1797 július 3- Mombello (Olaszország)
Egy hét múlva érkeznek az osztrák követek, Európa legrégebbi
uralkodóházának képviseletében. Kétségbe vagyok esve! Legalább a fogaimat rendbe hozattam volna!
Július 4
Dr. Rossi, a fogsebész bozontos bajszú, alacsony férfi.
Folyton a bajszát pödri. Azt mondta,
hogy betesz nekem egy új fogat, amely meg fog gyökerezni. Megkéri az árát:
kilencszáz frankot kér érte, és garanciát nem vállal. Elmondtam neki, hogy
milyen sürgető a helyzetem. Azt mondta, menjek vissza holnap reggel.
Július 5
Rettenetes volt, egész belebetegedtem.
Este van, lassan éjfél, de a fájdalomtól nem tudok aludni.
A következőképpen zajlott a dolog. Egy parasztlány
várakozott Dr. Rossi rendelője előtt, amikor megérkeztem. Rám villantotta sárga
fogait. Dr. Rossi cselédje bekísért egy kisebb szobába. A szoba közepén egy
bőrszék állt. Megkértek, hogy üljek le. Majd sűrű bocsánatkérések között arra
is megkértek, hogy vegyem le a kalapom. Így is tettem. Hamarosan belépett az
orvos is. A bajszát pödörte. Belenézett a számba, majd egy fémtárggyal
megpiszkálta a beteg fogamat. Elégedetten nyugtázta, hogy fájdalmat okoz vele.
– Pompás, pompás!
A cselédje morfiumot készített nekem elő, ő pedig elnézést
kért, és távozott. Azt mondta, csak egy pillanat lesz az egész. kiáltozást
hallottam. Talán a parasztlány? Aztán megjelent az orvos a szobában, egy
satuszerű szerszámmal a kezében, amibe egy véres fog volt szorítva. Két
asszisztens rohant be utána. Önkéntelenül is kicsire húztam össze magam, de a
két asszisztens lefogott az orvos kirántotta a fogamat, és helyette a
helyére a másikat. Aztán az egyik
asszisztens összeszorította a számat, a másik pedig vászonkendővel összekötötte a számat, hogy ne tudjam kinyitni.
És most itt ülök némán és kábán, bekötözve, egy parasztlány
fogával a számban. Minden erőmre szükségem van , nehogy rosszul legyek.
Július 7.
Kiesett a fogam, a helye pedig begyulladt. Nagy adagokban
szedem az ópiumoldatot. Isten úgy rendelte, hogy rossz legyen a fogam és ilyen
állapotban fogadjam az osztrák diplomatákat. Legalábbis ezzel biztatom magam.
SANDRA GULLAND: NAPÓLEON FELESÉGE avagy A SZENVEDÉLY ÉS BÁNAT DALAI
A szerző további gondolatait megtalálod itt:
Az élet ajándék!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése