Ljubljana a Szlovén főváros

A szlovén fővárosban készült fotókat itt találod! 

1991. június 25. óta a független Szlovén Köztársaság fővárosa.

A közepes méretű város 298 m tengerszint feletti magasságban, Szlovénia földrajzi középpontjában, 163,8 km²-en fekszik a Szávába ömlő Ljubljanica folyó két partján. A Ljubljanai-medence (Ljubljanska kotlina) két tájegysége a Ljubljanai-lapály (Ljubljansko barje) és délkelet felől a részben lecsapolt Ljubljanai–mocsárvidék. A folyó jobb partján a régi városrészek terülnek el, bal partján az új negyedek. Az óváros a Ljubljanica hurokján fekszik, a Várhegy körül. A hajózás megkönnyítése érdekében ezt a hurkot 1750-ben a Gruber-csatorna (Gruberjev Prekop) vágta le. 

Dél felé a Ljubljanai-medence nyitott, északra a Karavankák és a Kamniki-Alpok zárják le, amelyek tiszta időben jól látszanak a városból.

• A monda szerint az aranygyapjút megszerző és hazafelé tartó argonauták vezetője: Iaszón görög királyfi legyőzte az itteni tóban tanyázó sárkányt, később a sárkány vált a város jelképévé.
• Az itteni mocsarakban találták meg a világ legrégebbi (Kr. e. IV. évezred) kerékmaradványát.
• Kr. e. 2000 körül bronzkori népesség élt itt: cölöpépítményes településekre utaló nyomokat találtak a mai város területén.
• A Kr. e. I. évezredben venétek, illírek, illír-kelta japodok, majd a Kr. e. III. században kelta tauriszkuszok éltek a vidékén.
• Augustus császár idején nyomultak be ide a római légiók, és Kr. u. 15–ben alapították meg azt az Emona (Colonia Emona (Aemona) Iulia tribu Claudia) nevű római települést, ami eleinte Pannónia provinciához tartozott. Celea (Celje), Poetovio (Ptuj) és Savaria (Szombathely) érintésével erre haladt a borostyánút. A falakkal megerősített városban 5-6000 ember élt. Saját istennőjük is volt: Equrna, de a kereszténység is korán gyökeret eresztett.
• A várost 452-ben az Attila király vezetésével Aquileia felé induló hun seregek pusztították el.
• A szláv népek a VI. században érkeztek a területre; a vidéket szlovén törzsek vették birtokba. Egyre növekvő település alakult ki a Vár-hegy és a Ljubljanica folyó között. Lakói eleinte avar, majd a IX. századtól Keleti Frank Királyság uralma alatt éltek, a X. század első felében pedig gyakran találkozhattak az Itália felé tartó kalandozó magyarokkal.
• A Német-római Birodalomhoz tartozó települést írásos dokumentumok először 1144-ben említik. A Spanheimerek emelték városi rangra 1220-ban, sőt a várban saját pénzt is verettek. A városlakók élete három tér köré szerveződött: a Régi téren a céhekbe szerveződő kézművesek éltek, a Városi tér iskolai és egyházi központ volt, az Új téren a nemesek házai sorakoztak. A várost fal vette körül, a folyópartokat pedig már két híd kötötte össze. A város az 1335-ben Habsburg uralom alá kerülő Krajna tartomány székhelyévé vált. Sorra alakultak a kolostorok, az Itália felé tartó Łokietek Erzsébet magyar anyakirályné pedig polgári kórházat alapított. Fia, Nagy Lajos nápolyi hadjáratai során jár erre.
• 1461-ben vált püspöki székhellyé, majd felépült az első városháza is. Ez a század Ljubljana kulturális fellendülésének kora, bár ezt beárnyékolta a török veszedelem és a feudális pártharcok (Cillei Ulrik például sikertelenül ostromolta a várost).
• 1511-ben földrengés döntötte romba Ljubljanát, de utána reneszánsz stílusban újjáépült. 1538–43 között a ljubljanai várból irányította egész Krajnát Jurisics Miklós. A városban már kb. 5000 ember élt, 70%-uknak szlovén volt az anyanyelve. Így válhatott a szlovén reformáció központjává: élt itt Primož Trubar és Jurij Dalmatin is. 1597-ben aztán megjöttek a jezsuiták, velük pedig az ellenreformáció és a barokk.
• A XVIII. században Ljubljana túlnőtt a korábbi városfalakon, és átterjeszkedett a folyó bal partjára is. Az egykori falakat lebontották, és Francesco Robba irányításával barokk épületek sorát emelték.
• 1809–1813-ban rövid ideig Napóleon uralma alatt állt, és az ún. Illír tartományok fővárosa volt (Laybach néven). A franciák uralma idején a szlovén az iskolákban is tanított hivatalos nyelv lett, ami elősegítette a nemzeti öntudat kialakulását. Ennek volt úttörője a Ljubljanában élő, a szlovén himnusz szövegét is író France Prešeren. 1813-ban Ausztria visszafoglalta, 1815-ben a bécsi kongresszus hivatalosan is a Habsburg Birodalomnak ítélte, így lett Illír Királyság. 1821-ben itt ült össze a forradalomellenes Szent Szövetség ún. laibachi kongresszusa.
• 1846-tól kezdve kiépült a Bécs–Trieszt vasútvonal, három év múlva pedig már begördült az első bécsi vonat Ljubljanába.
• 1849. május 5. és július 23. között a várban tartották fogva Batthyány Lajost, az első magyar miniszterelnököt.
• 1895-ben húsvét napján földrengés rázta meg, s a katasztrófa után a várost immár historizáló, eklektikus és szecessziós stílusban kellett újjáépíteni. Ez adott lendületet Ljubljana újabb fejlődésének és modernizálódásának.
• A két világháború között Ljubljana a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság (később Jugoszláv Királyság) szlovén részének székhelye volt, egyetem, nemzeti galéria és akadémia jött létre ekkoriban. A város ekkori épületei Jože Plečnik félreismerhetetlen keze nyomát viselik magukon.
• A második világháborúban 1941–43 között olasz, majd német megszállás alatt állt. A várost az ellenállás erősödése miatt a megszállók 30 km hosszú szögesdrótkerítéssel vették körül.
• A háború után Ljubljana a titói Jugoszlávia szlovén tagköztársaságának fővárosa lett, és gyors gazdasági fejlődésen ment keresztül.

Forrás: Wikipedia