Vadstena

Vadstena fotókat itt találod! 

A Vattern-tó partján fekvő városka a zöld erdők uralta Östergötland tartomány egyik települése. A település nevének jelentése vízre épült kőház, amit a helybeliek a tópartra épített királyi kastélyoknak tulajdonítanak. A település számos középkori épületet megőrzött, utcái ma is ódon hangulatot árasztanak.

     Három épület azonban kiemelkedik a látnivalók közül. 

Az első a vadstenai kolostor. A 1200-as évek elején Birger Magnusson herceg pompás kastélyt épített fiának, Valdemarnak a kor legdrágább építőanyagából, téglából. Valdemart 12 évesen 1250-ben Svédország királyának választották, így az épület királyi vár lett. Száz évvel később Vadstena legismertebb történelmi alakja, Szent Brigitta adományként kapta meg a kastélyt Magnus Eriksson királytól, hogy kolostort és apácazárdát szervezzen a városban. Szent Brigitta, aki gazdag főúri családból származott, hamarosan külön rendet alapított: az ún. Szent Brigitta-rendet. A szervezet hatása olyan erős volt, hogy Vadstenát észak Rómája vagy svéd Assisi néven is illették a kortársak. A kolostor templomát a 15. században építették. A kolostor a reformáció hatására a 16. század végére elnéptelenedett. Az épületegyüttest használták börtönnek, bolondokházának és raktárnak is. Ma egyik szárnya ismét az újjászervezett Szent Brigitta-rend kezelésében van, de találunk itt múzeumot és kastélyhotelt is.

A második jelentős épület az I. Gusztáv, a Vasa-dinasztia megalapítója által épített királyi várkastély. Az épület korabeli állapotában maradt fenn. Mivel I. Gusztáv a protestáns Svédország alapítója, az ország dán iga alóli felszabadítója, ez az épület is nemzeti zarándokhely. 1545-ben láttak hozzá az építéséhez.

A harmadik nevezetesség Svédország legrégebbi városháza a piactéren. Az egytornyos épületet a 15. század elején emelték, és egészen a 20. század közepéig itt ülésezett a városi tanács.

Forrás: Rubicon

Brigitta Európa védőszentje

 
Élete         
Apja Birger Persson upplandi kormányzó, az ország egyik leggazdagabb földbirtokosa, a Finstacsaládból, anyja a Folkunga család tagja, a korabeli svéd királyok rokona. Brigitta tizenhárom évesen feleségül ment Närke urához, Ulf Gudmarssonhoz az Ulvåsa családból, négy fiuk és négy lányuk született. Minden gyermeke megérte a felnőttkort, ami akkoriban szokatlannak minősült. Katalin nevű lánya később szent lett. Brigittát tisztelték jótékony tevékenységéért, és férjére is nagy hatással volt vallásossága. 1341–1343 közt elzarándokoltak Santiago de Compostelába.
1344-ben Ulf meghalt, Brigitta pedig teljesen a vallásnak szentelte magát és megalapította a Brigitta-rendet.
   1350-ben Rómába ment, hogy elismertesse a rendet a pápával és javulást hozzon a korabeli erkölcsökre. A rendet csak 1370-ben ismerte el VI. Orbán pápa, eddigre Brigitta már nagy közkedveltségnek örvendett Rómában jó cselekedetei miatt. Néhány zarándoklatot – köztük 1373-ban egy jeruzsálemit – leszámítva Rómában élt haláláig. Itt temették el, de később Svédországban újratemették. 1391-ben IX. Bonifác pápa avatta szentté, amit 1415-ben a konstanzi zsinat is megerősített. Látomásai eredetiségét 1436-ban a bázeli zsinat is megerősítette.
   Látomásai
Brigittának már gyermekként látomásai voltak. Élete során ezek egyre gyakrabban fordultak elő, ezek feljegyzéseit – Revelationes coelestes, „Mennyei revelációk” – Mátyás linköpingi kanonok és Brigitta gyóntatója, Péter alvastrai perjel fordította latinra, és a középkorban nagy népszerűségre tettek szert. Látomásai Krisztus születéséről nagy hatást gyakoroltak művészeti ábrázolásokra; innen ered többek közt az, hogy a földön fekvő gyermek Jézus testéből áradó fény az egyetlen fényforrás a képen, illetve az Atyaisten jelenléte a jelenet fölött. Voltak látomásai a tisztítótűzről is.
Szent Brigitta-kilenced
A Szent Brigitta-kilenced 15 imából áll, melyek szövegét a hagyomány szerint Brigitta kapta a római Szent Pál-templomban, amikor Jézus megjelent neki.
A kilenced magyar kiadását Adrien Parvillers SJ XII. Kelemen pápa jóváhagyásával és ajánlásával adta ki 1740-ben. IX. Piusz pápa 1862. május 31-én hagyta jóvá a milánói kongresszus ajánlásával.
  Emlékezete1651-ben Bécsben az ő emlékére épült a Brigitta-kápolna, 1900-ban róla nevezték el a Brigittenau negyedet.
1999-ben II. János Pál pápa Európa egyik védőszentjének nevezte ki. Ünnepnapja halála évfordulója, július 23. Eredeti ünnepnapja 1623-ban került a naptárba.