Nyárutó

 Amikor elmúlik a fiatalság, az életbe gyönyörű időszak köszönt be - nyugodt és mély, mint a napsugaras ősz. Ebben az időszakban érik meg az élet vetése és a kertben a gyümölcs.

Az ifjúság tavaszi szertelensége akkor már nem helyénvaló. Mintha földi hajlékunk épületét most tetőzné be az élet. Ebben az időszakban minden, amit átélünk - jó és rossz is, az örömteli és a szomorú is -, megváltoztatja tudatunkat. Lemondunk arról, hogy az ábrándozás elvarázsolt világában tévelyegjünk, és úgy rendezzük be az életet, ahogyan azt korlátozott lehetőségeink megengedik.

Nem vonz bennünket egy ismeretlen, szerelmes asszony csábító tekintete, és többre értékeljük a régi vonzalmakat. Az ifjúság frissessége akkor már elhalványodik, és az ember nem öregedő lelke a hosszú közös élet után mind világosabban ül ki az arc, a szem kifejezésében.

 

A hang, a mosoly, a tekintet - minden összhangba kerül az ember belső világával. Nem reménykedünk többé az elérhetetlenben, nem kesergünk többé a hűtlen szerető miatt, és megbocsátunk azoknak, akik megcsalnak bennünket. S akkor odaadjuk a szívünket annak, aki mellettünk állt, aki megszeretett bennünket, aki hűséges maradt hozzánk az élet minden vihara és minden keserű elválása után. S érezzük az elégedettséget és nyugalmat a kipróbált, hű barátok kedves körében. Keserű azok sorsa, akik az élet lágy alkonyán új vonzalmakat, új sikereket vonszolnak hasztalanul, akikre nem vár a meghitt otthon, amelyben megpihenhetnek, s akiket nem üdvözöl a lámpa meleg fénye, ha este hazatérnek...

/ Rabindranath Tagore/ 

Beküldte:PK

Egyedüllét (OSHO)

Az egyedüllétben egyaránt megtalálható egyfajta szomorúság bánat, illetve egy nagyon mély béke és csend. Tőled függ hogyan tekintesz rá.

A saját tér megteremtése nagyon nehéz is lehet, de ha nincsen saját tered, sosem ismered meg saját lényegedet. Sosem fogod megtudni, ki vagy. Mindig elfoglalt vagy, mindig ezer és egy dolog foglal le – kapcsolatok, világi ügyek, szorongások, tervek, jövő, múlt -, állandóan a felszínen élsz.

Amikor egyedül vagy, megpihenhetsz, elindulhatsz befelé. Mivel nem foglal le semmi, nem úgy érzel majd, ahogy mindig is éreztél. Más lesz; az a másság is különös érzést kelt. És kétségtelenül hiányzik a szerelmed, a barátaid, de ez nem marad így örökké. Csak egy kis fegyelmet igényel.

És ha mélyen szereted magadat, és mélyen lehatolsz önmagadba, még mélyebben tudsz majd szeretni másokat, mert az, aki nem ismeri önmagát, nem képes mély szeretetre. Ha a felszínen élsz, kapcsolataidnak nem lehet mélységük. Végül is ez a te kapcsolatod. Ha van mélységed, akkor a kapcsolataidnak is lesz mélységük.

Osho
További kulcsfogalmakat találhatsz itt!