TALLINN

A TALLINNban készült fotókat itt találod!

A mai Észt főváros az egykori büszke Hanza-város, Tallinn nagy területen fekvő középkori óvárossal büszkélkedik. A felsővárosban található a dóm és az ortodox katedrális is, 2 kilátópontról pedig csodálatos panoráma nyílik a hatalmas falakkal és bástyákkal körbevett alsóvárosra és a kikötőre. Az alsóvárosban szinte minden kis utca újabb meglepetést tartogat, különösen a gyönyörű Városháza tér környékén. A gótikus városháza belső termei is megtekinthetőek.
Közelében található a  „Rocca al Mare” skanzen, az Észt Szabadtéri Múzeum.

A várost, pontosabban a mai Tallinn kikötőjének a helyén található halászfalut, Lyndanisse-t először Livóniai Henrik krónikája (Henrici Chronicon Livoniae) említi. Eszerint II. Valdemár dán király hajóhada itt kötött ki 1219 júniusában. Tallinn és Észtország északi része így dán fennhatóság alá került. 1248. május 15-én IV. Erik dán király emelte városi rangra. A 13. század második felében Tallinn is a Hanza-szövetség tagja lett és a 15. század végéig jelentős szerepet játszott a szövetségen belül. 1347-ben a dán király eladta a várost és vele együtt az északi észt területeket a Livóniai Lovagrendnek.

Svéd uralom
A livóniai háború (1558–1583) idején az Orosz Cárság, Svédország, Lengyelország és Dánia harcolt a Balti-tenger medencéje feletti hegemóniáért. Az oroszoktól való félelmükben a tallinni kereskedők és a lovagok 1561-ben önként megadták magukat a svédeknek és ezt követően a város másfél századon át svéd fennhatóság alá tartozott.

Orosz uralomA nagy északi háborúban (1700–1721) a Baltikum ismét háborús színtérré vált. Az Orosz Birodalom és Svédország volt a két fő ellenfél. 1710. szeptember 29-én a város harc nélkül kapitulált az orosz seregek előtt. Tallinn ezt követően egészen 1783-ig megtarthatta városi kiváltságait és a helyi törvénykezésben a német nyelvet. 1783-ban II. Katalin megszüntette a város kiváltságait és azt az észt területekkel együtt a Rigai (Livlandi) kormányzósághoz csatolta. Tallinn Oroszországhoz csatolását követően I. (Nagy) Péter cár még 1714-ben parancsot adott hadikikötő építésére. Ezzel egy időben hajóépítő üzemet is alapított, ami a város iparosodásának is kezdetét jelentette.
Az első világháború és a függetlenség

Az első világháború harci eseményei elkerülték a várost. 1918. február 24-én Észtország Megmentésének Bizottsága Tallinnban kiáltotta ki a független Észt Köztársaságot, amit az észt függetlenségi háborúban sikerült megvédeni. 1939-ben a Molotov–Ribbentrop-paktum értelmében Tallinn és Észtország a szovjet érdekszféra része lett. Még ez év nyarán (1940. július 22.) felállították Tallinnban a Vörös Hadsereg első katonai bázisát, előkészítve ezzel az ország hivatalos bekebelezését.

A második világháború és a szovjet korszak
1940-ben a tallinni németeket áttelepítették a Harmadik Birodalomba, a megszállt Lengyelországban felállított Wartheland kormányzóságba.[forrás?] A német Wehrmacht 1941. augusztus 28-án foglalta el a Tallinnt. A szovjet légierő 1944 folyamán többször bombázta a várost majd 1944. szeptember 23-án sikerült a Vörös Hadseregnek visszafoglalnia a németektől. Megalakult az Észt Szovjet Szocialista Köztársaság. Észtország függetlenségét 1991. augusztus 20-án állították helyre.

Forrás. Wikipedia