A göremei szabadtéri múzeumon belül olyan sziklatemplomokat
láthatunk, amelyek keletkezése széles korszakot ölel fel, az 5.-től a
13. századig. Ezek között vannak azok, amelyek – köszönhetően a
Kultuszminisztérium és az
UNESCO
együttműködésének – a Tokalı Kilise és a Karanlık Kilise –
restaurálásra kerültek, s így a látogatók számára megtekinthetőkké
váltak. A tufa-kőzetbe mélyített templomok betekintést tudnak nyújtani a
templomokat díszítő ornamentikák sokszínűségéről. A kis, egyhajós
templomok, valamint a nagy bazilikák - három hajóval és
melléképítményekkel, mint például a Szandálos templom (Tokalı Kilise) és
a Sötét templom (Karanlık Kilise) - megtartották koruk freskóinak
szépségét, melyek a tartomány bizánckori szakrális művészetének
színvonalát reprezentálják.
[9]
- A NŐI KOLOSTOR: A női kolostor a 8-13. század közti kappadókiai
kolostorépítészet egyik legszebb példája. Ez a kolostor, közvetlenül a
göremei szabadtéri múzeum bejáratánál található, a maga tízszintes
kialakításával. Három szinten, összekapcsolva lépcsőkkel és átboltozott
összekötő terekkel kutak és ciszternák tekinthetők meg. A kolostor
mintegy 300 apáca elhelyezésére volt alkalmas. Ezen kívül itt látható
még egy templom is, amely négyhajós kivitelezésű. Az apszisban Jézust
Máriával és Keresztelő Szent Jánossal együtt ábrázoló festmény látható, a
keleti falon Szent Bazileosz ábrázolása található. A bazilikának
keresztformájú alaprajza van, három karja dongaboltozatú, a negyedik
síkmennyezetű. A falak vörös és zöld színű geometrikus formákkal vannak
díszítve. Az északi falon egy 11. századból való Jézus-kép található.
- ALMÁS TEMPLOM (Elmalı Kilise):
A templom elnevezése legvalószínűbben a bejárati ábrázolásból
származhat. Egyes vélemények szerint a Jézus-ábrán Krisztus kezében egy
almát tart, mások véleménye szerint azonban ez a földgolyót ábrázolja.
Ez a templom tipikus példája a kereszt-alaprajzú, kupolákkal fedett
templomoknak (Kreuzkuppelkirche), négy oszloppal (pillérrel). Számos
igen életszerű freskója van. Az ábrázolt figurák erőteljes hatást
gyakorolnak (a nézőre). Az ábrázolt témák Krisztus életéből és az
Új-Testamentumból valók. A leginkább alkalmazott színek: kék, sárga,
vörös, barna és fehér. Helyenként ezeken az élénk színű freskókon
átlapolódnak (áttetszenek) a korábbi, a képrombolás korából való
archaikus falfestmények vörös színű nyomai. A templomnak azon a helyén,
amely a templom bejáratából jól látható, ma beomlott. Azonban még
kivehetők egy barátcella és egy oszlop alapjainak nyomai. A belső tér
főkupoláját négy, a sziklából kifaragott oszlop tartja. Összesen három
apszisa van, melyek közül egy a tulajdonképpeni apszis. Egyébként mind a
négy falban bemélyítések találhatók. A freskók ábrázolásai: Jézus
megkeresztelése, a Keresztre feszítés, Júdás árulása, az utolsó vacsora,
bevonulás Jeruzsálembe, Lázár feltámasztása, Krisztus mennybemenetele,
valamint a négy apostol képei. A színes geometrikus motívumokon és
arabeszkeken, amelyek az egyes motívumokat, illetve az architektonikus
elemeket is elválasztják egymástól, a bizánci művészet nyomai fedezhetők
fel. A Keresztre feszítés freskóján – a tufafelületen – vörös
medál-ábrázolása tűnik elő, a közelben pedig a négy evangélista
ábrázolása és az ótestamentumból való személyek képe látható.
- SZENT BARBARA-KÁPOLNA (Barbara Kilise): A kápolna nevét Nikomédiai (ma İzmit)
Szent Barbarától kapta, akit – mivel hitét nem volt hajlandó megtagadni
– apja, Dioscorus lefejeztetett. A legenda szerint Dioscorust ezután
nemsokára egy villám sújtotta agyon. Szent Barbara ünnepe december 4-én
van. A kápolna – két hajójával és kisméretű kupolájával – tipikus
példája a képrombolás-korszak szakrális építészetének. Eredeti festésén
egyáltalán nincs figurális ábrázolás. A freskók, amelyek a bejárattal
szemben láthatók, későbbi időben keletkeztek, Szent Györgyöt és Szent
Tódort ábrázolják, távolabb Szent Barbarát látjuk. Erőtlen színeket
alkalmaztak, s alattuk kitűnik a freskók színét beszívó alapvakolat,
amely miatt a színek idővel kifakultak. A bal oldali falon még egy szent
ábrázolása látható és egy ábra Krisztus mennybemeneteléről. A bejárat
körüli és a kápolna belső terében látható szimbolikus díszítések
szemléletes példái az előzőkben már ismertetett, kereszténység előtti és
korai keresztény motívumok közti szintézisnek. A stilizált
pálmadíszítés, mint az örök élet szimbóluma, arra az asszociációra
emlékeztet, hogy a közel-keleti őskereszténységben ez különleges
érdeklődést keltett.
- DÁNIEL PRÓFÉTA KÁPOLNÁJA: A Dániel Próféta kápolnája közvetlen közelében van a Szent Euszták
kápolnának. Elnevezését a bejáratnál lévő képtől kapta, amely a
prófétát az oroszlánveremben ábrázolja. Az oltárral direkt szemben lévő
falon látható máltai kereszt-ábrázolás és a bejárattól balra lévő
oroszlán-ábrázolások a képrombolás-kori ábrázolási móddal megegyezőek. A
velük ellentétes oldalon lévő Szűz Mária és Jézus ábrázolások későbbi
keletűek. A két lovag és az álló alakok, az ábrázoláson Jézus és Dániel
között, még ennél is későbbi keletkezésűek. A főhajó lefedése a
bejárattól kezdve pompás dongaboltozat, az agyag padlózatba sírgödröt
mélyítettek.
- KÍGYÓS-TEMPLOM (Yilanlı Kilise): A templom két részből áll, a
bejárati dongaboltozatos részből és mögötte egy síkmennyezetes részből.
Nevét az egyik freskó-ábrázolástól kapta, amely a sárkányölő Szent
Györgyöt és Szent Tódort ábrázolja, s a sárkány-ábrázolás kígyó formájú.
A bejárati dongaboltozatos rész, valamint a nyilvánvalóan későbbiekben
kialakított belső síkmennyezetes rész azt a látszatot kelti, hogy a
templomot nem fejezték be teljesen. A freskók különböző periódusokból
származnak. Közvetlenül a bejárattal szemben egy Jézus-kép látható, jobb
oldalán Szent Vazullal (Basileus), Tamás apostol, Szent Onuphrius, és a
sárkányölő Szent György és Szent Tódor, s ezeken kívül Szt. Ilona és
Nagy Konstantin császár. Mellettük az őskeresztény szimbolikus
ornamentika, a bejárattal szemközti, Jézus-képet hordó falon, kíván
nagyobb érdeklődést. Ha jobban odafigyelünk, felfedezzük a hal-motívumot.
Ez érdeklődést keltő hasonlóságot mutat a kereszténység előtti
anatóliai termékenység-szimbólummal, amely egy háromszög, közepén egy
ponttal. A bal oldali falon egy kép látható Nagy Konstantin császárról
és édesanyjáról, Szent Ilonáról, akik egy keresztet tartanak. Ez
bizonyosan gesztusnak számít azért a hozzájárulásukért, amivel a
kereszténység ezen területen való elterjesztéséhez hozzájárultak. Mivel a
templom nincs befejezve, hiányzik az apszisa is. Ellenben a bal oldali
falnál van egy fülke, amelyet feltehetően oltárfülkeként használhattak.
- SÖTÉT-TEMPLOM (Karanlık Kilise): A sötét templom, amely csupán a
narthexnek egy kis ablakán keresztül kap fényt, s ennek következtében
freskói igen jó állapotban őrződtek meg. Ez egy 13. században épült
bizánci stílusú templom. Freskói hasonlatosak az Emali Kilise és a
Carıklı Kilise (szandálos templom) freskóival. Amit azonban kívülről is
észreveszünk, az eleje ennek is beomlott. Ami a sziklából megmaradt,
annak a bal oldalán juthatunk a templomba. A narthex dongaboltozatos. A
templomnak négy oszlopa és három apszisa van, és ezek freskókkal
díszítettek. Ezeket mintegy 10 éves munkával restaurálták. A
restaurációs munkálatok 1986. utolsó hónapjaiban fejeződtek be. Ami
eltérő a többi kappadókiai freskóhoz képest, az, hogy ezeknek nincs
kronológiai rendszerük. Amit szemünkkel mindjárt észreveszünk, az, hogy a
freskók témája Jézus életéből és az Új-testamentumból valók. A figurák
ábrázolása megközelíti a bizánci reneszánsz jellegzetességeit, amit
könnyű felfedezni. A hatásosság és a személyek arcának kifejezésteli
ábrázolása, a színek pompája és a figurák relatív proporcionalitása
jelentős mértékben különbözik a többi templom freskóitól. A részletek
kidolgozása és finomsága feltételezi egy reneszánsz művész jelenlétét. A
freskók fő témái: az angyalok őrzik Jézust, a keresztre feszítés, a
feltámadás, az utolsó vacsora, a négy evangélista, Jézus születése és
keresztelése, a szent Háromkirályok, angyali üdvözlet, Jézus
Pantokrátor, utazás Betlehembe, Lázár feltámasztása, bevonulás
Jeruzsálembe, stb. Ezen kívül több szentet ábrázoló képek.
- TEMPLOM SZANDÁLOKKAL (Carıklı Kilise): A templom bejáratát egy
vaslépcsőn feljutva tudjuk megközelíteni. Nevét annak a lábnyomnak
köszönheti, amely a bejáratnál a padlón található. Ez tulajdonképpen
másolat, eredetijét Jézus szandáljának nyomaként kappadókiai zarándokok
vásárolták Jeruzsálemben a korai keresztény korban, és Kappadókiába
hozták. De az is lehetséges, hogy a freskók figuráinak lábán található
szandálok sokfélesége és kvalitása vált a templom névadójává. A templom
ugyanolyan sziklatemplom, mint a sötét-templom. Egy keresztboltozata és
két hajója van. A templom freskói legnagyobb részt megsemmisültek. Úgy
tűnik, hogy az almás templom építését követően 100 évvel, mintegy a
Karanli Kilisével egy időben létesülhetett. A három templom freskóinak
egysége (hasonlatossága) szemmel látható. Az ábrázolt témák a Karanlı
Kilisénél ismertetettel megegyezők: Jézus születése, megkeresztelése, a
szent Háromkirályok, bevonulás Jeruzsálembe, Júdás árulása, a keresztre
feszítés, levétel a keresztről, Lázár feltámasztása, stb. Az apszisban
látható freskón a trónoló Jézus, Keresztelő János és az Istenanya. Két
további különlegességet is mutat a templom. A bejárattól jobbra látszik
egy figura megsérült arccal, turbános ruházatán azonban tisztán látható,
hogy egy moszlim kereskedőt ábrázol. Ebből adódhat a feltételezés, hogy
annak a II. Meszut szeldzsuk szultánnak a kereskedője, aki nagyon
toleráns volt a keresztényekkel és a kereszténységgel szemben. Másik
jellegzetességük az ábrázolásoknak az, ami nemigen jellemző más
templomokra, hogy olyan, a templomon kívüli kulturális lehetőségek és
jellegzetességek is megjelennek, melyek az európai kultúrához
kapcsolódnak, s a templomi ábrázolásban visszatükröződnek. Umberto Eco,
az ismert olasz szemiotikus, történész és író a középkorról írt
világsikerű meg is filmesített könyvében, „A rózsa nevé”-ben, a hős
hallatlan újdonságaként mutatja be, hogy egy középkori kolostorban az
étkezéshez fém villát használnak. Ami Ecco egyik regényhősének 13.
századi európájában újdonság volt, mint azt Göremében, a templomban
láthatjuk, itt az már régen mindennapi használatnak számított. Ezt jelzi
a bejárattól balra látható freskó, ahol az asztalon, amely mellett az
angyal áll, három villa fekszik.
- KAMRA, KONYHA, REFEKTÓRIUM: A Carıklı Kilisét magába foglaló
sziklatömbben, annak szomszédságában került kimélyítésre az az építmény,
amelyben az apácák és barátok életmódja megfigyelhető. A tárolókamra
falmélyedése az élelemtárolást szolgálta. Ugyanilyen fülke található a
főzőkonyhában is. Ezen kívül a konyhában kisebb kivájások is találhatók,
a világítófáklyák elhelyezését szolgálták, és egy kisebb ablaknyílás a
szellőzés részére. Egy, a tufából kivájt mélyedés a padozatban, ez
szolgált a kappadókiai falvakban még ma is alkalmazott, „Tandır”-nak
nevezett főzőtűzhelyként. A falakon az évszázadok rusztikája és
karcolatai láthatók. A konyha és a refektórium között egy boltozott
átjáró van, egy hasonló tűzhely (Backofen) itt is van, ezen kívül van
egy hosszú, sziklából kifaragott asztal, amelynél 40 fő fért el. Az
asztalfőnél szintén egy falmélyedés van, amelyben mintegy 15 éve egy
freskót fedeztek fel, amely az utolsó vacsorát ábrázolja. Ez a kép a
vakufény hatására olyan jól látható, mint ahogyan korábban sohasem volt
lehetséges. A templom vaslépcsője alatt egy másik refektórium is van,
ahol egy azonos témájú freskó látható. A refektórium padozatának egy
elsimított felületi része feltehetően a szőlőtaposóhely volt. A
viszonylag nagyobb falfülke, amely a bejárattal szemközti falban
látható, faajtóval lezárt, mint az a núta, amely a mélyedéstől jobbra
látható. Ez a falfülke nem élelemtároló lehetett, hanem valószínűleg
edényszekrény, vagy talán mosó-felszereléseket tároltak itt. Lehetséges
az is, hogy víztárolót is alkalmaztak.
- TOKALI KILISE: A templom a Göremei Szabadtéri Múzeum területén kívül van, az Avcilarba vezető út jobb oldalán. A narthexében
lévő kriptával, fő- és mellékhajóival Göreme legnagyobb templomának
számít. Bal oldalán találunk egy terjedelmes mellékkart. A ma látható
freskók alatt található dekorációk a képrombolás korából származnak. A
templom egyes freskói a kora kereszténység korából származnak. A narthex
freskóinak keletkezése a 10. századra datálható. Ezek témái az
ótestamentum jelenetei. Az angyali üdvözlettől a Krisztus
mennybemeneteléig, kronológiailag rendezettek. Az uralkodó színek a kék
fokozatai (árnyalatai). Mellettük a zöld, vörös és sárga is. A freskók
alatt ábrázolt témák közül a következők kívánnak figyelmet: Az angyal
látogatása Máriánál, utazás Betlehembe, Jézus születése, a bűntelen
gyermekek lemészárlása Heródes király parancsára, menekülés Egyiptomba,
Jézust megkereszteli Szent János, a csodálatos kenyérszaporítás, Jézus
meggyógyítja a vakot, Lázár feltámasztása, az utolsó vacsora, Júdás
árulása, Jézus hordja a keresztet, a szentek a sírnál, a feltámadás,
stb. Ezen kívül vannak jeleneteket ábrázoló képek Szent Vazul (Basileus)
életéből is. Annak következtében, hogy ennek a templomnak a méretei
nagyobbak a többinél, a festő a freskókon több részletet tudott
alkalmazni. Ez a templom egyike a legszebbeknek Göremében. A
Teotokosz-kápolnában, amelyik félig a Tokalı Kilise alatt található,
máig pár ornamens került csak elő, amelyek különösebb figyelmet nem
érdemelnek.
Forrás és további infó:
Wikipedia
