A város vöröslámpás negyedét a helybeliek csak de
Walletjesnek (kis falak) neveznek.
A prostitúció története Amszterdamban egészen a 13. századig
megy vissza, amikor a város fontos kikötő lett. A városba özönlő elcsigázott
hajósok számának növekedéséveI 1478-ra a prostitúció annyira elterjedt, hogy
kísérletek történtek visszaszorítására. A kijelölt területükön kívül strichelő
utcalányokat duda és dob hangjai mellett kísérték vissza.
Egy századdal később, a váltást követően a kálvinisták
megpróbálták a prostitúciót törvényben tiltani. Próbálkozásaik azonban
erőtlenek voltak, és a 17. században már nyíltan megtűrték a prostitúciót.
1850-ben Amszterdamnak 200 000 lakosa és több, mint 200 bordélyháza volt. A
leghíresebbek, mint pl. Madame Traese luxusbordélya, a gazdag klienseket
szolgálták ki.
Ma az egész területet keskeny utcák fonják be
keresztül-kasul, amelyeket rikító szexshopok és szegényes klubok urainak, és
mindenféle ágrólszakadtak, kábítószerdealerek és zsebtolvajok fűszereznek.
Éjszaka a kis sikátorok veszélyesek, nem bölcs dolog egyedül barangolni. De
nappal az összeverődő turisták csoportjai ünnepies zsongást keltenek, és az
elhanyagolt környezetben azért vannak felfedezésre váró érdekes kávéházak,
bárok, éttermek és szép csatornaparti házak.
Forrás: Amszterdam útikönyv útitárs sorozatból
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése