Riga

A Rigában készült fotókat itt találod!

A lett főváros, Riga, a Baltikum legnagyobb városa. Az egykor német kereskedők lakta óvárosban szinte minden építészeti korszakból maradtak fenn értékes műemlékek. Ezek közül a legfontosabbak a céh-házak, a városháza, a Lőportorony, a Svédkapu, a 3 fivér házak, a dóm, a Szt. Péter-templom és a különleges homlokzatú Feketefejűek Háza.
 
Régészeti feltárások alapján megalapították, hogy ott, ahol a Riga folyó a Daugavába torkollik, már a 2. században emberi település volt. A 10. századtól a torkolatnál két lív település helyezkedett el. 1159-ben brémai kereskedők kötöttek ki ezeken a településeken. 1186-ban Ikskildében Meinhard von Segeberg misszionárius telepet alapított. Őt követte Albert brémai püspök, aki keresztes lovagok élén érkezett, és 1201-ben várat építtetett. Ezt tekintik Riga alapítási dátumának, amit a város címérében található évszám is jelez.

Riga városát a brémai Albert von Buxhoevden (wd), Livónia harmadik püspöke alapította, aki a baltikumi terület feletti ellenőrzést biztosítandó a Kardtestvérek lovagrendjét – amely később a Teuton Lovagrendbe olvadt be –, is létrehozta. A pápa jóváhagyta számára a rigai püspök, majd az érseki tisztséget. A püspök és a Teuton Lovagrend megtelepedését követően megjelentek a német kereskedők és Riga 1282-ben a Hanza Szövetség tagja lett. A város alnémet nyelven patakot, csatornát jelent, ez a keresztelés szimbolikus kifejező eszköze.

A várost a kereskedők által választott városi tanács és polgármester irányította, de a városi tanács mellett a püspök és a lovagrend is jelentős hatalmi tényező volt.

A 14. századtól Riga a Baltikum legjelentősebb kereskedelmi központja. Jellemző, hogy ezekben a századokban, a városban működött céhek tagjai között egyetlen lív, vagy lett nevet sem lehetett találni.

A reformáció nagy hatással volt a rigai polgárságra. 1562-ben Rigában feloszlatták a Német Lovagrendet. 1581-ben elfoglalták a lengyelek a várost. 1621-ben svéd uralom alá került.
Riga 1650-ben (Johann Christoph Brotze metszete)

1656-ban rövid időre bevonultak az orosz seregek, majd 1660-ban az olivai békét követően ismét svéd uralom alá került. Ekkor Riga Svédország „második fővárosa”.

1710-ben a nagy északi háborúban az orosz seregek elfoglalták Rigát, mely 1783-ig a Rigai, majd 1918. november 18-áig a független Lett állam kikiáltásáig a Livlandi kormányzóság (oroszul губерния, gubernyija) központja. 1861-ben megépült az Orosz Birodalom első vasútvonala Riga és Moszkva között. Riga akkor az Orosz Birodalom második legforgalmasabb kikötője volt, Szentpétervár után.

1940. június 17-én a Molotov–Ribbentrop-paktum alapján bevonult Rigába a szovjet Vörös Hadsereg, de csak rövid ideig tartotta megszállás alatt. Ezt megelőzően a lakosság majdnem harmadát alkotó rigai németeket áttelepítették a Harmadik Birodalomhoz frissen csatolt Warthelandba (Warthegau).[3] Az első szovjet megszállás során a város lett lakosságából az NKVD több ezer embert gyilkolt le, kínzott meg, vagy küldött kegyetlen fogságba Szibériába. Röviddel ezután kitört a háború a Szovjetunió és Németország között. 1941. július 1-jén foglalta el a várost a Wehrmacht. Novemberben a nácik a város melletti rumbulai erdőben hajtottak végre példátlan mészárlást lettországi zsidók ellen. 1944-ben foglalta vissza a Vörös Hadsereg a várost és megalakult a Lett Szovjet Szocialista Köztársaság.

A függetlenségi mozgalom az 1980-as évek második felében kapott erőre. 1988-ban hivatalosan is megalakult a Lett Népfront Rigában és 1990. május 4-én kikiáltották a független Lett Köztársaságot, amely 2004. május 1-jén, Magyarországgal együtt felvételt nyert az Európai Unióba, és ugyanebben az évben belépett a NATO-ba is.
Forrás: wikipedia