Mokka

… Burton (a kor ismert utazója - 19.század) mesélt nekem egy csodálatos, fallal körbekerített városról, amelyre Kelet-Afrikának egy buja, mérsékelt klímájú szegletében bukkant. Kávétermesztő vidék. Elmondása szerint arrafelé csak úgy magától nő a kávé. Nem is termesztik. A cserjék vadon nőnek, magról szaporodnak. A kávékereskedőket a gazdaság annyira fontos szereplőinek tekintik, hogy halálbüntetés terhe mellett tiltják nekik a város elhagyását is.

Állítólag hatalmas vagyonok halmozódtak ott föl. Burton elefántcsontról, drágakövekről, aranyról beszélt. Meg, ahogy ő mondta, valami "sötétebb" üzletről. .. Feltételezhetően a rabszolgatartásra gondolt.

Annyira zárt az a város, hogy az ottani kereskedők még egy saját dialektust is kialakítottak, amely teljesen eltér a környező vidék nyelvétől.

De az ottani kávé, mondta Burton, a legjobb, amit hosszú vándorévei alatt kóstolt. S nekem az ragadt meg az emlékezetemben, hogy azt is hozzátette: illatos volt, mint a lonc virága.

- Mint az a mokka?

- Pontosan.

- És volt még valami, amit érdekesnek találtam. A várost úgy hívják,

Harár, de magának a területnek a neve helyi nyelven Kaffa.

- Vagyis, tulajdonképpen, "kávé"?

- Burton szerint egészen biztosan azonos a két szó gyökere.

- Szóval azt a kávét, ami vadon nő Kaffában ...

- A harári kalmárok eladják az utazó kereskedőknek, akik azt eljuttatják Al-Makkába. Onnan aztán tovább küldik a világ többi tájára. Egy velencei vagy konstantinápolyi kereskedő simán címkézheti a kávéit a vásárlási hely, és nem a tényleges termesztési hely szerint. Ismerve az arabok

titkolózási mániáját, még az is lehetséges, hogy meg sem mondják, melyik országból való egy-egy szállítmány. Így aztán mindent, ami Al- Makkán keresztül érkezett, "mokkának" neveztek el, ugyanúgy, ahogy manapság minden dél-amerikait "santo" -nak hívnak.

Anthony Capella: A kávék költője

A kávé útja

…a Vörös-tenger körül, - 
Az arabok természetesen monopolhelyzetben voltak a kávétermesztés terén. 

Aztán a hollandok elloptak néhány palántát, és elvitték Indonéziába. Tőlük

aztán loptak a franciák, és elvitték a Karib-szigetekre, ahonnan aztán a portugálok loptak, és elvitték Brazíliába. Tehát. Gondolkodjunk logikusan, és feltételezzük, hogy az arabok is lopták valahonnan. De hogy honnan lophatták ... ?

- Kiderül ez valaha is?

- Nem hiszem...

         Anthony Capella: A kávék költője

Kapcsolódó cikkek:

KÁVÉ
Anthony Capella: A kávék költője
A szagok hedonisztikus csoportosítása

A szagok hedonisztikus csoportosítása

...a svéd Linné doktor… hét csoportba osztja a szagokat, a hedonisztikus, azaz élvezetet nyújtó tulajdonságaik alapján. Így aztán vannak az úgynevezett

1/fragrantes, azaz illatos, "jó" szagok, mint például a sáfrányé vagy a zöldcitromé;

2/utána jönnek az aromatícos, az aromás illatok, mint a citromfa, ánizs, fahéj vagy a szegfűszeg; vannak aztán

Carl von Linné

3/az ambrosiacos, az ambróziás, pézsmaillatú szagok;

4/az alliaceous, a fokhagyma és hagymafélék szaga;

5/a hircinos, a bakszagúak, úgy mint a sajt, hús vagy a vizelet szaga;

6/ a tetros, a kellemetlen, átható szagok, mint a trágya vagy a dió szaga; és végül

7/a nauseosos, az émelyítő szagok, mint például az ördöggyökér levének a szaga.

… Linné rendszere valószínűleg  kiválóan megfelel az ő biológiai céljainak,…de az esztétikai elvek más megközelítést kívánnak. Először is a látvánnyal kell foglalkoznunk. A színnel és megjelenéssel, és csak utána léphetünk tovább a szagokra, ízekre, utóízekre és így tovább.

Anthony Capella: A kávék költője