2018. december 26., szerda

VILNIUS


VILNIUS-ban készült fotókat itt találod!

 Vilnius gyönyörű fekvésű város, erdős dombvidékre épült, hangulatos barokk óvárosa igazi ékszerdoboz közel 30 templommal és rengeteg műemlékkel. A városnéző séta fő látnivalói a következők: a Hajnalpír-kapu (a Csodatévő Madonna képével), a Teréz-templom, az ortodox Szentlélek-templom, a Városháza tér, a Dominikánus-templom, az Anna-templom (amit szépsége miatt Napóleon Párizsba akart vitetni), az egyetem épületei, az Elnöki Palota és a katedrális. Ez utóbbi igazi gyöngyszeme a barokk Kázmér-kápolna. A közös séta után szabadidő.
 Az óvárostól kissé távolabb eső Péter-Pál-templom mintegy megkoronázását jelenti a vilniusi városnézésnek (egészen egyedülálló, meseszép stukkóival).


2018. december 25., kedd

A béke ajándéka


A Jézuska nem hoz semmit. Neki sem volt semmije. Csak egy szál köntöse, arra is kockát vetettek a katonák a halála után. A Jézuska csak békét tud hozni, és csendet a szívben, és szeretetet, ami a világ legnémább, legnyugodtabb, legszótlanabb állapota. Láthatatlan.

Müller Péter

2018. december 19., szerda

A Hanza-szövetség


A Hanza-szövetség megalapozta a középkori városi kultúrát Észak-Európában és jelentést adott a mondásnak: „a városi levegő szabaddá tesz”.

A Szövetség, mely majdnem 500 évig működött, az egész Balti-tengeri régióban hatással volt a gazdaságra, politikára és kultúrára.Létrejöttének előfeltétele volt a kereskedelem és a városok fejlődése, valamint a német kereskedők előrenyomulása kelet felé a Balti-tenger partjai mentén. Az időszak szimbolikus kezdete 1159, amikor Lübeck városát, a szövetség központját, újraalapították.

Eleinte a Hanza fogalom a külföldön élő kereskedők szövetségét jelentette. A 13. század végére a városok Hansái megerősödtek – kereskedővárosok komoly szövetségévé, melyek közös politikai alapelvet vallottak.

Gazdasági erejével együtt párosult politikai hatalma: tőle függött rengeteg észak-európai ország gazdasága is, így a Német Lovagrendé is. Mivel óriási pénzösszegekkel rendelkezett, nagyszámú zsoldossereget tartott fenn, s több háborúban leverte a dán királyt, de éppúgy hadat viselt a németalföldi városok és Anglia ellen is. A német lovagrend tevékenyen támogatta és védte a szövetséget, mert azt a 13. században, mikor megkezdte a kelet-balti területek bekebelezését, jelentős szubvenciót biztosított számára, egyfelől, mert nem állt közvetlen egyházi fennhatóság alatt, mint a Kardtestvérek rendje.

Hanza-városok a mai Németország, Lengyelország, Hollandia, Oroszország, Belgium, Svédország, Norvégia, Lettország és Észtország területén voltak. A Hanza kereskedelmi régió nyugati határa London és Bruges, keleti határa Novgorod, míg északon Bergen határolta. Központi városa Lübeck, ahol a kelet-nyugati kereskedelmi útjaikon minden hajó kikötött.

A Hanza-városok képesek voltak gazdasági nyomást gyakorolni más városokra: az embargótól kezdve a közvetlen háborúig terjedt az eszköztáruk. A 14. század második felére a Hanza-szövetség korlátlan gazdasági hatalommá vált Észak-Európában. A Balti-tenger volt a Szövetség „belső tengere”.

A Hanza-kereskedők főként két, egymástól függő terület között kereskedtek. A gyáripar és kézművesség fejlett volt Flandriában és Rajna-Vesztfáliában, míg Kelet-Európa és Oroszország elegendő alapanyagot és élelmiszert biztosított. Hosszadalmas belső harc is folyt a Hanza-városok között Novgorod ellenőrzéséért, hiszen ezen a városon keresztül kereskedtek az egész Orosz Birodalommal. A Hanza-kereskedők már a 13. században állandó állomást tartottak fent közösen Novgorodban. Ezt Péter udvarának (vagy Peterhofnak) nevezték, és a kereskedők otthonait, raktárépületeit, malmot, sörfőzdét és templomot foglalt magába.
A Hanza-szövetség fő kereskedelmi útvonalai

A törvény szerint minden Hanza-kereskedő évente csak egyszer utazhatott Novgorodba, és legfeljebb 1000 ezüst márka értékben hozhatott árut magával. A 15. században a Hanza-szövetségnek sikerült megtiltani a kereskedést Oroszországgal a nem a Szövetséghez tartozó kereskedők részére. A novgorodi Hanza-kereskedelmi állomás igazgatása átkerült három másik városhoz – Rigához, Tartuhoz és Tallinnhoz.

A 14. század végén a Hanzát eredményesen zaklatták a Vitális Testvérek. Bár a kalózokat idővel sikerült legyőznie a Hanzának, de ettől kezdve egyre több nehézséggel nézett szembe a szövetség.

A novgorodi Hanza-kereskedelmi állomást 1494-ben zárták be. Habár a kereskedelmi kapcsolatok Oroszországgal más útvonalakon is fejlődtek, ez az év jelöli a Hanza-szövetség hanyatlásának kezdetét. A Szövetség a 16. században gyorsan vesztett jelentőségéből, elsősorban az erősödő Anglia, Dánia, de főképpen Hollandia miatt.

Az utolsó Hanza-gyűlésen, 1669-ben Lübecken kívül csak öt másik város képviseltette magát (fénykorában 220 város volt a Hanza-szövetség tagja). A gyűlés után a Szövetség megszűnt. A független államok korszaka ezzel elkezdődött.

A szövetség a következő helyeken rendelkezett lerakatokkal.
Város Állam
Novgorod-Peterhof
Coat of Arms of Veliky Novgorod.png
Orosz Cárság
Bergen-Bryggen
Bergen komm.svg
Norvég Királyság
Brügge-Hansekontoor
Blason de Bruges.svg
Flandriai Grófság
London-Steelyard
Flag of the City of London.svg
Angol Királyság
Antwerpen
AntwerpenSchild.png
Brabanti Hercegség
Bishop's Lynn (King's Lynn) Angol Királyság
Ipswich
Frank Leslie - Ipswich coat of arms.png
Angol Királyság
Malmö
Malmö fulla vapen.svg
Dán Királyság
Falsterbo
Skanör med Falsterbo vapen.svg
Dán Királyság
Kaunas
Coat of arms of Kaunas.svg
Litván Nagyfejedelemség
Pleskau (Pszkov)
Pskovgfull.svg
Orosz Cárság
Polock
Coat of Arms of Połack, Belarus.svg
Litván Nagyfejedelemség   Forrás:Wikipedia       

2018. december 18., kedd

AGLONA, LETT FOLKLÓR és konyha

 Az Aglonában készült fotókat itt találod!
 A  kelet-lettországi Aglonában, a híres bazilika megtekintése után részvétel egy lett folklór bemutatóval egybekötött vacsorán.
 A lett konyha egyszerű ám ízletes ételei különös tekintettel a köménymagos rozskenyérre, mely ma is hagyományos módon készül és 2 hétig is ízletes, friss marad.
 Az udvarház paraméterei az utolsó fotón találhatóak.


Következzen itt 3 különböző rozskenyér recept, ki-ki kedve szerint válogathat közülük:
1/KÖMÉNYES ROZSKENYÉR
Hozzávalók:
•    25 dkg rozsliszt
•    25 dkg finomliszt
•    2,5 dkg élesztő
•    2 kávéskanál só
•    2 kávéskanál méz
•    1,5 dl langyos tej
•    1 evőkanál őrölt kömény
•    1,5 dl langyos víz
Elkészítés: Az élesztőt a langyos vízben kevés liszttel és egy csipet cukorral felfuttatom, aztán az összes hozzávalót összekeverem, megdagasztom. Kb. 1 órán át kelesztem langyos helyen, utána átgyúrom, cipót formálok belőle, és sütőlapra teszem. Vízzel megkenem a tetejét, megszórom egész köménymaggal, 2-3 helyen bevagdosom, és előmelegített sütőben 45-50 perc alatt megsütöm

2/Kenyérsütő géppel készíthető:
100 %-os teljes kiőrlésű rozskenyér                 

 teljes kiőrlésű
Hozzávalók 1 kg-hoz:
533 gr teljes kiőrlésű rozsliszt
400 ml natúr joghurt
1 evőkanál búzasikér
1,5 evőkanál barna cukor
1,5-2 teáskanál só
1,5 teáskanál kenyérfűszer
1 dkg friss élesztő
Sütés kezdetekor tetejére ízlés szerint egész köménymag szórható
Program: korpás
Szín: közepes
TIPP1: Ha a tészta a dagasztás elején kissé száraz, úgy adagolj hozzá még kevés joghurtot.
TIPP2: Joghurt helyett rakhatsz bele írót, kefirt is.
TIPP3: Ha lágyabb, selymesebb kenyérbelet szeretnél, úgy cukor helyett mézet tegyél bele 2 evőkanálnyit.
TIPP4: Ha idegenkedsz a 100 %-os teljes kiőrlésű liszttől, úgy a rozsliszt mennyiségéből 60-100 gr-nyit cserélj le sima lisztre. Ekkor azonban a búzasikért hagyd el!

 

3/A következő kenyeret még nem készítettem el, de már kiszámoltam, hogy kedden kell elkezdenem, ha hét végén szeretnék ilyen kenyeret enni:
FEKETE ROZSKENYÉR
KOVÁSZVÍZ KÉSZÍTÉSE
½ csésze frissen őrölt rozsliszt
1 csésze víz
– Tiszta üvegedényben összekeverjük; pamut konyharuhával, vagy laza fedővel letakarjuk.
– Három napra meleg helyre tesszük. Akkor van készen, amikor savanyú az illata, és buborékokat vet.
 ROZSKOVÁSZ
3 csésze frissen őrölt rozsliszt
2 csésze víz
1 csésze kovászvíz
– Cserépedényben összekeverjük a lisztet, a vizet és a kovászvizet.
– 8 óráig, vagy egész éjszaka pihentetjük, hogy megsavanyodjon, és buborékos legyen a teteje.
– 6 csésze lesz belőle
*
FEKETE ROZSKENYÉR – 4 kis cipóra való
6 csésze rozskovász
2 csésze hideg víz
3-4 csésze frissen őrölt rozsliszt
2 teáskanál természetes szürke tengeri sókristály
– A savanyú rozskovászt nagy tálba, vagy dagasztóteknőbe öntjük. A masszának tészta állagúnak, és csípősen, de kellemesen savanyúnak kell lennie. Most az összes vizet a kovászhoz öntjük, majd fokozatosan hozzáadjuk a lisztet, és simára keverjük vele. Szórjuk rá a kristályos sót, és fogjunk hozzá a dagasztáshoz. Ha túl keménynek találjuk, 25–75 g – 1/8–3/8 csésze – vizet önthetünk hozzá. A tésztának nagyon vizesnek és ragacsosnak kell lennie. Ne essünk kétségbe, ha a kezünkhöz ragad; így a jó, tehát ne dagasszuk agyon abbéli erőfeszítésünkben, hogy helyrehozzuk a vélt hibát.

– Mire elolvassuk az előbbi intelmeket, általában a rozskenyér tésztája is készen áll, hogy kiszakítsuk és (enyhe túlzással) cipó alakúra formáljuk. Sütés előtt hagyjuk pihenni őket a tepsiben, vagy a konyharuhával letakart kosárban 1-2 óráig. A kelesztőedény engedje át a nedvességet, és az idő vége felé adjunk a tésztának egy kevés meleget.
– Sütés: ha az előmelegített sütő elérte a 230 fokot, a megkelt cipókat lehetőleg agyag vagy cseréplapra tesszük. A hőfokot 10 perc múlva 160 fokra mérsékeljük, de a sütés ideje alatt ne nyitogassuk az ajtót. Egy óra múlva húzzuk ki az egyik kenyeret, hogy kopogtatással megállapítsuk, megsült-e már.
– Akkor fejezhetjük be a sütést, ha a cipó alja erős, kongó hangot ad. A kenyeret rácsra tesszük, és kihűtjük.
Jó étvágyat hozzá! (Paul Pitchford: Gyógyító táplálkozás)
Sok olyan betegség létezik, amely a véredények zsíros plakkjaihoz és kalcium-lerakódásaihoz (szklerózis), majd a rugalmasságuk megszűnésével beköszöntő magas vérnyomáshoz hasonlóan a keringési rendszerre hat. Az elhomályosuló, valamint a fokozatosan romló látás szintén visszavezethető az érelmeszesedésre, akárcsak a sántaság, az agyvérzés, továbbá az agyműködési zavarok.
Minden efféle betegség természetes gyógyszere a rozskenyér. A teljes állapotában meghagyott, kövön őrölt, korpát és csírát tartalmazó rozs csökkenti és megszünteti a véredények plakkjait és meszesedését. Képes felerősíteni a legyengült szervezetet, megújítja az egész emésztőrendszert. Mindezt magas szénhidráttartalmának és nitrogéntartalmú anyagainak köszönheti. Véredényeket tisztító, a rugalmasságot helyreállító képessége miatt a rozs rendkívül értékes kenyér alapanyag.

forrás: http://edesvizkiado.hu/index.php/2017/06/11/a-fekete-rozskenyer-recept/
Sikeres kenyérsütést kívánok!

 

2018. december 13., csütörtök

Vérünk oxigénszintjének üzenetei

Mennyi az oxigénszintünk?
A szervezet oxigénellátottságát a vérben található oxigén szintjével lehet a legjobban mérni. A szaturáció az artériás vér oxigéntelítettségét jelenti százalékos formában.Egy egészséges embernél ez 99%, egy átlagembernél 96-98%, különféle betegségekben vagy energiahiányban szenvedőknél ez általában 89-95%. A dohányzás során nagy mennyiségű szén-monoxid keletkezik, ezért a dohányzók véroxigén-szintje tartósan alacsony, általában 96% alatti. Ha a vér oxigénellátottsága nem éri el a 99%-ot, akkor a szervezet folyamatosan oxigénhiányban szenved, a sejtek egy része folyamatosan alulműködik. A szervezetünk oxigén telítettsége ujjhegyre csatolt oxigénmérővel egy pillanat alatt kimutatható. Minden házorvosnál, kórházban, rendelő intézetben van ún pulsoximeter, amivel ingyen meg tudják mérni a vér oxigénszintjét.
Vannak olyan okosórák is, melyek segítségével akár óránként meg tudják  mérni vérünk oxigénszintjét.

Az oxigénhiány tünetei
MEDIA-TECH_MT854

A mintegy 100 ezer km hosszú érhálózatunknak négy végartériája van.  Ha a végartéria eldugul, az általa ellátott terület elhal (pl. infarktus). Tehát ez a négy szerv jelzi először azt, hogy valami baj van, a végartéria oxigénhiányos.

  • Agy – koncentrációs zavar, ebéd után aluszékonyság, látszólag indokolatlan ásítozás, elhalkuló, lassuló beszéd
  • Szem – váltakozó látásélesség (ha megdörzsöljük a szemünket, javul, ha nem dörzsöljük, káprázik)
  • Szív – magas pulzusszám, a legkisebb fizikai munkát is meggondoljuk, hogy csináljuk-e
  • Vese – fázik a kéz és a láb, főleg a láb és gyakori  nappali vizelés, éjszaka is rendszeresen WC-re megy, de a kiürített mennyiség kevés.
  • Fontos tünet lehet, ha a sarkon, egymás mellett, függőlegesen, a bőr mélyen be van repedve. Ez azt jelenti, hogy a szervezetnek a puffer kapacitása már nem győzi a terhet.
A következő fázis, amikor az oxigénhiány az emésztőrendszerben lévő ATP (adenozin-trifoszfát) hiánnyal is együtt jár. Ez a szájüregtől a végbélnyílásig, először csak a funkciókat zavarja.
  • Ebéd után felpuffad, gázosodik (böffentés, szellentés kellemetlenül erős szaggal),
  • A lábujjak közötti terület ammónia szagú (jelzi, hogy sok a fehérje a szervezetben) vagy erjedt szagú (sok a szénhidrát), de jelentkezhet a kettő együtt is, vagyis szénhidrátból is és fehérjéből is többet veszünk magunkhoz, mint kellene.
A szervezet azért nem tudja ezeket már megemészteni, mert oxigénmentes állapotba került. Ilyenkor már a normál mikroflóra lebomlik, és a helyét gombák foglalják el.
  • A szervezet elgombásodásának bőrgyógyászati tünete a láb nagyujján lévő gombásodás. Itt van a lép, a hasnyálmirigy és a máj meridiánnak a kezdőpontja.
Ha a mikrobiológiai egyensúly felborul, a lebontási folyamatok is elégtelenné válnak.
  • Szorulás vagy hasmenés jelentkezik, vagy kupacos lesz  a széklet. Ez azt jelenti, hogy kijön egyben, de nincs formája, olajos, fénylő a teteje, és emésztetlen ételmaradékokat lehet benne látni.
  • Asztma – allergia, szívburok gyulladás, szívizom gyulladás, rheumatoid artritisz, pszoriazis, ekcéma, szeboreás fejbőr, gégészeti dolgok, arcüreg gyulladás, homloküreg gyulladás,  rák valamelyik fajtája.

Mi történik az oxigénszint mértékének tartós csökkenése esetén?
Ahogy az oxigénszint csökken a testben, úgy kezd el gyengülni az immunrendszer, a szervezet egyre sebezhetőbbé válik a betegségekkel szemben. Ez kezdetben koncentrációs zavart, aluszékonyságot, lassuló reakcióidőt, magas pulzusszámot idézhet elő, ami később légzési panaszokba, keringési zavarokba, rosszullétbe mehet át. Egyébként több kutatás szerint is napjaink súlyos betegségei mögött a krónikus oxigénhiány áll. Több ismert rákkutató egybehangzó véleménye szerint a daganatos betegségeknek egy fő oka van, nevezetesen a test sejtek tartósan fennálló oxigénhiányos állapota.

A mindennapokban miként növelhetjük a véroxigénszintünket?
Tartózkodjunk minél többet a friss levegőn, de lehetőleg minél távolabb a levegőszennyezést kiváltó helyszínektől. A légkör oxigéntartalma 18-20% közül mozog, és nem nehéz kitalálni, hogy egy nagyobb városban vagy egy hegyvidéken jobb minőségű-e a levegő.
Munkahelyen vagy otthonunkban fontos a rendszeres szellőztetés.
Mozogjunk minél többet.
Figyeljünk a táplálkozásunkra.
Hagyjuk el a káros szenvedélyeket.
Fókuszáljunk a  minket jó érzéssel eltöltő dolgokra, örüljünk nekik!

A cikk alapja: http://eljunktudatosan.hu
 

2018. december 12., szerda

PSZKOV és Olga bossúja



PSZKOVban készült fotókat itt találod!

 Oroszország másik ősi, történelmi emlékekben gazdag városa Pszkov, melyet 903-ban alapítottak.

  A város szülötte Szent Olga (Szt, Helga) (Pszkov, 890 k.-Kijev 969. júl. 11.): orosz nagyhercegnő.  903ban férjhez ment Igor kijevi herceghez. Egyetlen gyermekük, Szvjatoszláv 942-ben született, amikor Olga már ötven körül volt.
  945-ben Igort megölték a drevljánok, amikor a szokásosnál nagyobb adót akart behajtani rajtuk. A törvényes örökös még csak 3 éves volt, így a fejedelmi kíséret Olgát fogadta el régensnek, amíg Szvjatoszláv nagykorúvá nem válik.  Az Orosz Őskrónika szerzője magasztalja kormányzói képességeit és bátorságát (férje halálát is megbosszulta). 

 A krónika szerint Olga négyszeresen büntette meg férje gyilkosait:
    1/A fejedelem megölése után a drevljánok követeket küldtek hozzá és felajánlották, hogy menjen férjhez vezérükhöz, Malhoz. Az özvegy a követeket és csónakjaikat nagy gödrökbe dobatta és élve eltemették őket.
    2/Ezután üzenetet küldött a drevljánokhoz, hogy elfogadja az ajánlatot, de legjobb embereiket küldjék hozzá követségbe. Amikor az új követek megérkeztek, fürdőházba vezették őket, amit aztán rájuk gyújtottak.
    3/Olga egy kisebb sereggel a drevljánok földjére ment és meghívta őket férje halotti torára. Amikor a drevljánok lerészegedtek, katonáival mintegy 5000-et lemészároltatott közülük.
    946-ban nagyobb sereggel indított nyílt hadjáratot. Nyikon szerint fővárosukat, Iszkorosztenyt először sikertelenül ostromolta, ezért hadisarcként minden házból három galambot és három verebet kért, amit a drevljánok örömmel teljesítettek. Ezután Olga katonái kénnel átitatott szalagokat kötöttek a madarak lábára, amit meggyújtottak. Amikor a madarak hazaszálltak, felgyújtották az egész várost. A menekülő lakosokat a kijevi katonák elfogták, egy részüket megölték vagy rabszolgaságba vetették, a többiekkel súlyos hadisarcot fizettettek.

  Olga adó- és adminisztrációs reformokat vezetett be, a Kijevi Rusz uralma alatti területeket kerületekre (pogosztokra) osztotta, amelyekre a fejedelem képviselője, a tuin felügyelt. Az ő idejében kezdődött el Ruszban a kőből való építkezés, az első kőépítmények a kijevi palota és egy torony voltak.

Az őskrónika szerint 955-ben konstantinápolyi útja során megkeresztelkedett, maga a császár, Bíborbanszületett Konstantin (
VII. Konstantinosz császár (ur. 912-59)) tartotta keresztvíz alá. Új vallásában a Jelena (a bizánci császárné, Heléné Lekapéna után) nevet kapta. Miután visszatért Kijevbe, fiát is megpróbálta megtéríteni, de az "hallani sem akart róla, de ha valaki meg akart keresztelkedni, nem tiltotta meg, csak kinevette". Szvjatoszláv amiatt is aggódott, hogy anyja elveszítheti a fejedelmi kíséret (druzsina) támogatását, ugyanis a nép és a kíséret döntő többsége továbbra is pogány maradt.

957-ben újból Konstantinápolyba utazott, fogadtatását Konstantin császár is leírta Szertartások című művében. A császár Olgát Rusz vezetőjének (archóntissza) mondja, aki fia nevében uralkodik. A látogatás nem hozhatta meg a várt eredményt mert az őskrónika nem sokkal később a fejedelemasszony és a bizánci követ hűvös viszonyáról ír. A bizánci források csak erről az útjáról adnak hírt, lehetséges, hogy valójában ekkor kezdte el követni a keresztény vallást.

Az orosz egyház autonómiája érdekében  kereste a kapcsolatot mind Rómával, mind Bizánccal.

 959-ben követeket küldött I. Ottó német-római császárhoz, püspököt és papokat kérve népe megkereszteléséhez.

 962-ben átadta a trónt Szvjatoszlávnak, ám annak gyakori hadjáratai idején Olga kormányozta helyette Kijevet. Amikor a besenyők 968-ban Ruszra támadtak, Olgát és unokáit beszorították és ostrom alá fogták Kijevben, de Szvjatoszláv visszafordult Bulgáriából és felmentette a várost.

Olga 969. július 11-én halt meg. Keresztény rítus szerint, földbe temették. Unokája, I. Vlagyimir 1007-ben a maradványait átvitette az általa alapított kijevi Szent Istenanya-templomba.

 E templomot 1240-ben a mongolok elpusztították, a 17. sz. közepén épült újjá. Ekkor megtalálták Olga ereklyéit, de a 18. sz. elején ezeknek ismét nyomuk veszett. - Tisztelete az orosz és ukrán egyházban korán megkezdődött, unokája, Vlagyimir tiszteletével együtt, aki egész népét kereszténnyé tette. 

Hivatalos szentté avatása a 13. században történt meg,  a görögkatolikus egyház első orosz szentje. 1547-ben pedig az orosz zsinat "az apostolokkal egyenrangúnak" (iszapósztolosz) nyilvánították. Emléknapja a pravoszláv naptár szerint július 11-én, a Gergely-naptár alapján július 24-én van. 
 Neve ma is a legkedveltebb keresztnév Oroszországban.


2018. december 11., kedd

Novgorod és a Kijevi Rusz megalapítása


Novgorodban készült fotókat itt találod!
Neve ellenére Novgorod a legősibb orosz város. Első említése 859-re datálható, amikor már egy fontos állomás volt a varégok (a mai svéd területekről származó vikingek) kereskedelmi útvonalán a Baltikum és Bizánc között. Az ősi orosz évkönyvek (Elmúlt idők krónikája) szerint ekkor a varégek adót szedtek a környék szláv és finnugor törzseitől. (Anglia is ebben az évben kezdett adózni – Danegeld – a dán vikingeknek.) 862-ben a finn és szláv törzsek fellázadtak a vikingek ellen, de hamarosan egymás ellen fordultak. Az orosz krónika szerint a felfordulás miatt a helyi vezetők újra behívták a varégeket, hogy „jöjjenek és uralkodjanak”. Rurik (kb. 830-879), két testvérével (Truvor és Sineus) a varégek élén – akiket ruszoknak is neveztek – letelepedtek Holmgard körül.

A skandináv mitológia (sagák) szerint Holmgard már sokkal régebben létezett volna, de el kell választani a mítoszokat a történelmi tényektől. A Holmgard név eredetileg egy erődítményre utal délkeletre a jelenlegi várostól (Rurikovo Gorodiscse – elnevezése későbbről származik, utalva Rurikra, aki a legendák szerint itt rendezte be „fővárosát”). Archeológiai adatok szerint a Gorodiscse a 9. század közepéről származik, míg a város a 9. szd. végéről, talán innen az „újváros” elnevezés. Mindenesetre a 10. század közepén Novgorod már kifejlett középkori város és politikai központ volt. A magát innen származtató Rurik-dinasztia több mint 750 éven át uralkodott Oroszországban.

882-ben Rurik utódja, Oleg bevette Kijevet és azt új birodalma, a Kijevi Rusz fővárosává tette. Novgorod a második legfontosabb város lett, egyben továbbra is fontos kereskedelmi központ. A viking tradíciók jegyében ennek fejévé legidősebb fiát tette meg. A skandináv mitológiában ettől fogva Novgorodot „Gardarike” fővárosaként említik. A belső skandináv kapcsolatok erősségét jelzi, hogy négy norvég király is – Olav Tryggvason, Olav Haraldsson, Magnus Olavsson és Keménykezű Harald – Novgorodban keresett menedéket, amikor alulmaradt a belső küzdelmekben. A 900-as évek elején Novgorod hadjáratot vezetett Konstantinápoly (óskandináv: Miklagard) ellen kereskedelmi kapcsolatainak biztosítása érdekében. E hadjárat hozzájárult a keleti szláv törzsek egységesítéséhez a Kijevi Rusz fennhatósága alatt.

Novgorod fejlődésére nagy hatást gyakorolt Bölcs Jaroszláv uralkodása (szül. kb. 978, uralkodott 1019-1054). (Mivel a vikingek hódításaikra általában túlnyomórészt csak férfiakból álló csapatokban indultak, etnikailag mindenhol – Britanniában, Normandiában, Szicíliában is – hamar asszimilálódtak a meghódított népességben. Ugyanakkor a férfiak távozása a törzsterületekről hozzájárult az ottani többnejűség továbbéléséhez – ami pedig eredetileg az egyik oka volt a kirajzásnak.)

Bölcs Jaroszláv a testvérével a Kijevi Rusz trónjáért folytatott harcában elnyerte a novgorodi polgárság és a varégek támogatását. Cserében privilégiumokat adott a városnak. Ő bocsátotta ki az első írásos orosz törvényeket. A kereszténység bevezetése a 900-as évek végén Novgorodot fontos egyházi központtá tette. Jaroszláv építtette a Szent Szófia katedrálist (lásd fent, 1045). Novgorod az 1100-as évekre érsekség rangjára emelkedett, és az egész orosz ortodox egyház központja volt.

1136-ban a novgorodi kereskedők és bojárok felkelése nyomán a városállam elszakadt Kijevtől és kikiáltotta a Novgorodi Köztársaságot. Nem sokkal ezután a tatárok elfoglalták a Kijevi Rusz, azaz a korabeli Oroszország túlnyomó részét. Novgorod a várost körülvevő mocsaraknak köszönhetően kerülte el a pusztítást.

A városállam fokozatosan megszilárdította hatalmát Északkelet-Európa jelentős részén, a mai Finnország és Észtország területétől egészen az Ural északi részéig. Vezetője a „poszadnyik” volt, egyfajta polgármester, akit nyilvános gyűlésen (vecse) választott meg a városi arisztokrácia. A vecse uralkodót is választott, de ennek döntéseit a polgármesternek kellett ellenjegyeznie ahhoz, hogy azok életbe léphessenek. Az 1200-as években Novgorod a Hanza-szövetség része lett, egyúttal az öt legfontosabb európai kereskedőváros egyike, Bergen, Brugge és London mellett. Sok német kereskedő is letelepedett, akik a várost Naugard-nak hívták. Fő exportcikkei a szőrmék, bőrök, viasz, méz, len és szurok voltak. Európából szöveteket és fémeket, Oroszország központi részeiről gabonát importált. Jelentős tranzitkereskedelmet folytatott Közép-Ázsiával is.

A középkor jelentős részében Novgorod kedvező helyzetet élvezett, a kereskedelem mellett jelentős kulturális centrum is volt. Lakosságának többsége – Európában akkoriban szinte egyedülálló módon – tudott írni-olvasni, a drága papír mellett és helyett főleg a nyírfakérget használták az írásos kommunikációra. Már az 1000-es években megalapították az első iskolát, irodalmi élet alakult ki, könyveket is készítettek. Az első orosz írásos dokumentumok Novgorodban készültek. A város híres volt széles és tiszta útjairól. Szadko novgorodi kereskedő figurája az orosz folklór része lett.

A 13. század elejétől az országnak szembe kellett néznie a dán és német terjeszkedéssel, mely nagy területeket vont uralma alá a livóniai területeken (mai Lett- és Észtország). A dánokkal szemben az oroszok nem egyszer alulmaradtak, de a német alapítású kardtestvérek lovagrendjét sikerült legyőzniük.

Az 1200-as évek során Novgorodot nagy nyomás alá helyezte a Német Lovagrend, szövetségben a dánokkal. A német lovagok ugyanis egyesítették magukat a kardtestvérekkel és szintén terjeszkedni akartak Novgorod felé. 1240-ben előzőleg Alekszandr fejedelem leverte a várost fenyegető svédeket a Néva és az Izsora összefolyásánál, míg ezzel egy időben Dorpatból (a mai Tartúból) 2000 fős sereggel támadásra indultak Novgorod ellen a német lovagok, de 1242. április 5-én a Csúd-tó jegén lezajlott ún. jégcsatában döntő vereséget szenvedtek az Alekszandr Nyevszkij vezette mintegy 6000 fős orosz csapatoktól. (Ez a csata később nagy szerepet kapott az orosz és szovjet hazafias propagandában. Eisenstein filmet is készített Alekszandr Nyevszkij (magyarul: A jégmezők lovagja) címmel, amelyben – a valóságtól eltérően – úgy ábrázolja a küzdelem végét, hogy amikor a jég beszakad a keresztesek alatt, majdnem mind odavesztek, a maradék pedig fogságba esett.)

Novgorod az 1300-as években ért hatalma csúcspontjára. Lakossága elérte a 400 000 főt. A városban százszámra álltak templomok, kereskedelmi épületek, kisebb-nagyobb piacok. Építészete, ikonfestészete, aranyművessége Európa-szerte elismert volt. Ebben az évszázadban kezdődött azonban a hanyatlás is, valamint a Moszkvával folytatott hatalmi harc.

A novgorodi lakosság létszámának viharos növekedése gazdasági nehézségeket is okozott. Éleződtek a belső politikai feszültségek, harcok is. A városállam élelmezése a vlagyimir-szuzdali területről származó gabonától függött. E térség két vezető hatalma, Moszkva és Tver, kihasználták ezt politikai befolyásuk érvényesítésére.

A Moszkvai Fejedelemség egyre inkább kiemelkedett az orosz államok köréből és sorra beolvasztotta vetélytársait. 1478-ban került sor Novgorodra, amikor III. Iván cár annektálta a városállamot, és a függetlenség jelképét, a vecsére, a novgorodi törvényhozó gyűlésre hívó harangot Moszkvába szállíttatta. Novgorod Oroszország harmadik legfontosabb városa maradt egészen Rettegett Iván uralkodásáig, aki 1570-ben feldúlta a várost és sok ezer lakóját meggyilkoltatta, illetve rabláncra fűzve kitelepíttette. Novgorod azonban megőrizte kereskedelmi pozíciói nagy részét egészen 1703-ig, Szentpétervár alapításáig. Közben 1611-17 között svéd megszállás alatt volt. 1727-ben a Novgorodi kormányzóság székhelye lett.


2018. december 9., vasárnap

Nagyvárad egykor és ma

A Nagyváradon készült fotókat itt találod!
Vár, Székesegyház és Kincstár, Városközpont, Szecessziós városrész, Szent László templom, Magyar színház, Emke, Irodalmi kávéház

A 11. századi eredetű városba I. László magyar király helyezte a bihari püspökséget, akit a székesegyház elkészülte után itt is temettek el. A város a török hódoltság ideje alatt többször gazdát cserélt, végleg 1692-ben szabadult fel. 1920-ban, a trianoni békeszerződés nyomán került Romániához, korábban a Magyar Királysághoz tartozó Bihar vármegye központja volt.
A lakosság 24,5%-a magyar.

Neve a régi magyar várad (= kis vár) főnévből ered. A nagy előtag Kisvárdától különbözteti meg. Már a 11. században földvár állott itt. Monostorát I. (Szent) László király alapította. A mai vár helyén épült 1083 és 1095 között, és László ide telepítette a bihari püspökséget. Az 1095-ben meghalt királyt Somogyvárott temették el, mert még nem épült meg a váradi székesegyház, 1106-ban (vagy 1113 után) helyezték itteni, végső nyughelyére, sírja 1192-től, szentté avatásától kezdve zarándokhely lett. Itt keletkezett 1217–1235 között a Váradi Regestrum, magyar nyelvemlék (szórványemlék).

1241-ben a mongolok megostromolták, és nagy harc után április 15-én elfoglalták. A tatárdúlást Rogerius spalatói (Split) püspök, váradi főesperes Carmen Miserabile (Siralmas ének) című munkájában írja le. (Rogériusz nevét ma városrész viseli.) A várban 2014-ben feltárták egy feltehetően a tatárjárás után, Báthori András püspöksége előtt vagy alatt épült templom maradványait. A Kisboldogasszony-templom fölé építették később a püspöki palotát.
1390. május 20-án a királyi pár: Mária és Zsigmond jelenlétében állították fel Szent László király aranyozott lovasszobrát a székesegyház elé, amelyet a Kolozsvári testvérek készítettek, Czudar János váradi püspök megrendelésére. Itt volt kanonok Janus Pannonius, püspök Vitéz János 1445 és 1465 között, várkapitány Rhédey Ferenc és fia, aki erdélyi fejedelem lett. 1474-ben Ali szendrői bég serege fosztotta ki a várost, de a várat bevenni nem tudta. Ezután az erődöt megerősítették.

1514-ben a parasztsereg hiába ostromolta. 1538-ban itt kötött békét I. Ferdinánd és Szapolyai János. 1556-ban János Zsigmond vezére, Varkoch Tamás ostromolta és bevette. Ennek során a város és a vár csaknem teljesen elpusztult. 1598-ban a török eredmény nélkül ostromolta. 1613. október 27-én a közelben ölték meg Báthory Gábor erdélyi fejedelmet. 1660. június 6-án itt hunyt el a szászfenesi csatában halálos sebet kapott II. Rákóczi György fejedelem. Július 14-én Ali pasa vette ostrom alá és augusztus 28-án elfoglalta. 1664-ben Rákóczi László megkísérelte Várad felszabadítását, 1689-ben Bádeni Lajos őrgróf ostromolta eredménytelenül. Közben 1685. október 15-én itt fogatta el a váradi pasa Thökölyt, akinek ezzel maradék tekintélye is elveszett, 1686. február 1-jén már hiába fogadta nagy pompával a pasa. 1692-ben Donatus Heissler császári lovassági tábornok szabadította fel a várost a töröktől.

Új székesegyháza 28 évig, 1752 és 1779 között épült.


A 20. század elején a magyar kulturális élet egyik legjelentősebb központja volt, Ady Endre költő „Pece-parti Párizsnak” nevezte.
 A fotón látható alakok: Ady Endre, Juhász Gyula, Dutka Ákos, Emőd Tamás:
Szecessziós épületei közül kiemelkedő:

Fekete Sas palota, 1907–1909 között épült Komor Marcell és Jakab Dezső tervei alapján, Sztarill Ferenc kivitelezésében. A szálloda 1908. november 1-jén nyílt meg. A palota helyén állott a Sas fogadó, melynek termében 1798. augusztus 26-án tartották az első magyar hivatásos színielőadást. E jeles eseményt egy, az egykori Sas fogadó faláról lekerült és a palota Kossuth utca felőli erkélyén elhelyezett márványtábla is megörökítette, amely az épület 1980-as években történt felújításakor eltűnt és azóta sem került elő. Szövege: „E városban ez épületben a színpadról elhangzott első magyar szó emlékére, 1798. augusztus 26.-1898. augusztus 26. Hálás kegyelettel az utókor iránt, a Szigligeti-Társaság kezdeményezésére Nagyvárad város közönsége.”

A város 1920-ban, a trianoni békeszerződés nyomán került Romániához.
Forrás és további infó: Wikipedia
Kapcsolódó cikk: Szent László nagyváradi hermája

2018. december 8., szombat

Szent László nagyváradi hermája

Az ereklyetartó a jobb oldalon látható

A Nagyváradi Székesegyház kincstárában készült fotókat itt találod!
 I.Árpád-házi Szent László (Született: 1046 körül Lengyel Királyságban-1095 Nyitra, Magyar Királyság)
Uralkodási ideje:1077 – 1095
Horvát király (Ladislav I néven) 1091-95
Elődje: II. István
Utódja: Svačić Péter
Nyughelye
1. Somogyvár
2. Várad (1106-tól vagy 1113 után)
Édesapja:I. Béla
Édesanyja: Piast Richeza
Házastársa: Rheinfeldi Adelhaid
Gyermekei: Árpád-házi Piroska, két ismeretlen nevű leány
 *
Az 1241. évi tatárdúlást követően, a XIV. század végére épült fel Váradon a középkori Magyarország egyik legmonumentálisabb építészeti csodája, az ereklyékben is bővelkedő gótikus katedrális. A csarnoktemplomnak 28 oltára volt, a legszebbet, a Nagyboldogasszony oltárát Luxemburgi Zsigmond adományozta az egyház számára. Szent László karjait, a fejereklyét (ma Győrben látható), és a halotti leplét is a templomban őrizték.
Nagyvárad abban az időszakban királyi temetkezőhely volt.

Az első hermát 1566 után Naprághy Demeter erdélyi püspök a gyulafehérvári állami kincstárból megszerezte, és ezután Prágában megjavíttatta, s amikor elhagyni kényszerült püspöki székét, és győri püspökké nevezték ki, akkor azt magával vitte. Azóta a váradi római katolikusok többször kérték vissza az eredeti hermát, de az a mai napig Győrben látható.
1780-ban kapott Várad egy kis darabkát Szent László koponyacsontjából. Egy rokokó kazettában vitte Győrből Váradra gróf Kornis Ferenc.
Schlauch Lőrinc bíboros Szent László szentté avatásának 700. évfordulójára (1892) új hermát készíttetett. Link Fülöp ötvös alkotta meg a 44 kg súlyú ezüstből, aranyozással készült hermát.

A ma Váradon látható ereklyetartó nem másolata az eredetinek. Gazdagon aranyozott, zománcképekkel díszített mestermunka, drága és féldrágakövekkel ékesítve.
A hermát sokáig a templomban, egy külön, az alkotásnak készített oltárszekrényben (ami egyben a páncélszekrény szerepét is betöltötte) őrizték. Mostanában a székesegyházban létesített egyházi múzeumban áll. Aminek jelenleg sok kincse éppen Debrecenben látható, a Déri Múzeum időszaki kiállításán.
A szocializmus idején, 1976-ban el akarták vinni a váradi kincseket Bukarestbe, de ezt sikerült megakadályozni.

Források:
hu.wikipedia.org
Kotricz Tünde
Székesegyházi bazilika Nagyvárad (Nagyvárad, 2003)
Fodor József: A nagyváradi székesegyház története (Nagyvárad, 2012)

2018. december 6., csütörtök

SZENTPÉTERVÁR-i sétahajózás


 a várost átszelő csatornákon és a Néva folyón. A város monumentális méretű palotáinak látványa a legjobban ezekről a sétahajókról élvezhető.  A gazdagabbnak ítélt turisták szülői, nagyszülői érzéseit a hajókázás során 20 év alatti helyes "futó fiúk" hódítják meg, akik hídról - hídra kisérik a hajót, a soron következő híd feléig futva, majd a közönségnek integetve. Egy-egy nehezebb szakaszt kihagyva az utazóközönség nagy örömére újra megjelennek és a kiszállásnál az erőfeszítéstől meggörnyedve jelzik, hogy  bravúros teljesítményt  hajtottak végre, melyet illik néhány rubellel meghálálni.

2018. december 4., kedd

Az önbizalomról

Az önbizalom átragad. A hiánya szintúgy.(Vince Lombardi)   

Amikor támogatni, erősíteni szeretnénk valakit jó, ha emlékszünk erre. Ha bízunk a másikban, akár milyen távol van érzi ezt, és ez szárnyakat ad a számára.
Ha megfontoltan vagyunk lelkesek, másokat is figyelembe veszünk előrehaladásunk során, jobb tapasztalataink lesznek, könnyebben érjük el a céljainkat.
A vak lelkesedés  nagy erő, ugyanakkor sok megtapasztalást eredményez, melyek  nem mindig kellemesek. Ez tépázza meg az önbizalmunkat. A megfontolt haladás zökkenőmentesebb előrejutást biztosít a számunkra.
  BG
További gondolatokat találsz itt!
                           

2018. november 27., kedd

Pavlovszk


PAVLOVSZKban készült fotókat itt nézeted meg!

Pavlovszkban I. Pál cár (szül: 1754.10.1;uralkodott:1796.11. 6. – 1801. 03.23.) klasszicista stílusú kastélya  jóval kisebb a Katalin-kastélynál, de a berendezése legalább olyan érdekes, ugyanis I. Pál és 2. felesége  Marija Fjodorovna (=Zsófia Dorottya württembergi hercegnő) akkoriban beutazták fél Európát, és rengeteg műkincset vásároltak a kastély díszítésére.

II. Katalin fia, aki gyűlölte anyját, feleségével szeretetben, barátságban élt. Pál meggyilkolása után felesége "női kastéllyá" alakította saját ízléségnek megfelelően. XVI Lajos feleségével, Maria Antoinette-tel levelezett az aktuális stílusirányzatokról, de a palota egyes helységei pl. hálószoba enyhén túldíszítettre, mondhatni giccsesre sikerültek. 

Pál és 2. felesége, Marija Fjodorovna eleinte szerették egymást és remekül kijöttek egymással. Marija Fjodorovna élete végéig (1828) szerelmes volt Pálba, aki házasságuk elején viszonozta ezt, de mivel a cárnak szeszélyes, gyorsan változó érzelmei voltak, később már csak barátokként éltek. 

Pálnak és Marija Fjodorovnának tíz utóda született, négy fiú és hat lány. Az idősebbek kamaszkorukig csak kevés időt tölthettek a szüleikkel, mivel II. Katalin közelében kellett élniük, hogy a cárnő ellenőrizhesse a tanításukat.

A cár Jekatyerina Ivanovna Nyelidovával szenvedélyes, plátói kapcsolatot tartott fenn, ami eleinte feszültséget okozott a cárné és a cár között, de később Marija Fjodorovna és Jekatyerina Ivanovna összebarátkoztak. 1798-ban az uralkodó Ánya Petrovna Lopuhina iránt gyulladt szerelemre, elhanyagolva feleségét és Nyelidovát is.

A cárnak szigorú napirendje volt, amihez minden helyzetben ragaszkodott. Erről leginkább feleségének írt levele tanúskodik: „… Mint fentebb mondtam, a szabályok pontos betartása az egyik legfőbb feltétel, amelynek meg kell felelni az életben; ezt megismétlem különösen a családon belüli rendre vonatkozóan. Sok mindentől megkíméljük magunkat, ha betartjuk a lefektetett szabályokat, beleértve a férfiember egyik legfőbb ellenségét: az unalmat… Saját időbeosztásom reggel tízkor kezdődik, amikor teljesen elkészülök az öltözködéssel, és egészen délig egy perc szabad időm sincs.”

„Az arca csúnya, kivéve a szemét, melynek kifejezése, ha éppen nem haragszik, végtelenül kedves és nemes. Amikor haragszik, a tekintete ijesztővé válik. Viselkedése nem mondható kellemesnek, de nem nélkülözi a méltóságot, különösen pedig a jó modort. A nőkkel szemben udvarias, és ezzel erősen elüt másoktól, ami vitathatatlanná teszi fejedelmi és nemes lényét.” – Lieven hercegnő, egy orosz diplomata felesége véleménye az uralkodóról.
*
A cár rögeszméje volt, hogy összeesküvést szőnek ellene, és meggyilkolják. 1797-ben megbízást adott Vincenzo Brennának és Vaszilij Ivanovics Bazsenyovnak, hogy építsenek számára egy új palotát. A Szent Mihály-palota egy vizesárokkal körülvett, rejtett lépcsőkkel felszerelt épület volt, ahova a cári család 1801-ben költözött be.

Pjotr Alekszejevics Pahlen gróf Szentpétervár katonai kormányzója volt. Ő eszelte ki a cár elleni összeesküvést, erről a trónörökös, Sándor cárevics is tudott. A gróf bejuttatta az összeesküvőket a Szent Mihály-palotába 1801. március 22-nek éjszakáján. A cár a hálószobájában, a spanyolfal mögé bújt el, de megtalálták, és dulakodás kezdődött az uralkodó és támadói között. Pált brutálisan megverték, végül megfojtották egy zsineggel. 46 éves volt. A cárevics úgy tudta, hogy apját csak le akarják mondatni, és erre vallott az is, hogy az összeesküvőknél egy lemondó nyilatkozat volt, amelyet Pálnak csak alá kellett volna írnia.

Később halála okát szívszélhűdésnek tulajdonították, de hamar elterjedt az igazság. Utódai kinyilvánították róla, hogy nem volt egészen épelméjű, és ez a vélemény még a 20. században is erősen tartotta magát. Csak napjainkra kezdték el úgy értékelni uralmát, mint egy kísérletet a rendőrállam bevezetésére és az egyeduralom megszilárdítására.

Forrás: Wikipedia

2018. november 25., vasárnap

Katalin napra


A Katalin név jelentése: korona, mindig tiszta.

ALEXANDRIAI SZENT KATALIN a 4. század elején élt Alexandriában.

Egyes írások szerint Katalin a ciprusi király leánya, akit szülei csodás ajándékként kaptak Istentől. Miután fölserdült és megkeresztelkedett, másnap megjelent neki látomásban a Szűzanya ölében a kicsi Jézussal, aki eljegyezte Katalint magának.

Katalin remek érvelési képességéről nevezetes: Maxentius császár alexandriai látogatása idején megtagadta a bálványáldozatban való részvételt.Maxentius ötven pogány filozófust rendelt Katalin meggyőzésére, azonban mind az ötvenen megtértek a lány hatására, ezért megégették őket. A császár ezután felkínálta Katalinnak a császárnői trónust, s ezzel burkoltan a házasságot, azzal az ígérettel, hogy minden városban szobrot állíttat neki. Katalin egyértelműen visszautasította a kísértést.
Megkínzására készített kerék szétrobbant!
 
Katalin halála előtt imádkozott azokért, akik majd közbenjárását kérik és Isten válaszolt neki a felhőből, hogy kérése teljesül. A legenda szerint, amikor feje lehullott, testéből nem vér, hanem tej folyt, majd angyalok fogták a testét, és a Sínai-hegyre vitték, ott temették el.
Sírja fölött áll ma a Szent Katalin-kolostor.

A középkorban széles körben és nagyon bensőségesen tisztelték szüzességéért és bölcsességéért. Mivel a hit igazságát oly hatásosan védte, a teológusok, filozófusok és ügyvédek védőszentje lett.
A párizsi Sorbonne egyetem pecsétjébe is őt vésették. Ebből következően a középkori főiskolák, könyvtárak, tanárok és tanulók, szónokok és később a nyomdászok védőszentjükként tisztelték. Mivel utolsó imádságában Katalin a betegeknek és haldoklóknak is segítséget ígért, a késő középkorban gyakran a kórházak patrónájaként is megjelenik; s mert a börtönben oly sokáig kínozták, és volt ereje elviselni, a foglyok is hozzá folyamodtak szabadulásért. Mivel pedig a kínzására szerkesztett késes kerekek összetörtek, mindazok az iparosok, akik kerékkel foglalkoztak, szintén segítségül hívták. A házasságra készülő fiatal lányok is segítségét kérték, hogy jó vőlegényre találjanak. A tizennégy segítő szent közé sorolták.

Katalin napjához kötődő szokások és hiedelmek
Katalin eljegyzése


A házasságra készülő fiatal lányok segítségét kérték, hogy jó vőlegényre találjanak. Úgynevezett katalinágat (vagy katalingallyat) vágtak, és vízbe tették. Ha az ág karácsonyra kihajtott, azt jelezte, hogy a lány férjhez megy a következő évben. A lányok nagy bizalma onnan eredt, hogy egy legenda szerint Jézus gyűrűvel eljegyezte Katalint, és ugyanakkor megígérte menyasszonyának, hogy meghallgatja mindazokat, akik hozzá könyörögnek pártfogásért.
Katalin napja női dologtiltó nap volt. Szoptatáskor, fejfájás és nyelvbajok ellen is oltalmul hívták a szentet. A legények Katalinkor böjtöltek, hogy álmukban meglássák a jövendőbelijüket.
Mivel Katalin napja közvetlenül az advent kezdete előtti napokra esik, ezért a népi köztudat szerint Szent Katalin az újborral kezdődő kisfarsang utolsó napja. Ezentúl már sem lakodalmat, sem bált nem tartottak egészen a nagyfarsangig. Országosan ismertek és népszerűek voltak a Katalin-bálok.

A jeles naphoz kötődő időjárási regula szerint: ha Katalin kopog, akkor karácsony locsog, ha Katalin locsog, akkor a karácsony kopog.

Forrás:Internet
A fotók a Budapesti Szépművészeti Múzeumban kiállított művekről készültek

2018. november 24., szombat

A Szépművészeti múzeum Román Csarnoka és az időkapszula

A Szépművészeti Múzeumban és Román Csarnokban készült fotókat itt találod!

A Szépművészeti múzeum Román Csarnoka hetven évig el volt zárva, 2017-ben pedig a freibergi kapu beépített gipszmásolata fölött, egy rozettában időkapszulát találtak a restaurátorok.

Egy papír volt benne, ami leírja, kik vettek részt a múzeum tereinek díszítésében.

A kis üvegben elhelyezett cédulán ez olvasható:
"A román terem festését tervezte Glaser János festő mester, a figurális részletek Reissmann Miksa festőművésztől készültek, a díszletfestések Beszédes Ottó festősegéd vezetése alatt készültek el. – Továbbá a két lépcsőház, a Díszterem, Michel Angelo terem, a Dór és a Ión termek festő munkái, szintén az itt nevezet festőktől készültek. Ezen munkák kivitele 1903 október elejétől 1904. június végéig tartott. –
Ezen okmányt ide elhelyeztem mielőtt az állványt a teremből lebontották. –
1904. május hó. 28-án Beszédes Ottó"


Glaser János a korszak keresett díszítőfestője volt, a legismertebb munkái közé tartozik a Bakáts téri templom, valamint a dobozi Wenckheim-kastély temploma és sírboltja díszítése. A Bécsben és Berlinben tanult Reissmann Károly Miksa a századforduló népszerű művésze volt, tájképei és zsánerei ma is szerepelnek az aukciós házak kínálatában. Beszédes Ottónak köszönhetők többek között a szegedi dóm ornamentális díszei. Nyugodtan állíthatjuk, hogy a korszak legjobbjait alkalmazták Schickedanz Albert épületének kifestéséhez. (Lotz Károly hajlott kora miatt nem tudott eleget tenni a felkérésnek, ő 1904-ben el is hunyt.)
Forrás: Múzeum cafe

2018. november 21., szerda

PUSKIN


Puskin: Borostyán terem

Sok turista számára a legnagyobb élményt a város környéki cári kastélyok megtekintése jelenti, hisz fényűzésben még az abszolutizmus korának francia királyai sem versenyezhettek az orosz cárokkal. Puskin városában, a Carszkoje Szelo birtokon található Katalin-kastélyt és gyönyörű parkját néztük meg. A palota homlokzata 300 méter hosszú, a pazarul berendezett termek közül a Borostyánszoba a leghíresebb, az oroszok a világ 8. csodájának tartják. A borostyán szoba állítólag gyógyító hatással bír. Ezt ellensúlyozandó a (termet) felügyelőnők válogatott szitkokkal illetik a turistákat ha fényképezés gyanús mozdulatot tesznek. Félig szerencse, hogy ezt saját nyelvükön teszik, így a szavakat nem mindenki, a rossz hangulatot azonban annál többen érzékelik.Mentségükre legyen mondva, hogy mindezt "jó szándékkal" teszik, a szoba épségét gondolják így megvédeni.Csodával határos, hogy a szitkok hatására a gyorostyán berakások még nem potyogtak ki a helyükről.

2018. november 20., kedd

A szomorúság és a szeretet

A bánat gyermekké tesz mindannyiunkat újra
Ralph Waldo Emerson mondta ezt, és igaza van. 
Egy jó sírás csodákat tehet néha, és a szomorúság a szeretet megnyilatkozása. 
A szomorúság és a boldogtalanság nem ugyanaz, erre fontos emlékeznünk. 
Szóval, ha szomorú vagy, örülj! Ez valami fontosat elmond rólad. 
Vannak ennél rosszabb dolgok is.
Azonkívül, a szomorúság megtisztítja a szívet.
Neale Donald Walsch

2018. november 13., kedd

Szentpétervár Téli palota

A Téli palota lépcsőháza

Szentpétervár Ermitázs fotókat itt találod!
"Vérén Megváltó" templomról készült fotókat itt találod!

Délelőtt a Téli Palotát is magába foglaló Ermitázst,a Téli Palota fényűző reprezentatív termeit és a „Nyugat művészete” gyűjteményt néztük meg, mely magában foglalja például az itáliai reneszánsz festők alkotásait is. Majd  séta a város főutcáján, a közeli Nyevszkij proszpekten. A séta közben a római Szent Péter-bazilikára emlékeztető Kazanyi-székesegyházat, és a meseszép „Véren megváltó” temploma meglátogatására is jutott idő.

Az egész utazás fénypontja az Ermitázs volt: nézni a Néva hajóforgalmát a palota báltermeinek ablakából... ücsörögni abban a patányi szobában, ahol az ideiglenes kormány ülésezett, mielőtt a lett lövészek bevették volna a Téli palotát azon a késő őszi estén 1917-ben... 2017-ben, a 100 éves évforduló alkalmából, újra beindították azt az órát, melynek mutatói a palota ostroma óta nem mozdultak el. Új időszámítás kezdődött?


Nyugodt szívvel tudom ajánlani Szentpétervári kiránduláshoz Karlova Mónikát aki kitűnő hely- és nyelvismerettel rendelkezik.