2019. június 26., szerda

Táncoló dervisek szertartása

A táncoló dervisek szertartása Mevlana Celaleddin-i Rumi (1207-1273) tanításával keletkezett, és a török kultúr- és vallástörténet részeként a mai napig fennmaradt. A ceremónia török neve Sema, 7 szakaszból tevődik össze. amelyek a tökéletességhez vezető misztikus utazás állomásait mutatják be.

Az elérendő állapot török megnevezése Mirac.

Tudományos szemmel nézve minden élet alapja a keringés. A bolygók a Nap körül, az elektronok az atommag körül keringenek. Ebből minden élő és élettelen kiveszi részét és alapvetően meghatároz minden folyamatot, a legjelentéktelenebb eseményektől a legnagyobb változásokig. Az ember hamvai is visszaszállnak az anyaföldbe, hogy új élet születhessen.

Persze az emberben lezajló belső körforgás mélyen a tudatosság alatt zajlik, de kivételes intelligenciája és kitartása révén képes feltárni és irányítani a folyamatokat, ami kiemeli őt a többi élőlény sorából. A dervisek ehhez a közös táncot használják fel, szertartásuk neve törökül Sem-a-zen, és nem csak saját maguk, hanem minden élőlény fejlődését szolgálja.

A Sema egy misztikus utazás bemutatása, amely során az ember a szeretet és az értelem segítségével eljut a tökéletességig. Az elérendő állapot török nevek Kemál amely annyit jelent, hogy „megérett”.

Azzal, hogy a dervis az igazság felé fordult, a szereteten keresztül erősödik, egóját elveszítve megtalálja az élet igazságait, és megérkezik a „tökéletes lét” állapotába, ahonnan érett és kiteljesedett emberként tér vissza. Ezek után már alázattal tekint minden élőlényre, előítéletektől és haragtól mentesen bánik mindenkivel.

A dervis fejdísze, a Sikke az ego sírkövét jelképezi, fehér ruhája pedig az egó halotti leplét. A ceremónia során a fekete ruhát levetve és fehérbe öltözve mutatják be a megtisztulást, és a tökéletesség felé vezető utazás állomásait. A szertartás első szakaszában keresztbe font karokkal táncolnak, ami az egy Isten egységért jelképezi.

Amikor karjaikat kinyitva kezdenek pörögni, az isteni Áldást próbálják lehívni, oldalra kitartott karjuk pedig az elért jóság szétosztását jelképezi. A tánc forgási iránya az óramutató járásával ellentétes, a keringés az ember és a teremtő ölelkezését jelképezi.

A Sema szertartás hét részből áll, mindegyik külön jelentéssel bír

1. Az első rész a próféta dicsérete, aki a szeretet és az összes őt megelőző prófétát is jelképezi. Ezt törökül Nat-i Serif-nek hívjuk, és egyben a teremtő mindenható dicsérete.

2. A második rész dobszólóval kezdődik, amely az univerzum megalkotásának pillanatát jelképezi. Azt a parancsot, amellyel a teremtő létrehozza a létezést.

3. Ezt sípjáték követi, amely az istenség éltető lélegzetét szemlélteti.

4. A következő rész Veled szultán időszakát dícséri. A dervisek háromszor köszöntik egymást a Peshrev nevet viselő zenére. Táncuk a testekkel és formákkal körülvett lelkek találkozását jelképezi.

5. Ezután maga a Sema, vagyis forgás következik, amely négy köszöntésből (Selam) áll.

a.Az első köszöntés a teremtő felismerése. Ez az állapot a teremtő fényében kibontakozó alázat tudatosulása.

b. A második köszöntés a teremtő csodálata közbeni állapotot, és az érzelmek feletti uralom lenyűgöző erejét mutatja be.

c.a harmadik köszöntés során a hála végtelen szeretetbe csap át. A tökéletes szeretet állapotának elérése érdekében még az értelem is feláldozásra kerül, az ember beolvad teremtőjébe. Ezt az állapotot a buddhizmus Nirvánának, az iszlám Fenifillahnak hívja.

d. A negyedik köszöntés már az utazás végét jelenti, Az utazó elfogadja sorsát, visszatér emberi kötelezettségeihez és az alázattól vezérelve éli tovább emberi életét. A szertartás utolsó részében a mesterek is visszatérnek.

Mindenkit átjár a boldogság, nagy örömmel tölti el őket a teremtőbe és a prófétába vetett hit eredményessége. Áldják a korán tanítását, hiszen már haláluk előtt is megismerkedtek az elmúlással. A szertartás után a dede és a dervisek szótlanul visszatérnek kiinduló helyzetükbe.

6. A Sema a korán bizonyos versszakainak felidézésével folytatódik, amelyek arról szólnak, hogy bármerre is nézünk, a teremtő és gondoskodó bölcs isten arcába nézünk.

7. 7. A ceremónia utolsó részében a dervisek a próféta lelki üdvéért, a vallás mártírjaiért és az emberiségért imádkoznak, majd visszatérnek celláikba, hogy meditációba merüljenek.

Kapcsolódó anyagok: drszabocsaba.hu - Dervis tánc, hipnózis 

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése