 |
| Bayeux-i kárpit |
- a vikingek soha nem hordtak kétszarvú sisakot, ez a
tévedés valószínűleg Wagner operáinak jelmeztervezőjének köszönhető. A vikingek
ruházatáról pontos képet kaphatunk az osebergi faliszőnyeg és a Bayeux-i kárpit
vizsgálatával;
- a vikingek nem voltak olyan ápolatlanok, mint ahogy az
utókor elképzelte. A Hávamál lelkükre köti például a rendszeres tisztálkodást,
s így elképzelhető, hogy ápoltabbak voltak, mint a korabeli Európa
„mosdóvízkerülő” lakossága;
- a vikingek előszeretettel faragtak ágyaik végére, a
sátorpóznák tetejére ijesztő állatfigurákat, mert hitük szerint ez elijeszti az
ártó szellemeket. Úgy látszik, nem csak az ártó szellemeket ijesztette el,
ugyanis Izlandon törvény mondta ki, hogy a sziget felé közeledő hajók szereljék
le állatfej formájú csúcsdíszeiket, nehogy elijesszék a sziget jó szellemeit.
Ezért sok hajó már eleve leszerelhető orrdísszel készült;
- a sebesült viking harcossal hagymával készült főzetet
etettek. Ha a hagyma szagát nem érezték a hasi seb körül, nem volt bélsérülése,
volt némi halvány reménye a felépülésre;
- a hét hat napjának neve egy-egy mitológiai alak nevét
őrzi: Tyr-Dienstag/Tuesday/tirsdag, Odin-Wednesday/onsdag, Frigg
(Freya)-Freitag/Friday/fridag, Thor-Donnerstag/Thursday/torsdag, Sol
(Nap)-Sonntag/Sunday/søndag, Mani (Hold)-Montag/Monday/mandag. Szombaton
fürdöttek, mostak: laug-lørdag (dán)/lördag (svéd);
- a vikingek kiterjedt kereskedelmét bizonyítja, hogy a
svédországi leletek között találtak egy Észak-Indiában készült
Buddha-szobrocskát, amely kb. 9000 km-t utazott.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése