Régészeti feltárások alapján a 7. században
alapította a nyugati-szláv törzs, az obodriták. A város neve az
ősszláv nyelvből származik. Jelentése „a hely, ahol a víz kettéfolyik,
különválik”. Rostock 1218-ban
kapott városi kiváltságokat.
A
város a keleti-tengeri hajózás kiindulópontja lett és ugyanakkor fontos állomás
a kelet-nyugati kereskedelmi útvonalon. A 14-
és 15. században
a hajóépítés, a hajózás, a kereskedelem és a könnyűipar hatalmas fejlődésen
ment keresztül. A város mint a Hanza-szövetség tagja a mecklenburgi hercegek
hatalmi törekvéseivel is szembe tudott helyezkedni. A közvetítő kereskedelem
útján szerzett tőkéjével a korai kapitalizmus bástyája volt; fallal vették
körül. A város az építkezések terén sem maradhatott el a többi nagy német város
mögött. Gyönyörű templomok és művészi kivitelű városháza mellett Rostockban
díszes polgárházak sora épült.
IV.
János, V. Albert (Albrecht) mecklenburgi herceg és a rostocki
tanács 1419-ben
itt alapította meg Észak-Európa legrégebbi egyetemét, mely az első tudományos
központ volt a tengerpart vidékén.
A
Hanza hanyatlása után Rostock is nehéz századokat élt át. A svédeknek a Harmincéves háború után bevezetett vámeljárása
a város kikötői forgalmát érzékenyen érintette. Súlyos volt a helyzet a
napóleoni háborúk idején is. A császár csapatai megszállták Rostockot és Warnemündét,
és a kikötőben teljes zárlatot rendeltek el, 1806-tól 1813-ig. 1850 és 1880
között a hajózás újabb fénykorát érte meg, de az ezt követő évtizedekben Hamburg és Stettin mögött elmaradt a
versenyben.
Forrás:Wikipedia
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése