Havanna, 2,2 millió lakosával a szigetország legnagyobb városa és minden kubai dolog
központja.
Diego Velázquez de Cuéllar spanyol hódító
1515-ben alapította meg Havannát
Kuba szigetének déli partvidékén, a jelenlegi Surgidero de Batabanó városka helyén. A város
1519-ben került át jelenlegi helyére, a Carenas öböl partjára.
Havanna eredetileg kereskedelmi
kikötőváros volt,
1607-ben lett a Kuba fővárosa, egyben az új-világi spanyol gyarmatok központi kikötője is.
Havannát
1538-ban felégették,
1553-ban és
1555-ben teljesen kifosztották a kalózok.
1762-ben, a
hétéves háborúban,
Nagy-Britannia szerezte meg a hatalmat a város fölött, megnyitotta kikötőt a szabad kereskedelem részére és ezerszám szállítottak ide
rabszolgákat. A háború végét követő évben azután a várost elcserélték Floridára.
A spanyolok, Havanna visszaszerzése után az amerikai kontinens legjobban megerősített városává építették ki.
Az
1920-as években, az
Egyesült Államokban érvényben lévő alkoholtilalom idején Havanna,
Montréallal együtt, az amerikai állampolgárok népszerű kirándulóhelyévé vált; az itt működő night clubok és a szerencsebarlangok túlélték a tilalom feloldását, de a legtöbb ilyen szórakozóhelyet bezárták az
1959-es
kubai forradalom után.
Fidel Castro 1959.
január 8-án, a Szabadság Konvojjal érkezett a városba és Havanna lakói nagy örömmel fogadták érkezését.
A
Szovjetunió felbomlása miatt
Kuba igen nehéz helyzetbe került, hiszen a szigetország kizárólag onnan tudott beszerezni nagyszámú terméket, és ekkor ez a lehetőség megszűnt.
Zavaros múltja ellenére Havanna viszonylag keveset szenvedett
a háborúk és a forradalom során és ma is minden jobbára úgy néz ki,
ahogy 100 évvel ezelőtt megépítették. A megfakult dicsőség fénye látszik
a városon; az 50-es és 60-as évek régi amerikai autói uralják az
utcákat, a festék és a vakolat mindenütt lassan hullik le.
Számos gyönyörű spanyol építészeti remekmű is van a városban,
melyeket most renoválnak. Havanna nyüzsgő éjszakai élete, mozik,
színházak, kabarék és éjszakai lokálok sora még a legkeményebb utazót is
kimerítik, de a forgalom kisebb és az élet kevésbé amerikanizálódott,
mint más latin-amerikai városokban. De a régi Havanna megkopott
ragyogásán, a felújítást igénylő megkopott lakónegyedeken átsüt a
kubaiak barátságossága és vendégszeretete.
Látnivalók az óvárosban
Castillo del Morro
A 20-30 méterre a tenger fölé magasodó, lapos mészkőplató peremén álló
erőd ma Havanna egyik legcsodálatosabb turisztikai látványossága.
Építését 1589-ben kezdték el II. Fülöp spanyol király utasítására. A vár
egyik előreugró teraszára hengeres törzsű világítótornyot építettek,
amelynek fénye a tengeren 50 km távolságból is látható.
Fuerza Real
Ez Havanna a legrégebbi erődje. Az erőd sok kalóztámadást átvészelt,
csupán az angoloknak sikerült elfoglalniuk 1762-ben. Az építményt később
sokféle célra hasznosították: volt törvényszék, kaszárnya, levéltár,
legutóbb pedig a Kubai Nemzeti Könyvtár őrizte benne régi anyagait.
Jelenleg nyilvános Hadtörténeti Múzeum (Museo de Armas).
Fegyverek Tere (La Plaza de Armas)
Havanna legrégebbi, XVI. századi tere ma adminisztratív központ. Az erőd
katonái itt gyakorlatoztak, ez volt a látványos őrségváltások és
felvonulások helye.
A Főkapitányok Palotája (Palacio de los Capitales Generales)
A Fegyverek terét körülvevő paloták legimpozánsabb darabja a nyugati
oldalon álló Főkapitányok Palotája. A palota belső udvarában Kolumbusz
szobra látható. A palota Kuba spanyol katonai parancsnokainak volt az
állandó rezidenciája, később elnöki palotának szanálták. Jelenleg az
épület egy része Városi Múzeum (Museo de la Ciudad), ahol a forradalom
személyiségeinek emlékeit mutatják be.
A San Cristóbal katedrális (Catedral de san Cristóbal de la Habana)
A templom felszentelésére 1777-ben került sor. Homlokzata a régi olasz
barokk építészet hatását tükrözi. A főhajóban állt Kolumbusz síremléke,
akinek hamvait 1898-ig itt őrizték.
Virtuális utazást tehetsz
itt!
Forrás: Wikipedia
Kapcsolodó cikk: