Közléssorompók

- a beszélgetés folyamát megakasztó mondatok

Mit is értünk a közléssorompók alatt? Ezt a kifejezést Thomas Gordon, világhírű amerikai pszichológus fogalmazta meg, amely az egymás közötti kommunikációs kapcsolaton alapul (ő a szülő és a gyerek közötti kapcsolatot vette alapul).

A közléssorompó az a fajta hozzászólás, amivel megállítjuk a kommunikációt. Ezeket az el nem fogadás nyelvének is nevezhetjük. Ha meg akarjuk érteni a másik érzését vagy gondolatait, akkor el kell fogadnunk azt, amit az illető pillanatnyilag átél. A közléssorompók éppen azt gátolják, hogy a kommunikációban résztvevő másik fél kiönthesse nekünk a lelkét.

Az alábbiakban 12 közléssorompót, s hogy ezek hogyan akadályozzák a kommunikációt.

1.      Utasítás, irányítás, ráparancsolás

„Nem érdekel, hogy mit akarsz csinálni, azonnal gyere ide!”

Ez a fajta reakció azt üzeni a másiknak, hogy az ő érzései nem fontosak, fejet kell hajtania mások érzései és igényei előtt. Azt is kifejezi, hogy őt nem fogadják el, ezáltal ez a közlés haragot és dühöt is kiválthat.

2.      Figyelmeztetés, fenyegetés

„Megbánod, ha így viselkedsz!”

Csakúgy, mint a parancsolgatás, ez is dühöt és ellenállást vált ki az emberből. Sokszor, már csak azért is megtesz valaki valamit, mert a másik fél azt megtiltotta neki.

3.      Prédikálás, moralizálás

„Ezt igazán tudnod kellene már magadtól is!”

Az ilyen közlés bűntudatot kelt az emberben, hiszen azt érezteti vele a másik, hogy ő rossz. Ez a közléstípus a másik iránti bizalmatlanságot jelzi, vagyis, hogy az egyik fél nem bízik abban, hogy a másik fél el tudja dönteni, hogy mit szeretne.

4.      Tanácsadás, megoldási javaslatok

„Nem így kell ezt megcsinálni, hanem így… majd én tudom, hogy mi is a jó neked!”

Az ilyen típusú közlésekkel azt üzeni az egyik ember a másiknak, hogy ő nem képes megoldani a problémáit, nem talál megoldást az őt foglalkoztató gondokra.
A gyakori tanácsadás sokszor akadályozza a saját ötletek megszületését.

5.      Kioktatás, logikai meggyőzés

Bármilyen tanítás indulatot válthat ki a fogadó félből, hiszen alsóbbrendűnek, butának érezheti magát. A legtöbb ember nem szereti, ha bebizonyítják, hogy nincs igaza.

6.      Ítélkezés, kritizálás, hibáztatás

„Erről is te tehetsz! Ennek is te vagy az oka!”

Ez az a közléssorompó, amely talán leginkább alacsonyabb rendűnek, ostobának, méltatlannak állítja be az embert. Sok ember énképét nagyban befolyásolja a másik véleménye, azaz úgy ítéli meg önmagát, ahogyan azt másoktól hallja. Ha sok ilyen típusú közlést hall valaki, akkor úgy fogja érezni, hogy nincs benne semmi jó, hogy őt nem lehet szeretni.

7.      Dicséret, egyetértés

Ha állandóan dicsérünk valakit, akkor a dicséret veszít az értékéből, nem számít igazi elismerésnek és a másik kételkedni fog annak valódiságában. Ugyanakkor a túl gyakori dicsérethez szokott egyénnél a dicséret elmaradása is nyugtalanságot kelthet és elbizonytalaníthatja őt.

8.      Kifigurázás, csúfolás, megszégyenítés, nevetségessé tétel

„Ekkora hülyeséget hogy lehet mondani? Ezt most komolyan gondolod?”

Az ilyen üzenetek komoly károkat okoznak az ember önértékelésében. Azt gondolja, hogy őt nem szeretik, ő nem szerethető.

9.      Értelmezés, elemzés, diagnosztizálás

„Csak azért csinálod ezt, hogy rád figyeljünk.”

Az ilyen közlés fenyegető és frusztráló, elveszi az ember kedvét a további beszélgetéstől, és egyre kevésbé fog a problémáiról mesélni.

10.  Megnyugtatás, együttérzés, vigasztalás

„Nincs semmi baj. Rendbe fog jönni minden. Nem történt semmi.”

Az ilyen közlés azt közvetíti a másik felé, hogy az ő érzéseit nem fogadják szívesen. Sokszor ha valaki nem tud hogyan reagálni az adott negatív helyzetre, igyekszik nyugtató szavakkal elterelni önmaga és a beszélgetőpartnere gondolatait is az adott dologról.

11.  Kérdezősködés, faggatózás

„Merre jártál? Biztos, hogy megcsináltad, amire kértelek?”

Ezekből a közlésekből arra lehet következtetni, hogy a másik nem bízik meg bennünk, nem hisz nekünk. Fenyegető is lehet az ilyen típusú kérdezgetés, főleg, ha nem tudjuk a másik célját.

12.  Humorizálás, témaváltás, kitérés

A viccelődés azt az érzést keltheti, hogy a másikat nem érdekli az, ami minket foglalkoztat. Ha valaki szóba hoz egy esetleg kényes témát, a másik sokszor humorizálással próbál kitérni a válaszadás alól. A témaváltás vagy a komoly problémákkal való viccelődés a másik félnek rosszul eshet.

*

Az előző 12 pontban ismertetett kijelentések, egymás közötti kommunikációs hibák nagyban befolyásolhatják az emberek közti kapcsolat minőségét. Fontos tehát figyelni arra, hogy kinek, mit, mikor és hogyan mondunk, hiszen ezen mondatok mögött rejtett tartalmak vannak, melyekkel akaratunk ellenére megbánthatjuk beszélgetőpartnerünket.

 Ajánlott irodalom:Thomas Gordon: P. E. T. A szülői eredményesség tanulása