Tudatosság és Mosoly

2019. január 30., szerda

A vidámság ereje...

A legjobb orvosok:
dr. Megelégedés,
dr. Higgadtság és dr. Vidámság.
Charles Haddon Spurgeon

2019. január 22., kedd

VARSÓ

VARSÓ-ban készült fotókat itt nézheted meg!

1596 óta Lengyelország fővárosa, emellett fontos tudományos, gazdasági, kulturális és politikai központ. Lakossága kb. 1,7 millió fő, az agglomerációval együtt kb. 2,4 millió fő, így Lengyelország legnagyobb városa.
Az első megerősített helység a mai Varsó helyén Bródno (9-10. század) és Jazdów (12-13. század) volt. Miután 1281-ben II. Bolesław, Płock fejedelme lerohanta Jazdówot, hasonló települést alapított egy kis halászfalu területén, melyet Warszowának hívtak. A 14. század elején ez a helység lett a mazóviai fejedelem székhelye és 1413-ban Mazóvia fővárosa. A fejedelmi dinasztia kihalása után 1529-ben a területet visszacsatolták a lengyel koronához. 1529-ben először ülésezett a szejm Varsóban, 1569-től pedig Varsó lett a szejm állandó helye. 1573-ban Varsó adta a nevét a Varsói Konföderációhoz, ez a lengyel nemesség által kötött egyezség volt, mely szentesítette a Lengyel Királyságban a vallásszabadságot. Tekintettel Varsó központi helyzetére a Lengyel–Litván államszövetség két fővárosa Vilnius és Krakkó között, Varsó lett 1596-ban a főváros és királyi székhely, amikor III. Vasa Zsigmond király áttette székhelyét Krakkóból. Varsó maradt Lengyelország fővárosa 1795-ig, ekkor a Porosz Királyság annektálta, ettől kezdve az új Kelet-Poroszország tartomány fővárosa lett. Miután Napóleon hadserege felszabadította 1807-ben, Varsót tették az újonnan kreált Varsói Hercegség fővárosává. A bécsi kongresszus (1815) döntésének megfelelően Varsó lett a Lengyel Királyság fővárosa, mely állam alkotmányos királyság lett, perszonálunióban az Orosz Birodalommal. Miután az oroszok sorozatosan megsértették a lengyel alkotmányt, 1830-ban kitört a novemberi felkelés. Az orosz–lengyel háború egy évvel később kudarccal végződött, az oroszok megtorlásul megkurtították majd megszüntették a királyság autonómiáját. Az 1860-as évek végére az orosz Visztula tartományba olvasztották be.

1918-ban Varsó lett ismét a független Lengyelország fővárosa.

1920-ban, lengyel–szovjet háborúban a nagyszabású varsói csata a város keleti határában zajlott, melynek során sikeresen megvédték a lengyel fővárost, és a Vörös Hadsereg megfutamodott.

Az európai fővárosok közül Varsó nem szépségével, régiségével vagy méreteivel tűnik ki, hanem elpusztíthatatlanságával. A város főnixmadárhoz hasonlatos, mely ismételten feltámad hamvaiból. Miután borzalmasan lerombolták a svéd és porosz háborúban 1655–1656-ban, az 1794-i ostrom során az orosz hadsereg tömegmészárlást hajtott végre a jobb parti városrész, Praga lakossága között. Azonban mindez eltörpül a második világháború szenvedéseihez képest.

A második világháború akkor kezdődött, amikor Németország inváziót indított Nyugat-Lengyelország ellen 1939. szeptember 1-én. Lengyelország keleti részét a Szovjetunió foglalta el. Lengyelország 6 hét harc után kapitulált. Nyugat-Lengyelország a Harmadik Birodalom, Kelet-Lengyelország pedig a Szovjetunió része lett, míg a középső területek Varsóval együtt a nemzetiszocialista gyarmati adminisztráció, az ún. Lengyel Főkormányzóság fennhatósága alá került. Az 1939. szeptemberi offenzíva folyamán Varsót súlyos bombatámadások érték, az épületek 10%-a megsérült.

Varsó az SS parancsnoksága alatti megszállott város lett.Minden felsőfokú tanintézetet azonnali hatállyal bezártak és Varsó teljes zsidó lakosságát – néhány százezer főt, a teljes népesség mintegy 30%-át – internálták a varsói gettóba. Amikor a „végső megoldás” részeként Hitler parancsot adott a gettó megsemmisítésére, a zsidó önvédelmi harcosok kirobbantották a varsói gettó-felkelést. Annak ellenére, hogy mind létszámban, mind fegyverzetben lényegesen gyengébbek voltak, a gettó csaknem egy hónapig kitartott. Amikor a harcok véget értek, a túlélőket lemészárolták. 1942 őszén a németek felépítették a varsói koncentrációs tábort, ahol 1944 augusztusáig valószínűleg 200 000 lengyelt öltek meg gázkamrákban.

1944 júliusában a szovjet hadsereg már mélyen benyomult lengyel területekre, Varsó felé szorítva a németeket. Sztálin ellenezte a független Lengyelország gondolatát, ezért a Londonban székelő emigráns lengyel kormány parancsot adott a földalatti Honi Hadseregnek (Armia Krajowa – AK) hogy kísérelje meg megszerezni a németektől a ellenőrzést Varsó felett, mielőtt a szovjetek elérnék azt, így a Szovjetunió elvesztette volna a jogalapját az ország megszállására. 1944. augusztus 1-jén a Honi Hadsereg és a lakosság kirobbantotta a varsói felkelést.

A lengyelek bíztak abban, hogy a szovjet hadsereg segíteni fogja őket a közös német ellenség elleni harcban, de nem így lett. Annak ellenére, hogy a Vörös Hadsereg már megközelítette a jobb parti Varsót, a felkelés hírére a szovjet offenzíva megtorpant. Bár a felkelés hadműveleteit csak pár naposra tervezték, a felkelők 63 napig kitartottak. Himmler figyelmen kívül hagyva a megadás feltételeit, parancsot adott a város teljes lerombolására és a könyvtárak és múzeumok gyűjteményeinek elégetésére.[forrás?] Amikor végül 1945. január 17-én a szovjetek átkeltek a Visztulán és behatoltak a bal parti városrészbe, a város 85%-a romokban állt a történelmi Óvárossal és a Királyi Palotával egyetemben. A Honi Hadsereg életben maradt katonáit a szovjet titkosszolgálat, az NKVD begyűjtötte és vagy megölte, vagy Szibériába deportálta.

A háború után Varsó újjáépült, újra benépesült. A történelmi városrész legfontosabb épületeit (némelyiket az alapoktól) helyreállították, de Varsó barokk jellege örökre elveszett. 1980-ban a varsói Óvárost a UNESCO a Világörökség részévé nyilvánította.

FORRÁS: WIKIPEDIA

2019. január 15., kedd

Kaunas

Kaunasban készült képeket itt találod!

Litvánia második legnagyobb városa, a két világháború közti időszak fővárosa, Kaunas.
Alapítás éve:1589
Látnivalók: katedrális, Városháza tér, Perkunas-ház, Vitautas-templom stb.

2019. január 9., szerda

Mosoly 100 cikkek arcívuma:2018

2019. január 8., kedd

Trakai

Vilnius mellett található egy hangulatos tóvidék, az egyik tó félszigetén fekszik a színes házairól ismert Trakai falu, a faluval szemben, egy kis szigeten pedig Trakai romantikus várkastélya található (gyalogos híd vezet át a szigetre).
A Trakaiban készült fotókat itt találod!

2019. január 2., szerda

Dícsérni jó!

A leghatékonyabb, ha az ember mindjárt saját magával kezdi begyakorolni.

Mikor dicsértem meg magam utoljára?

További írásokat találsz itt!

2019. január 1., kedd

Fóti templom (Károlyi István-Ybl Miklós)

A Fóti templomról készült fotókat itt találod!

A szeplőtelen fogantatás templom Fót egyik legismertebb nevezetessége. Ybl Miklós tervei alapján, romantikus stílusban épült 1845 és 1855 között. A budapesti Vigadó mellett a magyar romantikus építészet legjelentősebb alkotása, műemlék.

A templom alaprajzi elrendezése (a háromhajós bazilikális elrendezés, a főhajónál rövidebb egyenes záródású két mellékhajó, a kripta feletti emelt szentély) német román kori templomokra emlékeztet.
1845-ben gróf Károlyi István földesúr elhatározta, hogy családi temetkezőhelyül is szolgáló templomot építtet. A tervek elkészítésére a még pályája elején álló Ybl Miklóst kérte fel, aki először az itt álló egyhajós, egytornyú barokk templom átalakítását, bővítését tervezte, de végül azt lebontották és új templomot építettek.

Az 1845-ben megkezdett építkezés az 1848-as szabadságharc alatt, és utána, 1950-ig, a gróf fogságának idején szünetelt. A templomot 1855. december 8-án, a szeplőtelen fogantatás-dogma kihirdetésének első évfordulóján áldották meg.

Leírása
A templom rondellaszerű, kiszélesedő kőkorlátos téren áll, kétoldalt szimmetrikusan a plébánia és az iskola épülete keretezi.

A négytornyos, háromhajós, téglalap alaprajzú, félköríves szentéllyel záródó monumentális építmény két, egymás fölé épített templomból áll. A homlokzatot a Szeplőtlen Szűz 3 méter magas szobra díszíti. A félköríves oszlopbélletes bejárathoz magas lépcsősor vezet. A kapu fölötti félköríves timpanonban látható dombormű a három királyok hódolatát mutatja. A bejárat két oldalán Szent István és Szent László királyok szobra áll.

A középső hajót kazettás mennyezet és aranyozott gerendázat fedi. A freskókkal díszített szentélybe márványlépcső vezet. A főoltár mögötti festményen Szeplőtlen Szűz Mária látható. A bal mellékhajó mellékoltárának képe a sárkánnyal viaskodó Szent Györgyöt, a jobb oldali Szent Franciskát ábrázolja. A hagyomány szerint az utóbbin gróf Károlyi Istvánt és családját örökítette meg a festő, Karl von Blaas.

Az altemplom sírkápolnájában Károlyi István és családtagjainak sírhelye található. A szentélyében álló fekete márványoltárt Gaetano Bianchini különleges márványberakásos intarziája díszíti. Ez a templom művészileg legértékesebb alkotása.

A jobboldali torony alatti kápolnában őrzik Szent Lucentius vértanú ereklyéjét, amit IX. Piusz pápa ajándékozott a templomnak, ezzel jutalmazva Károlyi István gróf nagy áldozatát a hitért és a művészetekért.

Oldalak