Alkohol

Az emberek többsége számára nem okvetlenül rossz, ha megiszik egy pohár italt. Vannak olyanok is, akik rendszeresen isznak alkoholt, de képesek mértéket tartani. Az alkohol elképesztően gyorsan felszívódik az agy köztiagyi részében, gyors örömöt és élvezetet adva. Némelyeket azonban - különösen a fiatal felnőtteket - az alkohol nagyon szerencsétlenné tesz. A köztiagy örömközpontjának jutalmazó rendszere nem a sóvárgás kielégítésére, hanem a túlélés biztosításra jött létre. Az élvezet egyfajta jutalomként kapcsolódik a szexhez, az evéshez, a sikerhez és a túléléshez szükséges egyéb viselkedésekhez. Léteznek olyan érzelmi serkentők is, mint például a jól végzett munka öröme. Az agy nem osztja bőkezűen ezeket az élvezeteket. Az embereket semmi sem ösztönözné munkára, ha az agyuk folyamatosan csodás érzésekkel árasztaná el őket.
Fontos, hogy az agy élvezeti központja megjutalmazzon olyan dolgokért, mint például éhség esetén az evés. Ha a szex nem járna akkora élvezettel, az emberi faj nem maradna fenn. Nem vágynánk szexre, és nem lennének gyerekeink.

Az agy élvezeti központja dopamin nevű, kellemes érzést nyújtó anyagot választ ki. A dopamin erősen kötődik a szerotoninhoz. Normális körülmények között folyamatosan működik, alkohol hozzáadásával azonban a dopamin beindítja az élvezeti központot. Egészen a legutóbbi időkig az a felfogás uralkodott, hogy az alkohol oldja az agyszövetet. Valóban van ilyen hatása, de nem azon a módon, ahogyan eddig hittük. Tudjuk, hogy vízben és zsírban is oldódik, amelyek éppen az agysejtek összetevői, így az alkohol az eufóriától a depresszióig vagy a nyugalomtól az agresszióig terjedő érzelmek létrehozására kényszeríti a sejteket. Tudjuk, hogy nem létezik "alkoholgén", viszont a mutálódott génekben adódhatnak olyan zavarok, amelyek hajlamosabbá tesznek valakit az alkoholizmusra. Ez a hajlam egyértelműen valós, ha a test szerotoninszintje alacsony.

Az alkoholnak jótékony hatása is van. Alkalmanként fogyasztva csökkenti a koleszterinszintet.
Bizonyos mennyisége megelőzi az artériás lerakódásokat és a vérrögök kialakulását, enyhíti a menopauza tüneteit és csökkenti a szívinfarktus kockázatát. A naponta kis mennyiségben fogyasztott alkohol serkenti az agyműködést. A túlzott alkoholfogyasztás azonban komoly agykárosodást okozhat. Az agy ilyenkor agysejtek millióit kapcsolja ki. Az orosz férfiak például hetente három és fél üveg vodkának megfelelő mennyiségű alkoholt fogyasztanak, a várható élettartamuk pedig ötvenöt év.

Az alkoholisták agyában az alkohol hatására annyi receptor kapcsolt ki és be, hogy az alkohol elhagyásakor a szerotoninszint jelentősen ingadozni fog. Ha valaki éveken keresztül alkoholista volt, a leszokással a viselkedése az alkoholizmust megelőző időszakba zökken vissza. Ha valaki tizennyolc évesen inni kezdett, és negyvenéves korában hagyja abba, az agya a tizennyolc éves kori fejlődési szakaszba lép vissza, és az illető viszonylag éretlenül viselkedik mindaddig, amíg az agya utol nem éri magát a fejlődésben. Ez az oka annak, hogy a komoly függőségekből lábadozók nagyon nehéznek érzik az életet.
...
Néha szükség van valakire, aki felkészülten közreműködik a megvonásos időszakban.

Bizonyos mértékű elvonási tünetekkel számolni kell, mert az alkohol által lenyugtatott agyi receptorok hirtelen élednek fel. Lehet, hogy a korábbinál több receptor és neurotranszmitter kel életre, és időre van szükség, hogy az agy rendbe hozza magát.
Vianna Stibal
Kapcsolódó cikkek:
Függőségről (Csernus Imre)
Mértékletességről