Mi éltet minket?

 

Abból élünk, amit kapunk, de az éltet minket, amit adunk

Winston Churchill
Kapcsolódó cikk:A (szeretet)adás öröme (Erich Fromm)

Malmö és az Öresund híd

Malmö Svédország harmadik legnépesebb városa.

Svédország délnyugati részén, az Öresund mellett fekszik. 

   2000 óta az Öresund híd köti össze Dánia fővárosával, Koppenhágával.

Maga a híd a két part közötti távolság mintegy felét teszi ki, 7845 méteres hosszúságával Európa leghosszabb közúti-vasúti hídja. A maradékot a Peberholm (Bors-sziget) nevű mesterséges sziget (4055 m), az onnan a dán oldalra vezető alagút (4050 m) és a dán oldalon létesített mesterséges félsziget (430 m) hidalja át. Repülőből nézve olyan, mintha a kocsik hirtelen eltűnnének a tengerben…

Rostock

A Rostock­ban készült fotók megtekintéséhez kattints ide!

Régészeti feltárások alapján a 7. században alapította a nyugati-szláv törzs, az obodriták. A város neve az ősszláv nyelvből származik. Jelentése „a hely, ahol a víz kettéfolyik, különválik”. Rostock 1218-ban kapott városi kiváltságokat.

A város a keleti-tengeri hajózás kiindulópontja lett és ugyanakkor fontos állomás a kelet-nyugati kereskedelmi útvonalon. A 14- és 15. században a hajóépítés, a hajózás, a kereskedelem és a könnyűipar hatalmas fejlődésen ment keresztül. A város mint a Hanza-szövetség tagja a mecklenburgi hercegek hatalmi törekvéseivel is szembe tudott helyezkedni. A közvetítő kereskedelem útján szerzett tőkéjével a korai kapitalizmus bástyája volt; fallal vették körül. A város az építkezések terén sem maradhatott el a többi nagy német város mögött. Gyönyörű templomok és művészi kivitelű városháza mellett Rostockban díszes polgárházak sora épült.

IV. János, V. Albert (Albrecht) mecklenburgi herceg és a rostocki tanács 1419-ben itt alapította meg Észak-Európa legrégebbi egyetemét, mely az első tudományos központ volt a tengerpart vidékén.

A Hanza hanyatlása után Rostock is nehéz századokat élt át. A svédeknek a Harmincéves háború után bevezetett vámeljárása a város kikötői forgalmát érzékenyen érintette. Súlyos volt a helyzet a napóleoni háborúk idején is. A császár csapatai megszállták Rostockot és Warnemündét, és a kikötőben teljes zárlatot rendeltek el, 1806-tól 1813-ig. 1850 és 1880 között a hajózás újabb fénykorát érte meg, de az ezt követő évtizedekben Hamburg és Stettin mögött elmaradt a versenyben.

Forrás:Wikipedia