A lélek eltökélt

  Az az ember, akinek a hite hegyeket mozgat meg, és hat hét múlva meghal, az hat héten át mozgathatta a hegyeket. És nyilvánvalóan elegendő volt számára ennyi.
   Az utolsó nap, utolsó órájában elhatározhatta: „Rendben van, elég volt. Készen állok egy újabb tapasztalatra." Te persze mit sem tudhattál erről az elhatározásról, mivel nem mondta el. Az az igazság, hogy már korábban meghozta ezt a döntést - napokkal, hetekkel korábban -, és nem mondta el neked; nem mondta el senkinek.
   Olyan társadalmat teremtettetek, melyben rendellenesnek számít, ha valaki meg akar halni - rendellenesnek számít jóban lenni a halállal. És mert te nem akarsz meghalni, el sem tudod képzelni, hogy másnak esetleg szándékában áll - nem számít, milyenek a körülményei, milyen az állapota.
  Akadnak azonban helyzetek, melyekben a halál kedvezőbb lehet az életnél -biztos vagyok benne, hogy te is el tudsz képzelni ilyet, ha elgondolkozol rajta.
  Ezek az igazságok azonban nem tárulnak fel előtted- hiszen nem magától értetődőek -, amikor olyan emberrel találkozol, aki a halált választja. És a halálra készülő ember pontosan tudja ezt. Érzi a döntésére vonatkozó jóváhagyás szintjét a szobájában.
   Megfigyelted-e, hány ember várja ki, amíg kiürül a szobája, mielőtt meghal ? Egyesek még biztatják is a szeretteiket: „Nem, menjetek csak. Egyetek egy harapást". Vagy: „Menjetek, aludjatok egy kicsit. Jól vagyok. Reggel majd látjuk egymást". És amikor a hűséges őr magára hagyja, ugyanígy tesz a lélek is a testtel, melyben lakozott.
   Ha ellenben elmondaná a rokonainak és a barátainak: „Meg akarok halni", akkor így válaszolnának: „Ó, nem, biztosan nem úgy érted"; vagy: „Ugyan, ugyan, ne beszélj így"; vagy: „Ne hagyj el, kérlek". Az egész orvosi szakma azon fáradozik, hogy életben tartson embereket,ahelyett, hogy megadná nekik a méltóságteljes halál lehetőségét. Az orvosnak, vagy az ápolónőnek kudarc a halál. Egy barátnak vagy egy rokonnak katasztrófa. Csak a lélek számára megkönnyebbülés - megszabadulás.
   A legnagyobb ajándék, amit a haldoklónak adhatsz, hogy hagyod békében meghalni - és nem gondolod, hogy feltétlenül „ki kell tartania", vagy tovább kell szenvednie, vagy egyenesen veled törődnie élete legválságosabb pillanataiban.
   Gyakran előfordul, hogy valaki azt mondja, élni akar, azt hiszi, hogy élni akar, sőt, még imádkozik is azért, hogy élhessen; lelki szintjén azonban már megváltoztatta a döntését.
   Márpedig akkor eljött az ideje, hogy levessük a testet, és más célok érdekében megszabadítsuk a lelket. Ha a lélek így dönt, a test mit sem tud változtatni rajta. Az elme gondolatai sem tudják módosítani. A halál pillanatában tanuljuk meg,hogy a test-szellem-lélek hármasságból melyik vezérli a dolgokat. Egész életedben úgy véled, hogy azonos vagy a testeddel. Olykor megfordul a fejedben, hogy talán az elméd jelent téged magadat, és csak a halálod pillanatában jössz rá, Ki Vagy Valójában.
   Vannak olyan idők is, amikor a test és az elme nem figyel a lélekre. Ez is létrehozza az általad - a lényed, az életed által - íródó forgatókönyvet. Az emberek számára többnyire az bizonyul a legnehezebbnek, hogy meghallják a saját lelküket (figyeld csak meg, milyen keveseknek sikerül).   
   Gyakran történik az, hogy a lélek meghozza a döntését, mely szerint itt az ideje elhagyni a testet. A test és az elme - a lélek örök szolgái - meghallják, és elkezdődik a távozás folyamata. Az elme (ego) azonban nem akarja elfogadni. Végtére is ez a létezésének a végét jelenti. Utasítja tehát a testet, hogy álljon ellen a halálnak. A test boldogan engedelmeskedik, minthogy szintén nem áll szándékában meghalni. A test és az elme (ego) jelentős ösztönzést és bátorítást kap a külvilágból - a saját teremtése világából; így megszilárdul a tervük. Ezen a ponton minden attól függ, hogy mennyire ragaszkodik a lélek a távozáshoz. Ha nem olyan kényszerítő erejű ez a vágy, akkor a lélek Így szólhat:„Rendben van, győztetek. Kicsit még elidőzöm itt." De ha a lélek egészen pontosan tudja, hogy a további itt-tartózkodása nem szolgálja magasabb céljait, hogy már nem fejlődik tovább ennek a testnek a révén - akkor a lélek eltökélten eltávozik, és semmi nem állíthatja meg; és nem is kellene megpróbálkozni vele.

Neale: Beszélgetések Istennel részlet:
Kapcsolodó gondolatokat találsz itt!