Szeretet és hatalom

   Vajon megengedhetjük magunknak, hogy „szeretet” emberek legyünk „hatalom” emberek helyett? 

Vajon megengedhetjük magunknak, hogy „szeretet” emberek legyünk „hatalom” emberek helyett? 

Ha egy ilyen "szeretet hullám" terjedne el,  a világ gyökeresen jobbá válna?!

   A „szeretet” ember mindenkiben benne van ... csak többnyire  félünk a sérülésektől és ezáltal rendre megteremtjük, megéljük  az újabb fájdalmakat…

   A tapasztalatainkat axiómákként kezeljük, szinte kényszeresen ragaszkodunk hozzájuk és ezáltal eltorlaszoljuk az utat az új, felszabadító megtapasztalások előtt is.

  Van-e bennünk annyi kockázatvállalás, bízunk-e annyira a saját ítélőképességünkben, hogy meg tudjuk állapítani, mi vagy ki tud minket segíteni az utunkon, hogy esélyt adjunk magunknak azáltal, hogy rá merünk hagyatkozni valakire, valakinek a vezetésére akivel együttműködve tovább tudunk haladni az utunkon?  Ha szerencsések vagyunk, talán fel tudunk idézni olyan tapasztalatot, amikor jó és eredményes volt valakivel együtt tanulni, valakire -egy szülőre, barátra, társra rátámaszkodni, majd aztán  adandó alkalommal viszonozni amit tőle kaptunk és támasszá válni? 

  Figyelembe véve a támasz azon fontos tulajdonságát, hogy  csak egy ideig segítő, amíg az adott területen megerősödünk, aztán korlátozóvá válhat így meg kell válnunk tőle, hogy kipróbálhassuk, megélhessük a saját erőnket, hatalmunkat. És ha ezt a mindenki számára legfőbb jóval összhangban tesszük, akkor szeretetteljesen élünk a hatalmunkkal, megteremtve az óhajtott egyensúlyt is.   

BG
További gondolatokat találsz itt!
    

FÁJDALOM

   Minden fájdalom az érzelmi vagy a mentális egyensúly felbomlására utal, és erős bűntudatot jelez. Egy belső szorongás kifejeződése. Bűnösnek érezem magam, mert valamit tettem vagy mondtam, esetleg „egészségtelen", „negatív" gondolatokat tápláltam, és tudat alatt azzal ostorozom magamat, hogy változó intenzitású fájdalmat érzek. 

   A következő kérdéseket kell feltennem magamnak: 

Valóban bűnös vagyok? Ha igen, miben? 

   A megélt fájdalom csak a valódi okot akarja elfedni: a bűntudatot. A gondolataim nagy hatalommal bírnak, és nyitottnak kell maradnom, hogy a bűntudat eredetét felismerjem. Nem szabad elnyomnom, szembe kell néznem vele, előbb vagy utóbb fel kell dolgoznom.

   A csontok fájdalma arról árulkodik, hogy az adott dolog egészen mélyen érint engem. Ha izomfájdalmat érzek, akkor inkább mentális eredetű fájdalomról van szó. A fájdalomtól egy szempillantás alatt „kapcsolok", így arra kényszerít engem, hogy érezzem, mi történik a testemben. Bizonyos értelemben a fájdalom pozitív, mert lehetővé teszi számomra, hogy kapcsolatba lépjek önmagammal és tudatossá váljak. 

   A krónikus fájdalom egészen egyszerűen csak azt jelzi, hogy a fájdalom első megjelenése óta nem néztem szembe a valódi okkal. Minél többet késlekedek azzal, hogy tudatosítsam eredetét, annál gyakrabban tér vissza a fájdalom, végül pedig krónikussá válik. A fájdalom helye a fájdalom valódi okáról nyújt számomra többletinformációkat. 

Jacques Martel :Lelki eredetű betegségek lexikona
A szerző további írásait megtalálod itt!

Kiegyensúlyozatlanságról

A kiegyensúlyozatlanság a mozgás, váltás és így az élet alapja! Amikor jól kezeljük, támogat az előrehaladásunkban!

Az áhított egyensúly visszanyeréséről itt olvashatsz! 

Ott, ahol rossz van, jónak is kell lennie.

 E két pólus nélkül nem létezne egyensúly. Nem az a dolguk, hogy kiirtsák egymást, ugyanis összetartoznak, miként a tűz és a víz, a föld és az ég, a hideg és a meleg.

Vavyan Fable / Molnár Éva, magyar regényíró

Megfelelés és egyensúly

Csak azoknak tudsz tökéletesen megfelelni, akik teljes egyensúlyban vannak önmagukkal, így képesek elfogadni másokat is olyannak, amilyenek.
forrás:Szabadon Ébredők
Kapcsolódó cikk: Kik vagyunk

KORPA (HAJ~)

   A korpa száraz és kérges bőr, amely fehér hópelyhekhez hasonlít, és általában a fejbőrön található. Mivel a korpa az elhalt bőr felgyülemlése, arra utal, hogy olyan gondolatsémákat és viselkedéseket is visszatartok, amelyekre már nem lenne szükségem. 

   A fejbőröm a mentálishoz, az absztrakthoz kapcsolódik, ezeket a mentális gondolatsémákat kellene elengednem és helyére több nyitottságot és rugalmasságot varázsolnom. 

   Ha intellektuálisan túl aktív, vagy ellenkezőleg, igen tétlen vagyok (például, ha hagyom, hogy mások gondolkodjanak helyettem), hajlamossá válok korpásodásra, mivel mindkét esetben egyensúlyzavar áll fenn a racionális és mentális működésemben. 

Egyre inkább nyitottá válok új gondolatokra, és egyre rugalmasabbnak érzem magam, olyannak, aki hagyja, hogy az élet árama vezesse. 

Jacques Martel :Lelki eredetű betegségek lexikona

Kapcsolódó cikk:Dr Sík Ildikó tanácsai : Köröm és hajápolás
 

A betegségről

"A betegség az elvesztett egyensúly jele. "

Vianna Stibal 

Kapcsolódó cikkek:

A fáradtság és betegség gyógyításáról (Dr.Wayer Dyer)
Hol keletkeznek a betegségek? (Viktor Korjakin)
A mell megbetegedéseinek lelki okai és feloldásuk lehetőségei (Dr. Rüdiger Dahlke)
Fejtsük meg a fájdalom üzenetét!
"Morto" avagy érdemes-e megtanulnunk latinul?  

 

 

Rend a rendszerben (Camille Paglia)

... a dolgok működnek a társadalomban, mert a biológia rákényszeríti őket...
A Rend/rendszer végül helyreállítja magát, a pszichés egyensúly által.
Camille Paglia  
További kulcsfogalmakat találhatsz itt!