AGLONA, LETT FOLKLÓR és konyha

 Az Aglonában készült fotókat itt találod!

 A  kelet-lettországi Aglonában, a híres bazilika megtekintése után részvétel egy lett folklór bemutatóval egybekötött vacsorán.
 A lett konyha egyszerű ám ízletes ételei különös tekintettel a köménymagos rozskenyérre, mely ma is hagyományos módon készül és 2 hétig is ízletes, friss marad.
 Az udvarház paraméterei az utolsó fotón találhatóak.

Következzen itt 3 különböző rozskenyér recept, ki-ki kedve szerint válogathat közülük:
1/KÖMÉNYES ROZSKENYÉR
Hozzávalók:
•    25 dkg rozsliszt
•    25 dkg finomliszt
•    2,5 dkg élesztő
•    2 kávéskanál só
•    2 kávéskanál méz
•    1,5 dl langyos tej
•    1 evőkanál őrölt kömény
•    1,5 dl langyos víz
Elkészítés: Az élesztőt a langyos vízben kevés liszttel és egy csipet cukorral felfuttatom, aztán az összes hozzávalót összekeverem, megdagasztom. Kb. 1 órán át kelesztem langyos helyen, utána átgyúrom, cipót formálok belőle, és sütőlapra teszem. Vízzel megkenem a tetejét, megszórom egész köménymaggal, 2-3 helyen bevagdosom, és előmelegített sütőben 45-50 perc alatt megsütöm

2/Kenyérsütő géppel készíthető:
100 %-os teljes kiőrlésű rozskenyér                 
 teljes kiőrlésű
Hozzávalók 1 kg-hoz:
533 gr teljes kiőrlésű rozsliszt
400 ml natúr joghurt
1 evőkanál búzasikér
1,5 evőkanál barna cukor
1,5-2 teáskanál só
1,5 teáskanál kenyérfűszer
1 dkg friss élesztő
Sütés kezdetekor tetejére ízlés szerint egész köménymag szórható
Program: korpás
Szín: közepes
TIPP1: Ha a tészta a dagasztás elején kissé száraz, úgy adagolj hozzá még kevés joghurtot.
TIPP2: Joghurt helyett rakhatsz bele írót, kefirt is.
TIPP3: Ha lágyabb, selymesebb kenyérbelet szeretnél, úgy cukor helyett mézet tegyél bele 2 evőkanálnyit.
TIPP4: Ha idegenkedsz a 100 %-os teljes kiőrlésű liszttől, úgy a rozsliszt mennyiségéből 60-100 gr-nyit cserélj le sima lisztre. Ekkor azonban a búzasikért hagyd el!
 
3/A következő kenyeret még nem készítettem el, de már kiszámoltam, hogy kedden kell elkezdenem, ha hét végén szeretnék ilyen kenyeret enni:
FEKETE ROZSKENYÉR
KOVÁSZVÍZ KÉSZÍTÉSE
½ csésze frissen őrölt rozsliszt
1 csésze víz
– Tiszta üvegedényben összekeverjük; pamut konyharuhával, vagy laza fedővel letakarjuk.
– Három napra meleg helyre tesszük. Akkor van készen, amikor savanyú az illata, és buborékokat vet.
 ROZSKOVÁSZ
3 csésze frissen őrölt rozsliszt
2 csésze víz
1 csésze kovászvíz
– Cserépedényben összekeverjük a lisztet, a vizet és a kovászvizet.
– 8 óráig, vagy egész éjszaka pihentetjük, hogy megsavanyodjon, és buborékos legyen a teteje.
– 6 csésze lesz belőle
*
FEKETE ROZSKENYÉR – 4 kis cipóra való
6 csésze rozskovász
2 csésze hideg víz
3-4 csésze frissen őrölt rozsliszt
2 teáskanál természetes szürke tengeri sókristály
– A savanyú rozskovászt nagy tálba, vagy dagasztóteknőbe öntjük. A masszának tészta állagúnak, és csípősen, de kellemesen savanyúnak kell lennie. Most az összes vizet a kovászhoz öntjük, majd fokozatosan hozzáadjuk a lisztet, és simára keverjük vele. Szórjuk rá a kristályos sót, és fogjunk hozzá a dagasztáshoz. Ha túl keménynek találjuk, 25–75 g – 1/8–3/8 csésze – vizet önthetünk hozzá. A tésztának nagyon vizesnek és ragacsosnak kell lennie. Ne essünk kétségbe, ha a kezünkhöz ragad; így a jó, tehát ne dagasszuk agyon abbéli erőfeszítésünkben, hogy helyrehozzuk a vélt hibát.

– Mire elolvassuk az előbbi intelmeket, általában a rozskenyér tésztája is készen áll, hogy kiszakítsuk és (enyhe túlzással) cipó alakúra formáljuk. Sütés előtt hagyjuk pihenni őket a tepsiben, vagy a konyharuhával letakart kosárban 1-2 óráig. A kelesztőedény engedje át a nedvességet, és az idő vége felé adjunk a tésztának egy kevés meleget.
– Sütés: ha az előmelegített sütő elérte a 230 fokot, a megkelt cipókat lehetőleg agyag vagy cseréplapra tesszük. A hőfokot 10 perc múlva 160 fokra mérsékeljük, de a sütés ideje alatt ne nyitogassuk az ajtót. Egy óra múlva húzzuk ki az egyik kenyeret, hogy kopogtatással megállapítsuk, megsült-e már.
– Akkor fejezhetjük be a sütést, ha a cipó alja erős, kongó hangot ad. A kenyeret rácsra tesszük, és kihűtjük.
Jó étvágyat hozzá! (Paul Pitchford: Gyógyító táplálkozás)
Sok olyan betegség létezik, amely a véredények zsíros plakkjaihoz és kalcium-lerakódásaihoz (szklerózis), majd a rugalmasságuk megszűnésével beköszöntő magas vérnyomáshoz hasonlóan a keringési rendszerre hat. Az elhomályosuló, valamint a fokozatosan romló látás szintén visszavezethető az érelmeszesedésre, akárcsak a sántaság, az agyvérzés, továbbá az agyműködési zavarok.
Minden efféle betegség természetes gyógyszere a rozskenyér. A teljes állapotában meghagyott, kövön őrölt, korpát és csírát tartalmazó rozs csökkenti és megszünteti a véredények plakkjait és meszesedését. Képes felerősíteni a legyengült szervezetet, megújítja az egész emésztőrendszert. Mindezt magas szénhidráttartalmának és nitrogéntartalmú anyagainak köszönheti. Véredényeket tisztító, a rugalmasságot helyreállító képessége miatt a rozs rendkívül értékes kenyér alapanyag.
forrás: http://edesvizkiado.hu/index.php/2017/06/11/a-fekete-rozskenyer-recept/
Sikeres kenyérsütést kívánok!

 

PSZKOV és Olga bosszúja

PSZKOVban készült fotókat itt találod!

 Oroszország másik ősi, történelmi emlékekben gazdag városa Pszkov, melyet 903-ban alapítottak.

  A város szülötte Szent Olga (Szt, Helga) (Pszkov, 890 k.-Kijev 969. júl. 11.): orosz nagyhercegnő.  903ban férjhez ment Igor kijevi herceghez. Egyetlen gyermekük, Szvjatoszláv 942-ben született, amikor Olga már ötven körül volt.
  945-ben Igort megölték a drevljánok, amikor a szokásosnál nagyobb adót akart behajtani rajtuk. A törvényes örökös még csak 3 éves volt, így a fejedelmi kíséret Olgát fogadta el régensnek, amíg Szvjatoszláv nagykorúvá nem válik.  Az Orosz Őskrónika szerzője magasztalja kormányzói képességeit és bátorságát (férje halálát is megbosszulta). 
 A krónika szerint Olga négyszeresen büntette meg férje gyilkosait:
    1/A fejedelem megölése után a drevljánok követeket küldtek hozzá és felajánlották, hogy menjen férjhez vezérükhöz, Malhoz. Az özvegy a követeket és csónakjaikat nagy gödrökbe dobatta és élve eltemették őket.
    2/Ezután üzenetet küldött a drevljánokhoz, hogy elfogadja az ajánlatot, de legjobb embereiket küldjék hozzá követségbe. Amikor az új követek megérkeztek, fürdőházba vezették őket, amit aztán rájuk gyújtottak.
    3/Olga egy kisebb sereggel a drevljánok földjére ment és meghívta őket férje halotti torára. Amikor a drevljánok lerészegedtek, katonáival mintegy 5000-et lemészároltatott közülük.
    946-ban nagyobb sereggel indított nyílt hadjáratot. Nyikon szerint fővárosukat, Iszkorosztenyt először sikertelenül ostromolta, ezért hadisarcként minden házból három galambot és három verebet kért, amit a drevljánok örömmel teljesítettek. Ezután Olga katonái kénnel átitatott szalagokat kötöttek a madarak lábára, amit meggyújtottak. Amikor a madarak hazaszálltak, felgyújtották az egész várost. A menekülő lakosokat a kijevi katonák elfogták, egy részüket megölték vagy rabszolgaságba vetették, a többiekkel súlyos hadisarcot fizettettek.
  Olga adó- és adminisztrációs reformokat vezetett be, a Kijevi Rusz uralma alatti területeket kerületekre (pogosztokra) osztotta, amelyekre a fejedelem képviselője, a tuin felügyelt. Az ő idejében kezdődött el Ruszban a kőből való építkezés, az első kőépítmények a kijevi palota és egy torony voltak.

Az őskrónika szerint 955-ben konstantinápolyi útja során megkeresztelkedett, maga a császár, Bíborbanszületett Konstantin ( VII. Konstantinosz császár (ur. 912-59)) tartotta keresztvíz alá. Új vallásában a Jelena (a bizánci császárné, Heléné Lekapéna után) nevet kapta. Miután visszatért Kijevbe, fiát is megpróbálta megtéríteni, de az "hallani sem akart róla, de ha valaki meg akart keresztelkedni, nem tiltotta meg, csak kinevette". Szvjatoszláv amiatt is aggódott, hogy anyja elveszítheti a fejedelmi kíséret (druzsina) támogatását, ugyanis a nép és a kíséret döntő többsége továbbra is pogány maradt.

957-ben újból Konstantinápolyba utazott, fogadtatását Konstantin császár is leírta Szertartások című művében. A császár Olgát Rusz vezetőjének (archóntissza) mondja, aki fia nevében uralkodik. A látogatás nem hozhatta meg a várt eredményt mert az őskrónika nem sokkal később a fejedelemasszony és a bizánci követ hűvös viszonyáról ír. A bizánci források csak erről az útjáról adnak hírt, lehetséges, hogy valójában ekkor kezdte el követni a keresztény vallást.
Az orosz egyház autonómiája érdekében  kereste a kapcsolatot mind Rómával, mind Bizánccal.

 959-ben követeket küldött I. Ottó német-római császárhoz, püspököt és papokat kérve népe megkereszteléséhez.

 962-ben átadta a trónt Szvjatoszlávnak, ám annak gyakori hadjáratai idején Olga kormányozta helyette Kijevet. Amikor a besenyők 968-ban Ruszra támadtak, Olgát és unokáit beszorították és ostrom alá fogták Kijevben, de Szvjatoszláv visszafordult Bulgáriából és felmentette a várost.

Olga 969. július 11-én halt meg. Keresztény rítus szerint, földbe temették. Unokája, I. Vlagyimir 1007-ben a maradványait átvitette az általa alapított kijevi Szent Istenanya-templomba.
 E templomot 1240-ben a mongolok elpusztították, a 17. sz. közepén épült újjá. Ekkor megtalálták Olga ereklyéit, de a 18. sz. elején ezeknek ismét nyomuk veszett. - Tisztelete az orosz és ukrán egyházban korán megkezdődött, unokája, Vlagyimir tiszteletével együtt, aki egész népét kereszténnyé tette. 

Hivatalos szentté avatása a 13. században történt meg,  a görögkatolikus egyház első orosz szentje. 1547-ben pedig az orosz zsinat "az apostolokkal egyenrangúnak" (iszapósztolosz) nyilvánították. Emléknapja a pravoszláv naptár szerint július 11-én, a Gergely-naptár alapján július 24-én van. 
 Neve ma is a legkedveltebb keresztnév Oroszországban.