Natalie Scharf: Sophie, Sissi lázadó húga

Zsófia Sarolta (Sophie) Auguszta bajor hercegnõ (Herzogin Sophie Charlotte Auguste in Bayern) (1847. február 23.- 1897. május 4.), a Wittelsbach-ház Gelnhausen mellékágából származó hercegnő, Erzsébet királyné legkisebb húga, késõbb alençon-orléans-i hercegné.



Élete
Miksa József bajor herceg és Mária Ludovika Vilma bajor királyi hercegnő 9. gyermekeként született, a leányok között ő volt a legfiatalabb.

Unokatestvérével, Lajos bajor trónörökössel, a későbbi II. Lajos királlyal járt egy ideig jegyben. Mindketten idealista és romantikus lelkek voltak, rajongtak Wagner zenéjéért. Lajos furcsa ember volt, például jegyesét nem valódi keresztnevén, hanem Wagner operahőseinek nevén szólította, a hercegnőt Elzának vagy Erzsébetnek nevezte, és saját leveleit is Siegfried vagy Heinrich néven írta alá. Mindez eleinte csupán Lajos furcsa játékainak egyike volt, később megtébolyodott.
Hivatalos eljegyzésüket 1867. január 22-én hirdették ki, de az esküvő napját többször is elhalasztották, mert a homoszexualitásra erősen hajló Lajos nem tudta magát elszánni a házasságra. A hercegnő apja, Miksa herceg ezt a helyzetet leánya számára megalázónak ítélte, és levelet írt Lajosnak, amelyben döntésre szólította fel: vagy vegye el Zsófia hercegnőt, vagy bontsák fel eljegyzésüket. Lajos 1867 októberében végleg lemondta az esküvőt.

Zsófia már a következő évben, 1868. szeptember 28-án feleségül ment a Bourbon;Orléans-i házból származó Ferdinándhoz (1844-1910), Alençon hercegéhez, Lajos Fülöp francia király unokájához. Az esküvőt a bajor hercegi család possenhofeni kastélyában tartották. Házasságában megtalálta boldogságát. A párnak két gyermeke született:

• Lujza (1869–1952), aki Alfonz bajor hercegnek (1862–1933), Adalbert Vilmos bajor királyi herceg és Amália Filippa del Pilar spanyol infánsnő fiának, I. Lajos bajor király unokájának lett a felesége (a fiág 1990-ben halt ki).
• Emánuel (1872–1931), Vendôme hercege, a Henrietta belga hercegnőt, I. Lipót belga király unokáját vette feleségül (a fiág 1970-ben halt ki).

Sophie férjével és két felnőtt gyermekével

Mikor már gyermekei nagyok voltak, beleszeretett egy nős müncheni orvosba, Glaser doktorba. Az orvos felesége botránnyal és válással fenyegetőzött, erre a szerelmes pár a tiroli Meranba menekült, de elfogták őket. Ekkor titkos levelezésbe kezdtek, de ez is kiderült. Zsófiát a híres idegorvos, Krafft-Ebing grazi ideggyógyintézetébe zárták. (Richard von Krafft-Ebing a szexuális eltévelyedések specialistája volt).


Zsófia hátralévő életében igen vallásos volt, sokan szentként emlegették. 1897. május 4-én a párizsi dominikánusok kórháza javára rendezett jótékony célú vásáron (Bazar de la Charité) tűz ütött ki. A hercegnő igen hősiesen és önfeláldozóan viselkedett, nem hagyta el az égő házakat, amíg minden vele együtt dolgozó leány biztonságba nem jutott. Ő maga életét veszítette a tűzben. Olyan súlyosan megégett, hogy orvosa csak a fogai alapján tudta azonosítani.
A tragédia hírére nagybátyja, Aumale hercege szívrohamot kapott és meghalt. Nővére, Erzsébet császárné és királyné így fakadt ki: „Mindnyájan erőszakos halállal fogunk meghalni.”. Ő maga a következő évben Genfben gyilkosság áldozatául esett…
Zsófia Sarolta alençoni hercegné testét az Orléans-i család temetkezési helyére, Dreux-be szállították, és az ottani Királyi Kápolna (Chapelle Royale) kriptájában helyezték örök nyugalomra. 1910-ben elhunyt férjét is ide temették.
A Bazar de la Charité helyén, a párizsi Jean Goujon utcában később felépítették a Vigasztaló Miasszonyunk templomát (Église Notre-Dame-de-la-Consolation).

Forrás: Wikipedia

Kapcsolódó könyv:Natalie Scharf: Sophie, Sissi lázadó húga
Kapcsolódó film:Sophie - Sissi lázadó húga (Sophie - Sissis kleine Schwester)német filmdráma, 186 perc, 2001

Pillangó-hatás

A pillangóhatás vagy pillangóeffektus kifejezés magába foglalja a kiindulási tényezők fontosságát a káoszelméletben. Az alapelv az, hogy egy kaotikusan viselkedő állapotjelzővel bíró dinamikus rendszerben a kezdeti feltételek apró változásai véletlenszerű folyamatok pozitív visszacsatolásai révén nagymértékben megváltoztathatják a rendszer hosszútávú működését. Az elv népszerű és elterjedt, de pontatlanul és túlzóan idézett megfogalmazásai szerint „egy pillangó egyetlen szárnycsapása a Föld egyik oldalán tornádót idézhet elő a másikon”.

Elsőként Edward Lorenz írt róla tanulmányt 1963-ban a New York-i Tudományegyetem számára. A tanulmány szerint „egy meteorológus megjegyezte, hogy ha az elmélet helyes, akkor egy sirály egyetlen szárnycsapása örökre megváltoztatná az időjárás folyamát”. Lorenz későbbi beszédeiben és tanulmányaiban költőien a pillangót használta, amit valószínűleg a Lorenz-attraktor által készített kép inspirált, ami hasonlít egy pillangóra. Más elméletek szerint a pillangó csupán a fikció szüleménye, melynek alapja Ray Bradbury 1952-ben íródott „A Sound of Thunder” (Mennydörgő robaj) című sci-fi novellája, amiben egy távoli múltba történő időutazás során egy véletlenül elpusztított pillangó hatására az amerikai politika beállítottsága gyökeresen megváltozik (a novellában az író részletesen leírja a pillangó pusztulását követő láncreakciót).

A pillangóhatás felismerésének jelentősége, hogy a bonyolult rendszerek, például az időjárás vagy a tőzsde változásait nehéz belátható időn belül megjósolni. Ez azért van, mert bármely véges modell, ami megpróbál szimulálni egy rendszert, kénytelen elhagyni valamennyit a kezdeti tényezőkből – például amikor az időjárást szimuláljuk, nem vehetjük figyelembe az összes pillangó szárnycsapásai által keltett szelet. Egy kaotikus rendszerben minden időegység szimulációjával felnagyítódnak ezek a hibák, míg a hibaszázalék el nem éri a százat. Ily módon az előrejelzések egy bizonyos idő után hasznavehetetlenek.

Kapcsolódó cikkek: Pillangó-hatás 1
Filmajánló:Pillangó-hatás
A pillangó megrebbenti szárnyát

Forrás:Wikipedia

Könnyű tisztán látni...utólag

Filmajánló:Before I Go to Sleep Trailer 2014

Nem könnyű tisztán látni a dolgokat, amikor az ember benne van valaminek a kellős közepében. Csak utólag látjuk a dolgokat annak, amik valójában voltak.
S. J. Watson
További kulcsfogalmakat találsz itt!