Kezdjünk el "élni" most!

Fotó: Stewart-monument-Calton-hill-Edinburgh

Ne várjunk az utolsó percig... 

"Néha tényleg egy halálos ítélet bátorít fel annyira, ejt kétségbe minket, hogy végre merünk önmagunk lenni. 
A legtöbb lelki nyavalyánk és nyomorúságunk abból származik, hogy folytonosan erőszakot teszünk önmagunkon, vágyainkkal ellentétes létformába, kapcsolatokba, munkába erőszakoljuk bele magunkat.
Azután már lassan azt is elfeledjük, hogyan szeretnénk élni. 
Ideológiákat gyártunk megalkuvásunk igazolására, s ebben fő szerepe az áldozatnak, az önzetlenségnek van.
Pedig talán csak gyávaságról van szó."

Popper Péter

Melyik hozzáállást választod?

Az ember kétféle hozzáállás közül választhat:

* Az EGYIK olyanná teszi a személyt, akár a futball-labda.

Ellenállást tanúsít, és erős reakciót mutat, amikor erőhatás éri, de nem születik belőle semmi. Sohasem

cselekszik saját jószántából; nincs benne erő. Az ilyen embert a körülmények és a

környezete irányítja; a sorsukat rajtuk kívül eső dolgok határozzák meg; a bennük

rejlő Erő sohasem válik aktívvá. Ezek az emberek semmit sem tesznek, semmit sem

mondanak belső indíttatásból.

* A MÁSIK hozzáállás virágzó tavasszá változtatja az embert. Az erő egyenesen a

középpontjukból árad; olyan, mintha egy kis forrásból az örök élet szökőkútja

fakadna. Az ilyen ember erőt sugároz; ezt a környezete is érzi. A Belső Erő állandó

működésben van bennük; önmaguktól, saját indíttatásukra cselekszenek.

Az embert nem érheti nagyobb jó, mint hogy saját, belső indíttatásából cselekszik. A

Gondviselés által tervezett összes élettapasztalatunk arra szolgál, hogy az embereket

aktivitásra, belső indíttatásra serkentse. Szinte kényszerít bennünket arra,

hogy kilépjünk a körülmények áldozata szerepből és uraljuk környezetünket. Életed

pozitív és negatív történéseit azért kapod a Sorstól, hogy végre kezedbe vedd az

irányítást, hogy végre Te teremtsd életedet!

Wallace D. Wattles - A kiválóság bölcsessége

Teherről

Aki úgy viselkedik mint egy hátasló ne csodálkozzon ha terheket raknak rá.

(Kínai közmondás)

Önsajnálat helyett nyereség

Mindenki egyedi...ha  tudjuk, milyen elveszíteni valakit... el is veszhetünk az önsajnálatban. Úgyhogy ideje végre arra koncentrálnunk, hogy mit nyerhetünk.

Kate Jacobs: Tű, fonal, Róma

Kapcsolódó gondolatokat találsz itt!

Mártírok vetélkedése (Melody Bettie)

Forrás: MET

Az én fájdalmam nagyobb a tiednél!
Milyen könnyen eshetek ilyesfajta csapdákba. Meg akarom mutatni másoknak, mennyire áldozattá tettek engem, mennyire fájt, milyen igazságtalan velem az élet, mekkora mártír vagyok. És nem lehetek boldog, amíg ezt nem sikerül bebizonyítani másoknak! Fájdalmamat, szenvedésemet nem szükséges bizonygatnom. Tudom, hogy fájt. Tudom, hogy szenvedtem. Gyakran áldozat voltam jogilag is. Ahogy sokaknak, nekem is nehéz, hogy fájdalmas leckéket szükséges megtanulnom. Az a cél, hogy ne fájjon többé, és ezt a megoldást szeretném megosztani másokkal is. Ha valaki elkezdi bizonygatni, mennyire fáj neki, egyszerűen ennyit mondhatok: „úgy hangzik, fájdalmat élsz át.” Lehet ugyanis, hogy az illető fájdalmának érvényesítését keresi csupán. Ha azon kapom magam, hogy bizonygatni próbálom, mennyire megbántottak engem, ha másvalaki fájdalmára licitálok éppen, akkor megállok egy pillanatra, megvizsgálom, mi is történik bennem. Nem létezik semmiféle díj, jutalom, melyet a szenvedéssel lehet elnyerni, mint ahogy azt megpróbáltam magammal elhitetni kapcsolati függőségi játszmáim közepette. 

A jutalom, ha megtanulom megszüntetni a fájdalmat, és az öröm, a béke és a beteljesedés veszi át a helyét.
Melody Bettie
Kapcsolodó cikkek:
Jól szidni magadat, ez lehetséges?
Önámítás
Reménytelenség és akarat
Önsajnálat helyett nyereség
Teherről
Mi szorítja ki az örömöt az életünkből? 

Határidő

„Már hat hónapja lóg a fejem felett Demoklész kardjaként ez a megoldatlan probléma. Meg vagyok zavarodva. Nem vagyok biztos benne, mit tegyek. Egy hónapot adok ...magamnak a megoldásra” (dilemmák név nélkül)
A határidő kijelölése felszabadíthatja energiáimat, félretehetem a gondot, és megengedhetem, hogy az univerzum, és jómagam közelíthessek a megoldáshoz. 
Nem kell feltétlen közölnöm másokkal, hogy kijelöltem egy határidőt. 
A határidők elsősorban engem segítenek. 
Ésszerűeknek kell lenniük, és megfelelniük az adott helyzetnek. 
Segíthetnek, hogy elengedjem aggodalmaimat, és felhagyjak azzal, hogy kényszeresen ezzel foglalkozzam, így energiáimat konstruktívabb módon használhatom fel. 
Kimozdíthatom magam arról a holtpontról, ahol úgy érzem, egy másik személy, vagy egy megoldhatatlan probléma áldozata vagyok.
Melody Bettie