Pavlovszkban I. Pál cár (szül: 1754.10.1;uralkodott:1796.11. 6. – 1801. 03.23.) klasszicista stílusú kastélya jóval kisebb a Katalin-kastélynál, de a berendezése legalább olyan érdekes, ugyanis I. Pál és 2. felesége Marija Fjodorovna (=Zsófia Dorottya württembergi hercegnő) akkoriban beutazták fél Európát, és rengeteg műkincset vásároltak a kastély díszítésére.
II. Katalin fia, aki gyűlölte anyját, feleségével szeretetben, barátságban élt. Pál meggyilkolása után felesége "női kastéllyá" alakította saját ízléségnek megfelelően. XVI Lajos feleségével, Maria Antoinette-tel levelezett az aktuális stílusirányzatokról, de a palota egyes helységei pl. hálószoba enyhén túldíszítettre, mondhatni giccsesre sikerültek.
Pál és 2. felesége, Marija Fjodorovna eleinte szerették egymást és remekül kijöttek egymással. Marija Fjodorovna élete végéig (1828) szerelmes volt Pálba, aki házasságuk elején viszonozta ezt, de mivel a cárnak szeszélyes, gyorsan változó érzelmei voltak, később már csak barátokként éltek.
Pálnak és Marija Fjodorovnának tíz utóda született, négy fiú és hat lány. Az idősebbek kamaszkorukig csak kevés időt tölthettek a szüleikkel, mivel II. Katalin közelében kellett élniük, hogy a cárnő ellenőrizhesse a tanításukat.
A cár Jekatyerina Ivanovna Nyelidovával szenvedélyes, plátói kapcsolatot tartott fenn, ami eleinte feszültséget okozott a cárné és a cár között, de később Marija Fjodorovna és Jekatyerina Ivanovna összebarátkoztak. 1798-ban az uralkodó Ánya Petrovna Lopuhina iránt gyulladt szerelemre, elhanyagolva feleségét és Nyelidovát is.
A cárnak szigorú napirendje volt, amihez minden helyzetben ragaszkodott. Erről leginkább feleségének írt levele tanúskodik: „… Mint fentebb mondtam, a szabályok pontos betartása az egyik legfőbb feltétel, amelynek meg kell felelni az életben; ezt megismétlem különösen a családon belüli rendre vonatkozóan. Sok mindentől megkíméljük magunkat, ha betartjuk a lefektetett szabályokat, beleértve a férfiember egyik legfőbb ellenségét: az unalmat… Saját időbeosztásom reggel tízkor kezdődik, amikor teljesen elkészülök az öltözködéssel, és egészen délig egy perc szabad időm sincs.”
„Az arca csúnya, kivéve a szemét, melynek kifejezése, ha éppen nem haragszik, végtelenül kedves és nemes. Amikor haragszik, a tekintete ijesztővé válik. Viselkedése nem mondható kellemesnek, de nem nélkülözi a méltóságot, különösen pedig a jó modort. A nőkkel szemben udvarias, és ezzel erősen elüt másoktól, ami vitathatatlanná teszi fejedelmi és nemes lényét.” – Lieven hercegnő, egy orosz diplomata felesége véleménye az uralkodóról.
*
A cár rögeszméje volt, hogy összeesküvést szőnek ellene, és meggyilkolják. 1797-ben megbízást adott Vincenzo Brennának és Vaszilij Ivanovics Bazsenyovnak, hogy építsenek számára egy új palotát. A Szent Mihály-palota egy vizesárokkal körülvett, rejtett lépcsőkkel felszerelt épület volt, ahova a cári család 1801-ben költözött be.Pjotr Alekszejevics Pahlen gróf Szentpétervár katonai kormányzója volt. Ő eszelte ki a cár elleni összeesküvést, erről a trónörökös, Sándor cárevics is tudott. A gróf bejuttatta az összeesküvőket a Szent Mihály-palotába 1801. március 22-nek éjszakáján. A cár a hálószobájában, a spanyolfal mögé bújt el, de megtalálták, és dulakodás kezdődött az uralkodó és támadói között. Pált brutálisan megverték, végül megfojtották egy zsineggel. 46 éves volt. A cárevics úgy tudta, hogy apját csak le akarják mondatni, és erre vallott az is, hogy az összeesküvőknél egy lemondó nyilatkozat volt, amelyet Pálnak csak alá kellett volna írnia.
Később halála okát szívszélhűdésnek tulajdonították, de hamar elterjedt az igazság. Utódai kinyilvánították róla, hogy nem volt egészen épelméjű, és ez a vélemény még a 20. században is erősen tartotta magát. Csak napjainkra kezdték el úgy értékelni uralmát, mint egy kísérletet a rendőrállam bevezetésére és az egyeduralom megszilárdítására.
Forrás: Wikipedia
