2019. március 28., csütörtök

Az igazi szeretet

Versailles-i kastély tükörterme

... együttérzést kíván. Osztozást az örömben, fájdalomban, nevetésben, könnyben. 
Az őszinte szeretetben a lélek a társ hangulatának tükre. 
Ahogy egy szoba is nagyobbnak látszik, ha tükrökkel van kirakva, úgy erősödik fel az öröm is.
Robert Anthony Salvatore

2019. március 27., szerda

A fotelban üldögélésről...

Tipp: lábzsámoly még komfortosabbá tesz egy fotelt :)
"A napokban kezembe került egy könyv. Yin Yutang kínai írótól. A kínai kultúráról, az emberek élethez való viszonyáról szól. Az egyik alfejezetnek a címe: a fotelban üldögélésről...

A könyv részletesen taglalja, a fotelek formáit, a kényelem lehetőségeit, de amiért ezt a bejegyzést írom, az nem ez. Megkapott a mögöttes tartalom. Egy intelligens gondolkodó, egy filozofikus könyvben, oldalakat szentel annak, mennyire fontos része az életünknek a fotelban üldögélés művészi tökéletességre való fejlesztése. Hozzá teszem a fickó 1976-ban hunyt el Amerikában, tehát az a vád sem érheti, hogy nem kapta el a modern kor szele. 
Olvastam a sorait és átfutott bennem az élet idő hiánya. A semmire nincs időm érzésének és a nyugalomra vágyásnak a kontrasztja. Végignéztem a lakásomon, kényelmes öblös fotelek vannak a nappalimban. Nyugodtan adhatnék magamnak időt, hogy esténként belekucorodjak és élvezzem a létem teljességét. Nemes egyszerűséggel csak nézzek ki a fejemből, esetleg kortyolgassak egy csésze teát, és ne foglalkozzak semmivel, csak hagyjam ülepedni a nap eseményeit. Extovertált ember vagyok, sok ismerőssel, baráttal. A munkám is tele van nyüzsgéssel. Mi késztet mégis arra, hogy ne engedjem meg magamnak még azt a kis időt sem, ami naponta kézenfekvő?... Üldögélni a fotelban. A testem, a lelkem kéri ezt az élményt. Az önmagam által gerjesztett belső megfelelés igénye nem hagy nyugodni. Azt az érzetet kelti bennem, hogy akkor leszek jó, sikeres, ha állandóan tevékenykedem. A tudatom túlpörgött állapota nem hagy békén, ezer feladattal hajt újabb kézzelfogható teljesítmények felé, miközben hívogatva tátong egy kedves fotel... Persze sokszor ülök benne, de akkor is csinálok valamit. Ha mást nem olvasok. 
  A fotelban üldögélés művészete pedig arról, szól, hogy megéled a semmittevés nagyszerűségét. Tulajdonképpen szinte mindegy, hogy hol törne rám ez az érzés. Megélhetném fűben heverészve nézve a felhőket, vagy a teraszon a csillagokat, a patak partján az elfutó vizet. Mind ugyan arról szól. Lemondani az idő múlásának gyomorig ható szorongásos megéléséről. Az állandó rohanással beépülő semmire nincs időm, jó kifogása, hogy ezt várják el tőlem a munkahelyen, a családban, az életben. Rá kellett jönnöm, hogy ezt várom el magamtól. Ha nem így lenne, legalább a szabadságom idején, vagy a hétvégeken megengedném magamnak. 
  A könyv hatására most kipróbáltam. Eltartott egy ideig, de békét kötöttem gondolat motoszkáimmal. Sikerült kipukkasztanom a mosás, a takarítás, a jövő heti feladatok több száz zsibongó motoszkáját. Megszüntettem a te jó isten mennyi idő eltelt tétlenül motoszkát. Koncentrálnom kellett arra, hogy ne gondoljak semmire, hogy el tudjam fogadni az idő végtelenségét. A mindegy állapotot. Szinte észre sem vettem, elkezdett más lenni körülöttem a világ. Feltűntek az ablakon cikázó fények. A szélben bólogató fák ívelése. A függöny lágy esése. A szobám virágainak erezete. Az, hogy képes vagyok megélni a nyugalmat. Mennyire más világ! Többet kellene gyakorolnom ezt a művészetet! A fotelban üldögélés = bölcsesség... Talán így lehetne megfogalmazni az érzést, ami átjárt. Ajánlom mindenkinek, próbálja ki!" (Ismeretlen forrás)

2019. március 23., szombat

Magyar szecesszió háza



Bedő házról készült fotókat itt találod!

    Budapesten a számtalan szecessziós épület közül a Bedő házban alakítottak ki egy szecessziós múzeumot.
    A szecesszió kivonulást, elkülönülést jelent, utalva arra, hogy 1897-ben Bécsben negyvenkilenc művész kivonult a városi művészeti központból, hogy új művészetet teremtsen. A századforduló jellegzetes képző- és iparművészeti, valamint irodalmi irányzata stílusként nehezen értelmezhető, historizmus- és eklektikaellenes mozgalom, ami minden országban másként nyilvánult meg.
    Sokáig a 19. század összekuszálódott végének vagy a 20. század tisztázatlan kezdetének tekintették. Önálló értékeire az 1970-es évektől figyeltek föl. Felmerült többek között az az értelmezési lehetőség, hogy a szecesszió az avantgárd legkorábbi fázisa.
    A szecessziós stílust Európa különböző területein más és más névvel illették. Míg az Osztrák–Magyar Monarchiában a Sezession szót alkalmazták (egy bécsi kiállítási épület neve volt ez, ahol az akadémizmussal szembehelyezkedő művészek állították ki műveiket), addig Franciaországban az art nouveau („új művészet”), Nagy-Britanniában pedig a modern style („modern stílus”) volt az elfogadott elnevezés (ma az angoloknál is az art nouveau kifejezés használatos). Németországban a Jugendstil (a müncheni „Jugend”, azaz „Fiatalság” című folyóirat után) és a Wellenstil („hullámstílus”), Spanyolországban a Modernismo, Olaszországban a stile floreale („virágos stílus”) és a stile Liberty, az Amerikai Egyesült Államokban pedig a Tiffany style elnevezés terjedt el.
   A magyarországi építészetben a szecesszió jegyei az 1890-es években tűntek fel először, és a századfordulós fénykort követően az 1910-es évek végére, voltaképp az első világháborúval, korszaka lezártnak tekinthető. A stílus legfontosabb hazai mestere Lechner Ödön. Az általa, valamint követői és tanítványai által kifejlesztett és művelt magyaros szecesszió mellett, részben párhuzamosan, a stílusnak többféle irányzata létezett: egyes hazai épületeken megfigyelhető a francia és a belga Art Nouveau, a német Jugendstil, a bécsi kortársak, vagy épp a korabeli skandináv és angol építészet hatása. Lechner elméleti és gyakorlati munkássága a korszak több meghatározó építésze, így Lajta Béla, vagy a Fiatalok csoportjának egyik alapítója, Kós Károly számára is fontos kiindulópontot jelentett.
   Budapest európai összehasonlításban is gazdag szecessziós műemlékekben. Itt találhatók Lechner Ödön legfontosabb munkái: az Iparművészeti Múzeum, a Postatakarékpénztár és a Magyar Földtani Intézet székháza. A korszakra jellemző módon kiváló minőségű anyagokból, összművészeti alkotásként megformált épületek a Gresham-palota, az egykori Parisiana Mulató, a Zeneakadémia, a Gellért Fürdő és Szálloda. A korszak magyar szecessziós építészetének számos emléke áll alföldi és dunántúli városokban, így Szegeden (Reök palota, Zsinagóga), Veszprémben (Petőfi színház), illetve a ma a magyar határokon túl található Szabadkán, Nagyváradon (Sas udvar) és Marosvásárhelyen.
  Forrás: Saját fotók és Wikipedia

2019. március 7., csütörtök

Közléssorompók


- a beszélgetés folyamát megakasztó mondatok

Mit is értünk a közléssorompók alatt? Ezt a kifejezést Thomas Gordon, világhírű amerikai pszichológus fogalmazta meg, amely az egymás közötti kommunikációs kapcsolaton alapul (ő a szülő és a gyerek közötti kapcsolatot vette alapul).
A közléssorompó az a fajta hozzászólás, amivel megállítjuk a kommunikációt. Ezeket az el nem fogadás nyelvének is nevezhetjük. Ha meg akarjuk érteni a másik érzését vagy gondolatait, akkor el kell fogadnunk azt, amit az illető pillanatnyilag átél. A közléssorompók éppen azt gátolják, hogy a kommunikációban résztvevő másik fél kiönthesse nekünk a lelkét.
Az alábbiakban 12 közléssorompót, s hogy ezek hogyan akadályozzák a kommunikációt.
1.      Utasítás, irányítás, ráparancsolás
„Nem érdekel, hogy mit akarsz csinálni, azonnal gyere ide!”
Ez a fajta reakció azt üzeni a másiknak, hogy az ő érzései nem fontosak, fejet kell hajtania mások érzései és igényei előtt. Azt is kifejezi, hogy őt nem fogadják el, ezáltal ez a közlés haragot és dühöt is kiválthat.
2.      Figyelmeztetés, fenyegetés
„Megbánod, ha így viselkedsz!”
Csakúgy, mint a parancsolgatás, ez is dühöt és ellenállást vált ki az emberből. Sokszor, már csak azért is megtesz valaki valamit, mert a másik fél azt megtiltotta neki.
3.      Prédikálás, moralizálás
„Ezt igazán tudnod kellene már magadtól is!”
Az ilyen közlés bűntudatot kelt az emberben, hiszen azt érezteti vele a másik, hogy ő rossz. Ez a közléstípus a másik iránti bizalmatlanságot jelzi, vagyis, hogy az egyik fél nem bízik abban, hogy a másik fél el tudja dönteni, hogy mit szeretne.
4.      Tanácsadás, megoldási javaslatok
„Nem így kell ezt megcsinálni, hanem így… majd én tudom, hogy mi is a jó neked!”
Az ilyen típusú közlésekkel azt üzeni az egyik ember a másiknak, hogy ő nem képes megoldani a problémáit, nem talál megoldást az őt foglalkoztató gondokra.
A gyakori tanácsadás sokszor akadályozza a saját ötletek megszületését.
5.      Kioktatás, logikai meggyőzés
Bármilyen tanítás indulatot válthat ki a fogadó félből, hiszen alsóbbrendűnek, butának érezheti magát. A legtöbb ember nem szereti, ha bebizonyítják, hogy nincs igaza.
6.      Ítélkezés, kritizálás, hibáztatás
„Erről is te tehetsz! Ennek is te vagy az oka!”
Ez az a közléssorompó, amely talán leginkább alacsonyabb rendűnek, ostobának, méltatlannak állítja be az embert. Sok ember énképét nagyban befolyásolja a másik véleménye, azaz úgy ítéli meg önmagát, ahogyan azt másoktól hallja. Ha sok ilyen típusú közlést hall valaki, akkor úgy fogja érezni, hogy nincs benne semmi jó, hogy őt nem lehet szeretni.
7.      Dicséret, egyetértés
Ha állandóan dicsérünk valakit, akkor a dicséret veszít az értékéből, nem számít igazi elismerésnek és a másik kételkedni fog annak valódiságában. Ugyanakkor a túl gyakori dicsérethez szokott egyénnél a dicséret elmaradása is nyugtalanságot kelthet és elbizonytalaníthatja őt.
8.      Kifigurázás, csúfolás, megszégyenítés, nevetségessé tétel
„Ekkora hülyeséget hogy lehet mondani? Ezt most komolyan gondolod?”
Az ilyen üzenetek komoly károkat okoznak az ember önértékelésében. Azt gondolja, hogy őt nem szeretik, ő nem szerethető.
9.      Értelmezés, elemzés, diagnosztizálás
„Csak azért csinálod ezt, hogy rád figyeljünk.”
Az ilyen közlés fenyegető és frusztráló, elveszi az ember kedvét a további beszélgetéstől, és egyre kevésbé fog a problémáiról mesélni.
10.  Megnyugtatás, együttérzés, vigasztalás
„Nincs semmi baj. Rendbe fog jönni minden. Nem történt semmi.”
Az ilyen közlés azt közvetíti a másik felé, hogy az ő érzéseit nem fogadják szívesen. Sokszor ha valaki nem tud hogyan reagálni az adott negatív helyzetre, igyekszik nyugtató szavakkal elterelni önmaga és a beszélgetőpartnere gondolatait is az adott dologról.
11.  Kérdezősködés, faggatózás
„Merre jártál? Biztos, hogy megcsináltad, amire kértelek?”
Ezekből a közlésekből arra lehet következtetni, hogy a másik nem bízik meg bennünk, nem hisz nekünk. Fenyegető is lehet az ilyen típusú kérdezgetés, főleg, ha nem tudjuk a másik célját.
12.  Humorizálás, témaváltás, kitérés
A viccelődés azt az érzést keltheti, hogy a másikat nem érdekli az, ami minket foglalkoztat. Ha valaki szóba hoz egy esetleg kényes témát, a másik sokszor humorizálással próbál kitérni a válaszadás alól. A témaváltás vagy a komoly problémákkal való viccelődés a másik félnek rosszul eshet.
*
Az előző 12 pontban ismertetett kijelentések, egymás közötti kommunikációs hibák nagyban befolyásolhatják az emberek közti kapcsolat minőségét. Fontos tehát figyelni arra, hogy kinek, mit, mikor és hogyan mondunk, hiszen ezen mondatok mögött rejtett tartalmak vannak, melyekkel akaratunk ellenére megbánthatjuk beszélgetőpartnerünket.