Hamis tanítókról

Linkajánló: A csodák tanítása - A Course in Miracles

„Nem mentek ki, és nem kezdtek mindenféle kis trükköket vagy mutatványokat előadni, ahol az aranyérme a semmiből megjelenik a tenyerükben. Mert ez lényegtelen. Ilyet csak az ember csinál. 
De a Mesternek nem kell ezt a játszmát játszania. A Mesternek nem kell lenyűgöznie másokat azzal, hogy a semmiből előállít dolgokat. Ez lényegtelen. Semmi jelentősége. Sőt, ez csak még inkább visszaránt téged az egysíkú emberi lénybe, mintsem, hogy benne tartana a Mester szingularitásában*. És a kettő között hatalmas különbség van. A szavak talán hasonlóak, de hatalmas különbség van a két szó között.” 

Adamus

*szingularitás - egyediség, sajátosság. A törvényszerűségek alapján nem megmagyarázható, különös jelenség.

Kapcsolódó cikk:
Popper Péter: ÓVÁS HAMIS TANÍTÓKÓL

Hamis elfogadás

"Tegyük fel, hogy az anyát zavarja, hogy ötéves gyereke sokáig fenn van este.
Másra lenne igénye, mondjuk, olvasni akar. Szíve szerint ezt tenné, és nem a
gyerekkel töltené már az időt. Talán az is zavarja, hogy így rövid lesz az éjszaka
a gyereknek, és másnap várhatóan nyűgös lesz. Esetleg attól is tart, hogy megfázik
a gyerek. Mégis, engedékeny elveit követve, ez az anya nem szívesen szembesíti
gyerekét követeléseivel. És az ilyen szülő nem tehet mást, mint hogy hamis
elfogadást színlel. Megpróbál úgy viselkedni, mint aki elfogadó a gyerek
késői fennlétével, holott valójában egyáltalán nem az. Talán idegesíti, talán dühös,
de mindenképpen kudarcot él át, mivel saját igényeit nem elégítheti ki.
Hogyan hat a gyerekre a hamis szülői elfogadás? Mint azt mindnyájan tudjuk,
a gyerekek bámulatosan érzékenyek a felnőttek viselkedésére. Már-már
misztikusnak tűnik, mennyire megérzik szüleik valódi érzéseit: olyan nem szóbeli
üzeneteket fognak fel a viselkedésből, melyekből következtetni tudnak -
tudatosan vagy tudattalanul. Az a szülő például, aki valójában ingerült és dühös,
önkéntelenül küld erről „küszöb alatti" jelzéseket: talán egy fintort, a
szemöldök felhúzását, egy sajátos hanghordozást, bizonyos testtartást, valamely
arcizom feszességét veheti észre a gyerek. Ezeket a jelzéseket a gyerekek
már egészen kis korban felfogják, mivel a tapasztalat arra tanította őket, hogy a
mama ilyenkor nem egészen elfogadó azzal, amit éppen csinálnak. Érzik a roszszallást
- és abban a pillanatban úgy élik meg, hogy a szülő nem szereti őket."
Dr.Thomas Gordon