Bartos Erika: Rózsavirág
Édesanyám, Édesanyám,Illatozó rózsa,
Fent virul a domb tetején
Hosszú évek óta.
Egyszer aztán bimbót hozott
Tavaly tavasz táján,
Én vagyok a rózsabimbó
Édesanyám szárán.
Hogyha egyszer kis bimbóból
Szép virággá érek,
Kibontom a szirmaim és
Jó anyámra nézek.
Amikor majd legszebb leszek,
Megcsodál a világ,
Édesanya gyenge lesz már,
Hervadozó virág.
Egy napon majd elbúcsúzunk,
Lehullik a szirma,
Én pedig csak búslakodom,
Harmatcseppet sírva.
Hamarosan, szép tavasszal
Boldog leszek újra,
Csöppnyi bimbót találok a
Levelembe bújva!
Nevelgetem, ápolgatom,
Boldog, aki látja,
Kibontja majd bársony szirmát
Következő nyárra!
Amikor majd felnő ő is,
Elbúcsúzom tőle,
Lehullatom szirmaimat
Anyámhoz, a földre
Kapcsolódó cikk:Az anya is nö (Ree Drummond)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése