2014. november 18., kedd

Kudarcról (V. Varga Zoltán)


Fotó:m&m


"Csupán egyvalami választhat el az álomtól: a kudarctól való félelem."
Paulo Coelho

Megjátsszuk a bátrat, az őszintét, a kitartót, és megjátsszuk az okosat, sőt a gazdagot is. Megjátsszuk a Férfit, a Nőt, a hűséges Hitvest, az odaadó Szeretőt, a gondos Családfőt, és a szerető Családanyát. Eljátsszuk a jónak hitt szerepet. Kijátsszuk a világot kedvünk szerint.
Mert hiszünk a hivatalos ideáloknak, a ránk kényszerített elvárásoknak, és elhisszük, hogy rosszak vagyunk. Inkább hazudunk tökéletest, minthogy szembe merjünk nézni hibáinkkal és vállaljuk önmagunk. Félünk az elutasítástól, félünk a kudarctól, félünk önmagunktól, gyávák vagyunk. Ezért inkább eljátsszuk azt a szerepet, amiről úgy gondoljuk, a környezetünk elvárja tőlünk, belebújunk sikerjelmezekbe, amihez automatikusan jár a tisztelet-szeretet-csodálat mindentől megvédő sikerpáncélja is. Aztán csodálkozunk, ha kiborulunk, állandóan feszültek és idegesek vagyunk, szorongunk és félünk, inni kezdünk vagy gyógyszereket szedünk, impotenssé válunk, vagy nem tudunk gyereket szülni. Marhára nem érezzük jól magunk a saját bőrünkben.
V. Varga Zoltán

Egyetlen esélyünk, hogy megoldódjon egy problémánk, ha őszintén szembenézünk vele, ha ráfókuszálunk, és akkor nem csak a nehézségeket, de a kiutat is meglátjuk!(BG)

Kapcsolódó gondolatok: Weöres Sándor:A teljesség felé

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése