HELSINKI

Helsinkiben készült fotókat itt találod! 
A kikötő  közelében lévő piacon finom, friss lazacot ehetünk, érdemes megkóstolni! 

 Főbb nevezetességei: Szenátus tér, evangélikus Dóm (a Nagytemplom), az ortodox Uszpenszkij-székesegyház, Finlandia palota, Sziklatemplom, Sibelius emlékmű, Olimpiai stadion stb.  
Hajóval át lehet kelni a közeli Suomenlinna erődbe (UNESCO világörökség). A több kisebb, szorosan egymás mellett lévő szigeten található erődegyüttest a XVIII. században a svédek építették, most egy hangulatos turistaközpont, múzeumokkal, éttermekkel, kávézókkal.  

Helsinki  Finnország fővárosa és egyben legnagyobb városa. Az európai kontinens legészakibb fővárosa. Az ország déli részén, a Finn-öböl partján helyezkedik el. Helsinki városát 635 591 ember lakja, ezzel messze az ország legnagyobb városa. A fővárosi régióban, amelyhez Helsinkin kívül Espoo, Vantaa és Kauniainen tartoznak, 2016-ban 1 438 750 fő élt. Helsinki lakosságának mintegy 6%-a svéd, a város kétnyelvű.

Helsinki városát 1550-ben alapították, amikor Finnország Svédország része volt. Sokáig jelentéktelen maradt, majd amikor Finnország orosz uralom alá került, 1812-ben a Finn Nagyhercegség fővárosa lett. 1917 óta Helsinki a független Finnország fővárosa.  

Helsinkit I. Gusztáv svéd király alapította a Vantaa folyó torkolatánál, a rivális Hanza-várost, Tallinnt ellensúlyozandó.[6] 1550. június 12-én adta parancsba Rauma, Ulvila, Porvoo és Tammisaari polgárai számára, hogy költözzenek az új városba; ezt a napot tekintjük a város alapítási dátumának.

A városalapítás nem volt túl sikeres, a kis városkát sokáig szegénység, betegségek és harcok sújtották.[6] Ráadásul, amikor a Svéd Királyság elfoglalta Északkelet-Észtországot Tallinn-nal együtt, már nem is volt érdekelt egy újabb város felvirágoztatásában a közelben. Helsinki, mint egy elfeledett kis falu sorvadozott sokáig.

1643-ban a város a jelenlegi (a mai Kruununhaka kerület) helyére, délebbre költözött, biztonságosabb és kényelmesebb kikötőt nyújtva a hajósoknak. A Balti-régió kereskedelme azonban továbbra is elkerülte.

A környék svéd-orosz, német-balti háborúi miatt azonban Helsinki stratégiailag fontos ponttá vált. A svédek és az oroszok többször elfoglalták egymástól a várost, 1748-ban végül a svédek elkezdtek építeni egy erődöt a Helsinki előtti tengerparton.[6] Az erőd-sziget Suomenlinna, „az észak Gibraltára” építése javított a város megítélésén, de Helsinki egészen a finn háború végéig, 1809-ig nem kezdett fejlődni. 1809-ben Finnországot Finn Nagyhercegség néven a győztes Oroszországhoz csatolták.[6][7]

1812. április 8-án a svéd befolyást csökkentendő, I. Sándor orosz cár Turku helyett Helsinkit tette meg a Finn Nagyhercegség fővárosául. A belvárost neoklasszicista stílusban építették újjá, Szentpétervár mintájára. 1827-ben Helsinkibe költözött az 1640-ben alapított Turkui Egyetem is, így megalapítva a Helsinki Egyetemet.[7]

1861-ben bevezették az utcákon a gázvilágítást, 1876-ban megépült a vízvezeték.[7] Az első vasútvonala 1862-ben Hämeenlinna felé épült, majd 1870-ben Helsinkit Szentpétervárral kötötte össze vonatközlekedés.

Amikor Finnország 1917-ben elnyerte függetlenségét, Helsinki maradt a főváros. A függetlenség kikiáltását polgárháború követte, a kormánynak menekülnie kellett a fővárosból. 1918 májusában a C.G.E. Mannerheim tábornok vezette kormánycsapatok győzedelmeskedtek.

Az 1920-as években épült be Etu-Töölö, az 1940-re tervezett olimpiai játékokhoz az Otaneiemi olimpiai falu.[7]

A második világháború alatt a Szovjetunió többször bombázta a várost, de az szerencsére kevés kárt szenvedett. Finnország egyike azon kevés európai államnak, amelyeket a világháború alatt nem foglaltak el, függetlenségét végig megtartotta.

A világháború után a kertvárosok építésének korszaka következett.[7]

1962-ben, a nagyhatalmak között folyó hidegháború ellenére itt rendezték meg a nyolcadik Világifjúsági Találkozót.

A következő időszakban Helsinki gyors ütemben fejlődött. Az 1970-es években a Helsinki régió lakosainak száma megháromszorozódott, így 1990-es évekre az Európai Unió egyik leggyorsabban fejlődő települése lett.

Helsinki több jelentős nemzetközi találkozó helyszínéül is szolgált. 1975-ben itt rendezték az Európai Biztonsági és Együttműködési Értekezletet (EBÉE, az EBESZ elődszervezete: Conference on Security and Cooperation in Europe (CSCE)), amely augusztus 1-jén a Helsinki Záróokmány aláírásával fejeződött be. 1990-ben az első szovjet–amerikai csúcstalálkozó is itt zajlott George H. W. Bush amerikai és Mihail Gorbacsov szovjet elnökök között. 
Forrás: Wikipedia