Az élet fénye

… előhúzott egy gondosan összehajtott csomagolókelmét. Leült, és széthajtogatta: szép foltvarrásos munka volt, zöld szegéllyel, több tucat téglalapból és négyzetből állt - voltak köztük pirosak, sárgák, aranyszínűek, zöldek, barnák, kékek és feketék.

- Látod ezeket?

Úgy fél tucat fekete téglalapot mutatott, amelyek elszórtan helyezkedtek el a kelme sakktáblamintáján.

- Azon a napon varrt am rá ezeket, amikor anyám meghalt, sok évvel ezelőtt, mert aznap így éreztem magam. Nincs semmi szabályszerűség abban, ahogy elhelyeztem őket, mint ahogy nincs általunk kihámozható értelme a halálnak sem. Lehet, hogy nem látszanak egyből, de mellettük a kék kékebbnek, a piros élénkebbnek és az aranyszín ragyogóbbnak látszik. Nélkülük a kelme szép, de nincs jellege és kontrasztja.

- Igen - mondtam halkan. - Értem.

Alan Brennert: Honolulu 
Szerző további gondolatait megtalálod itt! 

"Szabadság" a peremvidéken

The suspects in the murder of Joseph Kahahwai Jr., aboard the U.S.S. Alton where they
were confined during their murder trial: L to R, Edward Lord, Albert "Deacon" Jones,
Grace Fortescue (Thalia Massie's mother), Thalia Massie and her husband,
Lt. Tommie Massie. / SFgate.com

Sajnos Amerika többi része nem volt képes megfelelni az alapítók ideáljainak, és a kontinens szinte felrobbant dühében annak a négy embernek az elítélése miatt, akiket sokan hősöknek, nem pedig gonosztevőknek tartottak.

Néhány nap múlva éppen egy inget varrtam, amikor megszólalt az ajtócsengő. Láttam, ahogy Esther Anito sápadtan és összetörve belép a szabóműhelybe.

- Ők nyertek - mondta rekedt hangon.

- Micsoda? Ki nyert?

Úgy nézett ki, mint egy olyan asszony, akitől mindent elvettek, és semmije sem maradt.

- Ott voltam a törvényszéken, amikor a bíró egyenként tíz év . kényszermunkára ítélte őket az oahui börtönben. De mindannyian mosolyogtak, mint a macska, amelyik megette a nagy, kövér kanárit. Aztán közölték, hogya kormányzó átváltoztatt a a büntetésüket.

- Átváltoztatta? Az meg mit jelent?

- Azt jelenti, hogy a tíz, börtönben letöltendő évet lecsökkentette

egy órára "a főszolgabíró őrizetében". És akkor mind átmentek a kor-

mányzó irodájába, hogy eltöltsék az időt, és hogy lefényképeztessék magukat a sajtóval.

Meg voltam döbbenve. Nem akartam elhinni. - Judd kormányzó tette ezt?

Mindig azt hittem, hogy jó ember.

- Egy óra - mondta Esther keserűen. - Ennyit ér a fiam élete: egy órát az ő életükből!

Zokogásban tört ki, miközben odakint az újságárus fiúk a külön­kiadásokat kínálták, amelyek az ügynek erről a legutóbbi, iszonyatos fordulatáról beszámoltak. Nem tudtam megvigasztalni, mert nem volt mivel megvigasztalnom. És a gyerekeimet sem tudtam megvigasztalni aznap este - különösen Haroldot -, amikor megkérdezték tőlem, hogy miért engedték szabadon azokat az embereket, akik megölték Joe-t. A végkifejlet csúfot űzött a jogba vetett bizalmamból, és én tehetetlen voltam, nem tudtam megvédeni a gyerekeimet a világ igazságtalan­ságából kapott első ízelítőtől.

A következő napokban hallottuk, hogy a kormányzóra erőteljes nyomást gyakoroltak Washingtonból, hogy teljes kegyelmet adjon a négy vádlottnak, vagy ellenkező esetben a terület katonai irányítás alá kerül. Judd nem volt hajlandó kegyelmet adni, amely eltörölte volna a törvényszéki ítéletet. "A döntésével az esküdtszék emlékművet épített, amelyen azt írja, hogya lincstörvényt nem tűrik Hawaiin", jelentette ki a kormányzó, "és a köz javáért javasolom, hogy ne tegyünk semmi olyat, ami bármilyen értelemben leronthatná vagy tönkretehetné ezt az emlékművet". De ezt az emlékművet meggyalázták.

Bármi is vezérelte, Judd kormányzó helytelenül cselekedett, és cse­lekedetei azt bizonyították, ahogy John Kelley mondta, hogy Hawai­in kettős igazságszolgáltatás működik: az egyik a haolék, a másik a többiek számára.

Négy nappal az ítélet átváltoztatása után, a sajtó kameráinak kereszt­tüzében Thomas és Thalia Massie, Grace Fortescue és Clarence Dar­row San Franciscóba indultak a Malolo fedélzetén - és maguk mögött hagyták azt a Honolulut, amelyet örökre megváltoztatott a szigeten

Alan Brennert: Honolulu

Otthon

Fotó: Érdekes világ

És ezek a belső szobák, amelyeket valaha olyan fojtó börtönnek éreztem, most mintha bölcsőként zártak volna magukba. Azon az éjszakán egy szőnyegen aludtam, egy olyan szobában, amelyen két unokahúgom osztozott, és melegen tartott a padlódeszkák alatti csövekből áradó levegő. A tró­pusi Hawaiin töltött hosszú idő után jó volt érezni a hűvösséget, és jó volt a koreai padlón melegedni.

Alan Brennert: Honolulu

Szabadság és szennyvíz

Fotó: erdekesvilag.hu

Korea Japán megszállás alatt XX. század közepén

...Elmeséltem neki, hogy mit láttam Puszanban, és megkérdeztem tőle, hogy mi volt ez.

- A rendőrség megtiltotta, hogy a hagyományos fehér öltözetünket viseljük - mondta -, de ezt nehéz, sőt talán szinte lehetetlen is betar­tatni. Így a nagyobb városokban felállítják azokat a szennyvízzel teli kádakat, hogy zavarba hozzák és megfélemlítsék azokat, akik továbbra is (ropogós) fehérbe öltöznek.

Alan Brennert: Honolulu 

Kincsről

Egy útnak nem kell aranyból lennie ahhoz, hogy kincshez vezessen :)

Alan Brennert: Honolulu