"Az embereket hagyni kell a maguk módján élni. Hiábavaló és téves erőlködés őket kierőszakolni abból, amit tapasztalniuk kell, mert akkor megkeresik maguknak másutt ugyanazt a helyzetet... Sok önuralom kell hozzá, tehetetlenül nézni, mint rohan valaki a vesztébe saját akaratából, minden figyelmeztetés ellenére... de idővel belejön az ember."
(Szepes Mária)
A jó hír az, hogy nem kell tehetetlenül asszisztálnunk (hiszen így csak növekedne bennünk a feszültség) helyette a szerető támogatást gyakorolhatjuk korlátlanul .
Segítő kérdések:
- Ismerem az Igazságot?
- Az Igazsággal összhangban cselekszem?
- Bízom benned eléggé?
- Sikerült elengednem az üggyel kapcsolatos félelmeimet? (Mert ha igen, az biztosítja a tiszteletet, erősíti a békét)
- Most béke van bennem?
Ha a válaszom minden kérdésre igen, akkor vagyok abban az állapotban, hogy valódi támogatást tudjak biztosítani a szeretett személy számára.
Hogyan?
- Életpéldámmal (amikor sikeres vagyok abban, hogy azt élem, amit a másik is szeretne)
- Meghallgatom és biztosítom róla, hogy az adott helyzetben érezhet úgy, ahogy érez. Szabad félni, izgulni, szomorkodni, dühösnek, haragosnak lenni.
- Megkérdezem, hogy tehetek-e érte valamit ami könnyítene a helyzetén.
- Éreztetem, hogy fontos a számomra.
- Bízom benne, hogy megtalálja a módját, hogy elérje, amit szeretne.
- Felhívom figyelmét 1-2-3 olyan tulajdonságára, mely támogatja őt célja elérésében
Ha a személyes találkozásban, kapcsolatfelvételben akadályoztatva vagyunk, bármikor kérhetek rá
Áldást (=mindig a legjobbat érdemled és csak a legjobbat) vagy elmondhatok érte egy segítő fohászt.
