupla elválásról árulkodik, tehát két emberről van szó (az ekcéma mindig egyvalakitől való elválást
jelent). Lehetséges, hogy gyermekként elválasztottak mindkét szülőmtől, ezért a bőröm megbetegedett, hiszen gyermekként leginkább a szülőkre van a legnagyobb szükségem (testi kontaktus). De ez a kettős elválás érintheti akár az anyámat és az egyik testvéremet, a páromat és egy közös tervet (pl. közös gyermek terve). Az elválasztás ténye megakadályozza a testi kontaktust, a számomra oly fontos érintést, így megjelenik a pikkelysömör Annyira tartok egy esetleges sérüléstől, hogy megpróbálok magam és mások között távolságot tartani. A pikkelysömör védekezési mód az ellen, hogy fizikailag túl sok ember megközelíthessen. A belső konfliktus tehát, amelyet megélek, a másokhoz való közeledés iránti vágyam és a távolságtartásra kényszerítő félelmeim között feszül. Meg kell szabadulnom azoktól a bennem felhalmozódon gondolatsémáktól és viselkedésformáktól, amelyeknek nincs többé létjogosultságuk.
   Elfogadom az érzékeny természetemet, megtanulok kicsit magamnak is, és nem csak mások elvárásai szerint élni. A pikkelysömör valószínűleg egy fájdalmas esemény vagy érzelmi sokk következtében jött létre, de elfogadom, hogy fejlődésem része.
A cél pedig, hogy belül erősebbé és ellenállóbbá váljak.
Forrás:Jacques Martel/Lelki eredetű betegségek lexikona

Használhatjuk a következő megerősítést is: "Bensőmet a szeretet erősíti, ezáltal ki tudok állni a valódi értékek mellett!"

2017. november 7., kedd

ÍZÜLETEK


Az ízület testünk azon része, ahol két vagy több csont kapcsolódik egymáshoz, hogy az emberi csontváz egy adott mozgását lehetővé tegye.

Az ízület a mobilitást, az alkalmazkodóképességet, a rugalmasságot és a könnyedséget szimbolizálja, mivel az ízület az, ami mozdulatainknak könnyedséget, bájt kölcsönöz.
Az ízületeknek mindez az egyszerű és előnyös, jó tulajdonsága akkor valósul meg, ha az ízületek
tökéletes állapotban vannak. Mindemellett az ízületeknek is megvannak a határaik. Mivel a csont a létem legsűrűbb, legalapvetőbb energiaformája, az ízületi problémák érintik az emberi test összes fiziológiai összetevőjét (szövetek, vér stb.) így egy ízületi baj egyfajta ellenállást jelez, egy bizonyos gondolati, cselekvési merevséget, és érzelmeim gyakori elfojtásáról árulkodik.
   Akkor lép fel gyulladás, ha félek az előrehaladástól: képtelen leszek a mozgásra, nehezemre esik irányt változtatni, úgy teszek, mintha érzelmileg függetleníteném magam a dolgoktól, nem reagálok spontán módon, hezitálok, és nem vagyok képes átadni magam az életnek, bízni a dolgokban és az emberekben.
  Amikor nehezemre esik vagy fájdalmas a mozgás, a testem azt fejezi ki ezzel, hogy nem akarok valamit megérteni (vagy elfogadni, hogy meg kellene értenem valamit) ami korlátoz engem az önkifejezésemben.
  A megértéssel kapcsolatos merevségemmel kapcsolatban, ha megnézem, hogy melyik testrész érintett a betegségben, beindíthatom annak az elfogadásának a folyamatát, hogy valamit meg kell értenem.
Például, a fájdalmas csukló, könyök, váll azt jelzik, hogy fel kellene hagynom valamilyen munkámmal, tevékenységemmel, vagy cselekvéssel.
  Vissza akarok húzódni, magamba szeretnék fordulni(könyök) mivel belefáradtam
abba, amit csinálok, vagy abba, aki vagyok, nem akarok már felelős lenni magamért (vállak). A
combízület, a térdek és a lábak (alsó végtagok) betegsége azt jelzi, hogy nem óhajtom tovább élni az
életemet annak nehézségeivel együtt. Emlékeztetnem kell magam arra, hogy az egyetlen és ugyanazon helyre fordított figyelem (ami azt jelenti, hogy tudat alatt az energiát vagy az érzelmet egyetlen egy ízületre irányítom) kikristályosíthatja ezt az energiát, és ezzel az ízületet mozgásképtelenné teheti.
  Ebben az esetben a szeretettel történő elfogadási folyamat nagyon fontos, azért hogy magunkévá
tegyük az ezzel a betegséggel kapcsolatos tudatosítási folyamatot, annak érdekében, hogy
megszabadulhassunk attól.
  Az ízület egy olyan hely, ahol két csont találkozik. Az ízületet érintő baj vagy betegség mindig magammal vagy másokkal, esetleg egy élethelyzettel szembeni rugalmatlanságot jelez.
Ha megnézem, melyik testrészemet érinti a betegség, akkor rájöhetek, hogy az életem melyik területén kellene rugalmasabbnak lennem.

Jacques Martel: Lelki eredetű betegségek lexikona
Kapcsolódó cikk: ZEEL=A szervezet természetes porcépítő képességének segítése homeopátia segítségével

2017. szeptember 12., kedd

Integrálás = tudatosítás ...



Integrálni, tudatosítani valamit: 
magunkévá tenni és megoldani egy problémát, egy élethelyzetet, 
vagy átérezni, megérteni egy gondolatot. 

Amikor ezt a kifejezést egy érzelmi sérülés kapcsán használjuk, és azt mondjuk, integráltuk az adott helyzetet, akkor ez azt jelenti, hogy begyógyítottuk azt a belső sebet, amely ehhez a helyzethez kapcsolódott, és megértettük, tudatosítottuk a probléma üzenetét.
 

Jacques Martel

2017. május 30., kedd

FÁRADTSÁG



Grafika: Andor Andrés
Úgy érzem, „le vagyok eresztve", kiüresedtem.
Hova tűnt az energiám?

A félelmeim, aggodalmaim, fájdalmaim, belső sérüléseim harcra és ellenállásra késztetnek engem.

Ahelyett, hogy energiáimat a nehézségeim eredetének megtalálására fordítanám, elfecsérlem őket azzal, hogy egyszerre több irányba akarok „menni".

A megoldás megtalálása is reménytelennek tűnik számomra. Kimerültséget, kiégettséget, belső fáradtságot érzek, mivel állandóan harcolnom kell azért, hogy előre haladhassak. Talán depressziós is vagyok. Érdektelen vagyok, ez pedig utam elvesztését jelenti.

Lehetséges megerősítések:
Újra rálelek belső örömeimre,
megtanulnom az életemet megint szeretni.
Megállok, hogy megpihenhessek, hogy összegezhessem a dolgokat, és feltöltöm energiakészleteimet.
Abbahagyom a múlthoz való ragaszkodást,
elfogadom és megélem a jelen pillanatot.
Így minden valóban megélt percből új energiát gyűjthetek, amelyre most nagy szükségem van.

Jacques Martel :Lelki eredetű betegségek lexikona
A szerző további írásait megtalálod itt!

Kapcsolódó cikket találsz itt:

Pihenés



2017. május 16., kedd

FÁJDALOM




   Minden fájdalom az érzelmi vagy a mentális egyensúly felbomlására utal, és erős bűntudatot jelez. Egy belső szorongás kifejeződése. Bűnösnek érezem magam, mert valamit tettem vagy mondtam, esetleg „egészségtelen", „negatív" gondolatokat tápláltam, és tudat alatt azzal ostorozom magamat, hogy változó intenzitású fájdalmat érzek. 
   A következő kérdéseket kell feltennem magamnak: 
Valóban bűnös vagyok? Ha igen, miben? 
   A megélt fájdalom csak a valódi okot akarja elfedni: a bűntudatot. A gondolataim nagy hatalommal bírnak, és nyitottnak kell maradnom, hogy a bűntudat eredetét felismerjem. Nem szabad elnyomnom, szembe kell néznem vele, előbb vagy utóbb fel kell dolgoznom.
   A csontok fájdalma arról árulkodik, hogy az adott dolog egészen mélyen érint engem. Ha izomfájdalmat érzek, akkor inkább mentális eredetű fájdalomról van szó. A fájdalomtól egy szempillantás alatt „kapcsolok", így arra kényszerít engem, hogy érezzem, mi történik a testemben. Bizonyos értelemben a fájdalom pozitív, mert lehetővé teszi számomra, hogy kapcsolatba lépjek önmagammal és tudatossá váljak. 
   A krónikus fájdalom egészen egyszerűen csak azt jelzi, hogy a fájdalom első megjelenése óta nem néztem szembe a valódi okkal. Minél többet késlekedek azzal, hogy tudatosítsam eredetét, annál gyakrabban tér vissza a fájdalom, végül pedig krónikussá válik. A fájdalom helye a fájdalom valódi okáról nyújt számomra többletinformációkat. 

Jacques Martel :Lelki eredetű betegségek lexikona
A szerző további írásait megtalálod itt!

2016. november 3., csütörtök

BELEK - HASMENÉS lelki háttere




Az étel olyan gyorsan távozik a gyomorból a belekbe, hogy nincs idő a feldolgozására.
  Ezt az állapotot a félelem, és az arra irányuló vágy okozza, hogy egy számomra igen kellemetlen, új helyzetet elkerülhessek. Rengeteg új gondolat érkezik hozzám, és nincs időm azok gyors befogadására. Úgy érzem, valami új dolog csapdába ejtett engem, és ez belső érzékenységemet fenekestül felforgatja!
   Elutasítom saját magamat, haragszom magamra, és el vagyok keseredve! Nagyon visszataszító kép él bennem saját magamról. Bűntudatom van. A történések legyűrnek. Valóban valami másra van szükségem. Nem a táplálék, hanem a gondolataim azok, amelyek már nem megfelelőek. Ha állandóan
az elutasításon rágódom (félelem attól, hogy mások elutasítanak engem, vagy vágy arra, hogy én elutasítsak másokat), nagy eséllyel előbb-utóbb hasmenésem lesz.

Elfogadom, és időt szánok arra, hogy megérezzem és meghallgassam a szívem üzenetét, látnom kell, mi is történik valójában az eletemben. Amikor valóban lassítok egy kicsit, rájövök, mennyire „csőlátással" néztem előrehaladás közben (ahogy a táplálék halad a nyelőcsőben), és nem szántam időt arra, hogy meglássam az élet jóságait és szépségeit. A testem arra figyelmeztet, hogy bíznom kell az életemben, mindig támogatnak,és senki sem hagy el engem.
Jegyzet: számos utazó, aki a harmadik világ szegény országait választja úti céljául, hasmenést kap.
A szegénység és nyomor láttán szívünk kinyílik, amit látunk, elménket és fizikai testünket megzavarja.
Ez gyakran tudat alatt végbemenő reakció.
Jacques Martel

2016. október 26., szerda

ÁJULÁS - eszméletvesztés




Az ájulás átmeneti eszméletvesztést jelent, amely pár másodperctől egészen fél óráig is eltarthat.
Ha az eszméletvesztés teljes, de rövid, akkor mély ájulásról, ha pedig hosszú, akkor kómáról beszélünk.
Bárhogy is nézzük, ez az állapot a valóságtól való elmenekülést teszi lehetővé. Feladjuk, mert belefáradtunk abba, hogy nem tudunk helytállni, hogy nem bírunk megbirkózni egy helyzettel. A félelem, szorongás, elbátortalanodás és tehetetlenség érzései felváltva gyötörnek bennünket. Félünk attól, hogy elveszítjük a hatalmat, az irányítást a dolgok felett. Ha végletesen ragaszkodunk valamihez, minden
bennünk rejlő energiát visszatartunk és blokkolunk.
Engedjük el a régi dolgokat, hagyjuk, hogy a múlt tényleg múlt legyen. Életünk folyjék tovább saját medrében, és bízzunk az univerzumban, mert minden a
mi fejlődésünket szolgálja.


MÉLY ÁJULÁS


A mély ájulás rövid, visszafordítható, de teljes eszméletvesztést jelent, oka az agy oxigénhiánya.
Létrejöhet szívveréskihagyás, aszfixia (légzésleállás) vagy érzelmi sokk okozta érszakadás következtében is, ami miatt az agy kevés vérhez jut. Egy rövid pillanatra a lelkünk elhagyja testünket.

Olyan ez, mintha arra vágynánk, hogy magunkba fordulhassunk, és teljesen elvágjuk magunkat a külvilágról: lázadás ez egy adott élethelyzettel szemben.
Ez az állapot azonban nem hasonlítható a jógik által elért állapothoz, mivel ők teljes fegyelemmel, a mozgás, a ritmus és a légzés összehangolásával
próbálják lelküket a test mindenfajta bilincsétől megszabadítani.
Tudatosítsuk, hogy mi kényszerített a fizikai testünkből való kimenekülésre, milyen szorongás vagy belső pánik az, amely mély ájuláshoz vezetett.
Tudnunk kell, hogy minden körülmények között utat mutatnak nekünk, védelem alatt állunk, és maradjunk teljes tudatában a bennünk lüktető életnek.

Jacques Martel