A Jézus
böjtjére emlékeztető időszak eredetileg 40 napos volt. A Keleti Keresztények ma
is január 6-án ünneplik a Karácsonyt.
A
Gergely-féle naptárreform óta a Karácsonyt megelőző 4 hét jelenti Adventet, és
a négy vasárnapnak van kiemelt szerepe az ünnepkörben.
Advent első
vasárnapján az egyházi év kezdetét harangszó jelzi. Egyben megnyitja a
“kisböjt”-nek nevezett időszakot, amikor a régiek szigorú böjtöt tartottak, és
minden hajnalban részt vettek rorátékon, az angyalos- vagy aranymiséken,
melyeket napjainkban gyakran agapé – kisebb vendéglátás (pl. tea+ vajas zsömle)
követ.
Ebben az
időszakban a legrövidebbek a nappalok, a sötétség és a hideg egyre jobban
körülvesz minket.
Az ősi kelta
mitológiában ez a boszorkányok és gonosz szellemek eljövetelének ideje, akiktől
a mágikus erejű, körbe-koszorúba kötött fagyöngy védi meg a ház lakóit.
Azért
tisztelték szent növényként a fagyöngyöt, mert nem a földből táplálkozik.
Jó, ha
tudjuk, hogy ez egy mérgező, félélősködő növény.
Félélősködő,
mert örökzöld leveleinek zöld szintestjei segítségével képes a szerves anyag
előállítására, tehát az önálló fotoszintézisre, de a legfontosabb alapanyagot, a vizet nem képes
önállóan felszívni, ehhez a gazdanövény szorgos munkájára van szükség, hiszen a
fagyöngy a fa szöveteibe ereszti gyökereit.
Tudományos
neve – Viscum – “ragadóst” jelent, amely a mérgező terméshús nyálkás állagára
utal. A madarak lenyelve a termést, a magot ürülékükkel terjesztik – így
fertőzve meg újabb és újabb fákat.
Azért a
fagyöngy védelmében el kell mondani, hogy – mint a legtöbb mérgező növény –
gyógynövény is: hatóanyaga csökkenti a vérnyomást, nyugtatja az idegrendszert,
görcsoldó, és jótékonyan hat az anyagcserére.
De hogy
kerül a pogány fagyöngykoszorú a keresztények ünnepi asztalára?
Wichern koszorúja: vasárnapi fehér és piros gyertyákkal |
Egy
német evangélikus lelkész, Johann Heinrich Wichern 1838-ban Hamburg első árvaházának
kis lakói számára készített hatalmas koszorút, amelyen az adventi napokat
fehér, a vasárnapokat piros gyertyák jelezték. A napról napra meggyújtott
gyertyák révén a karácsonyi várakozás ideje a gyerekek számára megfoghatóbb
lett.
Hasonló
gondolat vezérelte az első adventi kalendárium létrejöttét is.
Gerhard Lang
addig-addig kérdezte édesanyját, hogy hányat kell még aludni Karácsonyig, hogy
anyuka egy részekre osztott kartonra feltűzött 24 bonbont, és a kisfiú minden
nap megehetett egyet.
Felnőve
aztán, 1908-ban a müncheni Lang Kiadó vezetőjeként kiadta a világ első
nyomtatott adventi kalendáriumát.
Ma már
házikótól a Télapó teherautójáig minden formában kapható a 24 ajándékot rejtő
naptár, sőt épületek is “beöltöznek”.
...De
visszakanyarodva… a 24 gyertyás adventi koszorú ötlete elterjedt más
gyermekotthonokban is, majd 1860-tól már csak a vasárnapokat jelezték a
gyertyák.
Az első
világháború idején a protestáns otthonokban már általános szokás volt a négy
adventi gyertya meggyújtása.
A katolikus
liturgia szerint három gyertya lila színű, és a hit, remény, szeretet
szimbólumai, a negyedik, a Mária örömét, Jézus születését jelképező gyertya
pedig rózsaszín.A gyertyák egyben a katolikus szimbolika szerint egy-egy személyre vagy közösségre is utalnak:
Ádám és Éva – mint akiknek elsőként ígérte meg Isten a megváltást (hit);
zsidó nép – akinek megígérte, hogy közülük származik a Messiás (remény);
Szűz Mária – aki megszülte a Fiút (öröm – rózsaszín gyertya);
Keresztelő Szent János – aki hirdette Jézus eljövetelét, és készítette az utat az emberek szívéhez (szeretet).
Ádám és Éva – mint akiknek elsőként ígérte meg Isten a megváltást (hit);
zsidó nép – akinek megígérte, hogy közülük származik a Messiás (remény);
Szűz Mária – aki megszülte a Fiút (öröm – rózsaszín gyertya);
Keresztelő Szent János – aki hirdette Jézus eljövetelét, és készítette az utat az emberek szívéhez (szeretet).
A négy hétig
tartó Advent négy gyertyájának számát Bod Péter a 18. század közepén a
következőkkel indokolja:
“mert Krisztusnak 4 adventusa, eljövetele vagyon.
Midőn a testben megjelent.
Midőn a szívbe bészáll és az embert megtéríti.
Midőn halála óráján elmégyen az emberhez.
Midőn eljön az utolsó ítéletre.”
“mert Krisztusnak 4 adventusa, eljövetele vagyon.
Midőn a testben megjelent.
Midőn a szívbe bészáll és az embert megtéríti.
Midőn halála óráján elmégyen az emberhez.
Midőn eljön az utolsó ítéletre.”
A hétről
hétre meggyújtott adventi gyertyák révén a sötétség felett győz a fény..
Forrás: Wikipedia és Szabó Judit
Kapcsolódó cikkeket találsz itt:
Az ünnep lelkiállapot!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése