2014. november 5., szerda

Az etika az mindig egyoldalú


Az az érdekes, hogy nekem mit kell tennem a másikért. Hogy a másiknak mit kell tennie értem, az az ő problémája, és nem az enyém.

2014. november 4., kedd

Terv


Van egy tervem, tudom, mit kell tennem, de ha egyedül vagyok otthon, könnyen félredobom a tervemet. Ha egy olyan személy egyengeti az utunkat, aki ismeri a tervünket és támogat benne, sokkal több esélyünk van a sikerre.

2014. október 31., péntek

Az élet fénye




… előhúzott egy gondosan összehajtott csomagolókelmét. Leült, és széthajtogatta: szép foltvarrásos munka volt, zöld szegéllyel, több tucat téglalapból és négyzetből állt - voltak köztük pirosak, sárgák, aranyszínűek, zöldek, barnák, kékek és feketék.

- Látod ezeket?

Úgy fél tucat fekete téglalapot mutatott, amelyek elszórtan helyezkedtek el a kelme sakktáblamintáján.

- Azon a napon varrt am rá ezeket, amikor anyám meghalt, sok évvel ezelőtt, mert aznap így éreztem magam. Nincs semmi szabályszerűség abban, ahogy elhelyeztem őket, mint ahogy nincs általunk kihámozható értelme a halálnak sem. Lehet, hogy nem látszanak egyből, de mellettük a kék kékebbnek, a piros élénkebbnek és az aranyszín ragyogóbbnak látszik. Nélkülük a kelme szép, de nincs jellege és kontrasztja.

- Igen - mondtam halkan. - Értem.

Alan Brennert: Honolulu 
Szerző további gondolatait megtalálod itt! 

2014. október 30., csütörtök

Reménytelenség és akarat


A mai generáció kifejezése a reménytelenség. A mi generációnk a háború után volt fiatal, amikor az egész világ romokban hevert, mi pedig abban éltünk, hogy föl kell és föl lehet építeni. És ez reményt adott. A mai gyerekek a készbe jönnek, és az az érzésük, hogy azonnal mindent meg kell kapniuk. (...) Mi annak idején úgy éreztük, hogy valamit valamiért. Ha valamit akarok, akkor tennem is kell érte. Ma ez az érzés egyre inkább fakul. Akarom és kész.

2014. október 29., szerda

2014. október 28., kedd

Mérhetetlen, örök szeretet

Isten szeret minket.
Mérhetetlenül. 

Teljesen. 
Örökké.
Neale

2014. október 24., péntek

Út a BÉKÉhez...

A legkisebb ellenállás útját keresni,
a legkisebb ellenállás mentén haladni
mindezt figyelmesen, szellemesen, humorral, türelemmel...
ez vezet el a békéhez
...először a belső békéhez -magunkkal való viszonyunkban...
aztán a másikkal való kapcsolatunkban !

Mindez maga az elfogadás.
Minél eredményesebb az elfogadás, annál közelibb a béke!  

BG
A szerző további írásait megtalálod itt!