A
szervezet oxigénellátottságát a vérben található oxigén szintjével
lehet a legjobban mérni. A szaturáció az artériás vér
oxigéntelítettségét jelenti százalékos formában.Egy egészséges embernél
ez 99%, egy
átlagembernél 96-98%, különféle betegségekben vagy energiahiányban
szenvedőknél ez általában 89-95%. A dohányzás során nagy mennyiségű
szén-monoxid keletkezik, ezért a dohányzók véroxigén-szintje tartósan
alacsony, általában 96% alatti. Ha a vér oxigénellátottsága nem éri el a
99%-ot, akkor a szervezet folyamatosan oxigénhiányban szenved, a sejtek
egy része folyamatosan alulműködik. A szervezetünk oxigén telítettsége
ujjhegyre csatolt oxigénmérővel egy pillanat alatt kimutatható. Minden
házorvosnál, kórházban, rendelő intézetben van ún pulsoximeter, amivel
ingyen meg tudják mérni a vér oxigénszintjét.
Vannak olyan okosórák is, melyek segítségével akár óránként meg tudják mérni vérünk oxigénszintjét.
Az oxigénhiány tünetei
A mintegy 100 ezer km hosszú érhálózatunknak négy végartériája van. Ha a végartéria eldugul, az általa ellátott terület elhal (pl. infarktus). Tehát ez a négy szerv jelzi először azt, hogy valami baj van, a végartéria oxigénhiányos.
Mi történik az oxigénszint mértékének tartós csökkenése esetén?
Ahogy az oxigénszint csökken a testben, úgy kezd el gyengülni az immunrendszer, a szervezet egyre sebezhetőbbé válik a betegségekkel szemben. Ez kezdetben koncentrációs zavart, aluszékonyságot, lassuló reakcióidőt, magas pulzusszámot idézhet elő, ami később légzési panaszokba, keringési zavarokba, rosszullétbe mehet át. Egyébként több kutatás szerint is napjaink súlyos betegségei mögött a krónikus oxigénhiány áll. Több ismert rákkutató egybehangzó véleménye szerint a daganatos betegségeknek egy fő oka van, nevezetesen a test sejtek tartósan fennálló oxigénhiányos állapota.
A mindennapokban miként növelhetjük a véroxigénszintünket?
Tartózkodjunk minél többet a friss levegőn, de lehetőleg minél távolabb a levegőszennyezést kiváltó helyszínektől. A légkör oxigéntartalma 18-20% közül mozog, és nem nehéz kitalálni, hogy egy nagyobb városban vagy egy hegyvidéken jobb minőségű-e a levegő.
Munkahelyen vagy otthonunkban fontos a rendszeres szellőztetés.
Mozogjunk minél többet.
Figyeljünk a táplálkozásunkra.
Hagyjuk el a káros szenvedélyeket.
Fókuszáljunk a minket jó érzéssel eltöltő dolgokra, örüljünk nekik!
A cikk alapja: http://eljunktudatosan.hu
Vannak olyan okosórák is, melyek segítségével akár óránként meg tudják mérni vérünk oxigénszintjét.
Az oxigénhiány tünetei
 |
| MEDIA-TECH_MT854 |
A mintegy 100 ezer km hosszú érhálózatunknak négy végartériája van. Ha a végartéria eldugul, az általa ellátott terület elhal (pl. infarktus). Tehát ez a négy szerv jelzi először azt, hogy valami baj van, a végartéria oxigénhiányos.
- Agy – koncentrációs zavar, ebéd után aluszékonyság, látszólag indokolatlan ásítozás, elhalkuló, lassuló beszéd
- Szem – váltakozó látásélesség (ha megdörzsöljük a szemünket, javul, ha nem dörzsöljük, káprázik)
- Szív – magas pulzusszám, a legkisebb fizikai munkát is meggondoljuk, hogy csináljuk-e
- Vese – fázik a kéz és a láb, főleg a láb és gyakori nappali vizelés, éjszaka is rendszeresen WC-re megy, de a kiürített mennyiség kevés.
- Fontos tünet lehet, ha a sarkon, egymás mellett, függőlegesen, a bőr mélyen be van repedve. Ez azt jelenti, hogy a szervezetnek a puffer kapacitása már nem győzi a terhet.
A következő fázis, amikor az oxigénhiány az emésztőrendszerben lévő ATP (adenozin-trifoszfát) hiánnyal is együtt jár. Ez a szájüregtől a végbélnyílásig, először csak a funkciókat zavarja.
- Ebéd után felpuffad, gázosodik (böffentés, szellentés kellemetlenül erős szaggal),
- A lábujjak közötti terület ammónia szagú (jelzi, hogy sok a fehérje a szervezetben) vagy erjedt szagú (sok a szénhidrát), de jelentkezhet a kettő együtt is, vagyis szénhidrátból is és fehérjéből is többet veszünk magunkhoz, mint kellene.
A szervezet azért nem tudja ezeket már megemészteni, mert oxigénmentes állapotba került. Ilyenkor már a normál mikroflóra lebomlik, és a helyét gombák foglalják el.
- A szervezet elgombásodásának bőrgyógyászati tünete a láb nagyujján lévő gombásodás. Itt van a lép, a hasnyálmirigy és a máj meridiánnak a kezdőpontja.
Ha a mikrobiológiai egyensúly felborul, a lebontási folyamatok is elégtelenné válnak.
- Szorulás vagy hasmenés jelentkezik, vagy kupacos lesz a széklet. Ez azt jelenti, hogy kijön egyben, de nincs formája, olajos, fénylő a teteje, és emésztetlen ételmaradékokat lehet benne látni.
- Asztma – allergia, szívburok gyulladás, szívizom gyulladás, rheumatoid artritisz, pszoriazis, ekcéma, szeboreás fejbőr, gégészeti dolgok, arcüreg gyulladás, homloküreg gyulladás, rák valamelyik fajtája.
Mi történik az oxigénszint mértékének tartós csökkenése esetén?
Ahogy az oxigénszint csökken a testben, úgy kezd el gyengülni az immunrendszer, a szervezet egyre sebezhetőbbé válik a betegségekkel szemben. Ez kezdetben koncentrációs zavart, aluszékonyságot, lassuló reakcióidőt, magas pulzusszámot idézhet elő, ami később légzési panaszokba, keringési zavarokba, rosszullétbe mehet át. Egyébként több kutatás szerint is napjaink súlyos betegségei mögött a krónikus oxigénhiány áll. Több ismert rákkutató egybehangzó véleménye szerint a daganatos betegségeknek egy fő oka van, nevezetesen a test sejtek tartósan fennálló oxigénhiányos állapota.
A mindennapokban miként növelhetjük a véroxigénszintünket?
Tartózkodjunk minél többet a friss levegőn, de lehetőleg minél távolabb a levegőszennyezést kiváltó helyszínektől. A légkör oxigéntartalma 18-20% közül mozog, és nem nehéz kitalálni, hogy egy nagyobb városban vagy egy hegyvidéken jobb minőségű-e a levegő.
Munkahelyen vagy otthonunkban fontos a rendszeres szellőztetés.
Mozogjunk minél többet.
Figyeljünk a táplálkozásunkra.
Hagyjuk el a káros szenvedélyeket.
Fókuszáljunk a minket jó érzéssel eltöltő dolgokra, örüljünk nekik!
A cikk alapja: http://eljunktudatosan.hu
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése