Sophie Hellinger Korona Vírussal kapcsolatos állítása 20200223

Az összeállítást és fordítást készítette: www.mosoly100.hu

1/A videó itt tekinthető meg:

https://www.youtube.com/watch?v=1kNOZVT5R3k&feature=share  

2/ Először a Víruson kívül a képviselők nem tudták, hogy ki kit képvisel majd

42.51’-nél  Sophie Hellinger elmondja, hogy szerinte ki kicsoda :

Vertreter =képviselő

Welt Bevölk = világ népesség

A/5-en képviselték a kínai népességet

B/többiek: világ népességét

C/és D/

*

Az állítást követően a Képviselők a következőket mondják el:

Vírus= Nagynak és tanítónak éreztem magam, aki bűntett, de nem haragszik rájuk.

Különböző mozgás volt végül Olgánál (Hellinger iskola) éreztem az ő nagyságát.

Kínai fiúnak meg kellett hajolnia, oda kellett őt vezetnem. Már a legelejétől azt szerettem volna, ha meghajol.Ő nem nagyon akart meghajolni, de amikor végül Olga elé került, abbahagyta az ellenállást.

Meg kellett tanítanom, hogy megbékéljen és tovább küldtem, hogy a

+ többiek is megtanulják, hogy tiszteletlen viselkedésük a kínaiakkal szemben nincs rendben.

Ez Kínával nem ér véget, mindenkinek meg kell tanulnia valamit.

Majd Sophiát érzékeltem és azt, hogy a  fiúnak meg kell hajolnia előtte.

Mikor a Kínai képviselő meghajolt Sophie előtt a Vírus úgy érezte, hogy a feladatát teljesítette, megkönnyebbült.

Vírus képviselőjének magánvéleménye: Volt Kínában egy szemináriumon és  neheztelés volt benne, mert bár Kínában megvolt az ellenszer, mégsem használták fel. Valamilyen felsőbb törekvések miatt.

Amikor Sophie megmondta, hogy Olga a Hellinger Iskola volt, úgy éreztem, hogy mögöttem áll az anyám, kislány vagyok, teljesen erőtlen vagyok az ő „nagyságához képest”.

A teljes kétségbeesésből, melyet -az állítás során-korábban éreztem arra jutottam, hogy az egyetlen út "beállni a sorba",  "átadni magam"és amikor ide megérkeztem (Vörös ruhás nő elé) az a  beteljesedést, teljességet, jelentette számomra. Beteljesedett!

Nina/ szeretettel működő (Világnépesség képviselője)-

Nagy szeretet volt bennem a Vírus iránt. Értettem, hogy ő nem öncélúan van itt, valami nagyobb áll mögötte. Nagyon érdekelt, hogy interakcióba tudok-e vele lépni? Tudom-e irányítani?

Szerettem volna táncolni vele.

Időnként sikerült, éreztem, hogy követi a mozgásomat.

Majd újra „visszaállt a saját erejébe”, tőlem függetlenül.

Folyamatos szemkontaktusban kellett lennem vele, hogy érezzem mi lesz a következő lépése.

Aztán amikor kilépett a hatáskörömből, megláttam a jövőt.

De feléje nem volt mozdulatom. Folyamatosan a Vírus hatásmezejében voltam.

Amikor a Vírus újra közelített felém, rá szerettem volna tenni a lábam. Ám megértettem, ha ezt még valaki megteszi, az már megerősíti őt. És így is lett. Akkor felállt. És akkor együtt mentünk oda az Iskolához.

Nagynak éreztem, amitől  a Vírus tevékenysége is függ.

Vírus= Hellinger iskola – Harmonikus. Ha hozzá közelítek, teljes harmónia tölt el mindent.

Nina/ szeretettel működő (Világnépesség képviselője)

Mit kellene tennem, hogy ez az egész helyzet beteljesedjen?

Akkor térdre ereszkedtem, meghajtottam a fejemet, de éreztem, hogy ez nem az, erre neki semmi szüksége.

Aztán megértettem, hogy fel kell állnom és tovább élnem.

Egy ideig nézetm rá, majd amikor elhúzott, akkor visszafelé éreztem vonzást, ismét a Vírus felé.

Nagyon közelinek éreztem. Örültem, hogy újra megtaláltam.

Vírus= Hellinger iskola felé mindig tisztelettel és meghajlással kellett közelítenem.

Világnépesség képviselője: Hibásnak éreztem magam a Kínai nép előtt. Használtam őt. Amikor a kínai nép hozzám közelített, kinyújtotta a karját, nem bírtam ezt elviselni, mert felsőbbrendűen, gyanakvóan kezeltem. Csak velük álltam kapcsolatban, ha ők letérdeltek, nekem is le kellett térdelnem. Amikor a jövő jött oda, úgy éreztem, nincs itt dolgom, ez valami új, önálló dolog. Nagyon sajnáltam, hogy ez így történt.

Spanyolul beszélő rövid hajú nő=:

Kínai népesség képviselője 3: "Gyerekeknek" éreztem magam.

Mintha forró parázson jártam volna. Kétségbe voltam esve.

Imádkoztam a Vírushoz: segítsen, hogy az Emberek önmaguk legyenek.

Nina megjelent, szeretetteljessége = Nagy fényessége = biztonságot adott.

Hozzá akarta menni és ebben a helyzetben biztonságban éreztem magam.

Kínai nép ijesztő volt a számomra.

Azt akartam, hogy a Kínai nézzen a vírusra, mert vak és nem tudja mit teremt.

Amikor mindenki idehúzódott, úgy éreztem itt nagyobb biztonságban vagyunk. Megnyugodtam.

Eközben a jövőre szerettem volna nézni, de lehetetlen volt a számomra, mert nem éreztem magam biztonságban.

A végén úgy éreztem, nem tudok lélegezni.

Aztán valami olyasmi történt, hogy ellazultam és közben majdnem elájultam.

Aztán megnyugodtam és úgy éreztem, most már „csak gyerek” lehetek .

Kínai népesség képviselője 5: Én is gyereknek éreztem magam és valami lehúzott.

Hányingerem volt, amikor elestem nem tudtam megnyugodni.

Kiabálni akartam. Kétségbeesést éreztem.

Ájulás előtti állapotba kerültem, mintha kezdett volna elhagyni a józan eszem.

Amikor megláttam ezt a személyt (Hellinger iskola) elkezdtem felé mászni, úgy éreztem, csak akkor lehetek szabad, ha mellette vagyok.

Kínai népesség képviselője 1:

Nagyon szégyelltem magam.

Nem ezt érdemeltem.

Igyekszem más utat találni, mint amit mások tesznek, hogy minimalizálni tudjam a szégyenemet.

Az elejétől a végéig úgy éreztem, hogy a vírus valójában a barátom.

Bár nem éreztem komfortosan magam vele, tudtam, hogy nem akar semmi rosszat.

Azt szerettem volna, ha mások másként gondolnának rám.

Hogy erősebb, büszkébb lehessek, de ez nem működött. Szerettem volna kevésbé szégyellni magam. De ez nem sikerült.

Be szerettem volna ismerni, hogy hibáztam.

Amikor a vírus azt akarta, hogy meghajoljak, éreztem, hogy ezt meg kell tennem, és be kell ismernem. De szégyelltem beismerni.

Amikor Sophie tapsolt, hogy odafigyeljek rá, úgy éreztem, rendben van, ha beismerem hogy hibáztam.

Nina (Világnépesség képviselője) Hellinger iskoláról: Nagyon bénítólag hatott rám, hogy összefonta a karját, néha leengedte a karját majd újra összefonta. Nyitott vagy zárt? Ezt nem értettem...

Jövő: minden a látókörömben volt. Teljesen semleges voltam. Minden fölött voltam teljesen semlegesen.

A legelején olyan érzésem volt, mintha hangyák másztak volna rajtam, a hátamon. Emberként ez kellemetlen volt. Olyan érzésem volt, hogy mögöttem van egy hatalmas erő és ez itt csak egy színház.

Őt (Vírust) végig eszközként láttam -teljesen semlegesen-csak egy eszköz. Most ez az eszköz van használatban, aztán elmegy, majd jön egy másik eszköz.

A legérdekesebb, hogy a teljes körű látásommal azt érzékeltem, hogy az emberek, akik szomorúak, sírnak, valójában nincs jövőjük. Azok pedig, akik néha kiegyenesedtek, úgy éreztem, igen ott van élet, ott van fény.

Most, hogy tudom, hogy a jövőt képviseltem tudom, hogy nekik van jövőjük. Amikor kiegyenesedtek, rám néztek éreztem, van jövőjük, mindjárt történni fog valami, de amikor szemükben megjelent a követelés, akkor minden bezárult.

És akkor, amikor ő (kínai fiú) rám nézet, felém mozdult, arra gondoltam, mindjárt elkezdődik valami. És akkor el akart engem valahova húzni, de engem nem lehet elhúzni. Azok ez erők, melyek mögöttem voltak nagyon erőteljesek voltak, és kellemetlenek is, folyamatosan jelenlevők. És ez teljesen eltűnt, amikor te Sophie beállítottad őt, a piros ruhában.

Az a nagy erő, ami mögöttem volt (kellemetlen volt, mely mindent mozgatott, mint a  Marionett bábokat) eltűnt, amikor ő megjelent.

Megdöbbentő volt, hogy ekkor a bábokat mozgató fonalakat ez elvágta, eltűntek , senki senkit nem irányított már, ők mégis úgy mozogtak még midig mit a babák/bábok.  Ez megdöbbentő volt.

Ez nagyon jól illik ahhoz, amit korábban mondtam: néha valamelyiküknél felcsillant a fény, megvilágosodás, örültem, hogy mindjárt  felébrednek, és önállóan elkezdenek cselekedni, mintha elkezdett volna beindulni valami, majd újra elaludtak és akkor ugyanazt tették mint addig.

 Helliger iskola = Felsőbb hatalom?

Fontos voltam, de nem mint személy. Nem állok magasabban mint mások. Úgy éreztem, ha mindenki ide gyűlne körém, az természetes, egyértelmű és biztonságos lenne. Amikor a Vírus idevezette  Ninat és a Kínai fiút, úgy éreztem  „Ügyes! Jól teljesítette a feladatát!”

Miért álltam összefont karral? Figyeltem, hogy mi következik. Az egész egy Cirkusz volt. Aztán Nina leereszkedett és a Vírus is elment. Ekkor Nina kért valamit. Nem volt mit adnom, már mindent odaadtam.

Ekkor felállt és csak állt ott. Ez már bosszantó volt. Mert nem csinált semmit.

A Vírust kerestem, hogy tisztázzuk a helyzetet (?)

Ha Nina és a Kínai fiú közül valamelyik itt maradt és meghajolt volna, majdnem teljes lett volna a létszám. Akkor tovább lehetett volna lépni.

Sophie Hellinger: Bertet kérdeztem, hogyan találta meg ezt a módszert?

-       -   Nem én találtam, ő talált meg engem! Nekem lett ajándékozva.

Ezért életemet a szolgálatába állítom.

Van valami sokkal hatalmasabb, mint amit mi gondolunk.

Emberként ez nagy feladat a számomra.

2013-ban, mikor Bert korházban volt, az orvosok azt mondták - halálán van, akkor csináltuk egy ilyen állítást.

Akkor az volt a válasz, hogy ne izgulj, minden folytatódik, a feladat most a tied.

(Bert Hellinger 1925. december 16. Leimen, Németország - Meghalt: 2019. szeptember 19.)

A vírus története nem ér gyorsan véget. Megnyugszik, majd újra életre kel több hullámban.

Először azt mondtam, hogy ez a kínai nép számára egy lecke.

Mikor Kínában voltam, kérdeztem, hogy ezt vagy azt így meg lehet-e csinálni? Lehetséges?

-Többet ne kérdezz ilyet! Minden lehetséges.-volt a válasz:

-Megmondod mit tegyünk és mi azt tesszük!

Nincs határ náluk.

Mi el sem tudjuk képzelni ezt.

Ennek magas ára van.

Szerénység és mértékletesség, ezt meg kell tanulni.

Vannak szabályok. Ezeket be kell tartani.

Az életünket figyelemmel, tudatosan éljük.

Maya naptár szerint nagy változások várhatóak.

Nem kell félni vagy aggódni.

Jó,ha hálásak vagyunk, barátságosak.

Élvezzétek az életet és bizakodjatok! 

Az összeállítást és fordítást készítette: www.mosoly100.hu