2017. március 28., kedd

Átállás és tavaszi fáradtság



        Az évszakok hirtelen változása vagy pl. a nyári/téli időszámítás is átállásra készteti a szervezetünket.
        Vitatkozhatunk ezen átállások szükségszerűségéről, de előremutatóbb, ha örömmel fogadjuk, mint "rugalmasság"  gyakorlatot.

Ilyenkor bánjunk nagyon gyengéden magunkkal, biztosítsunk elegendő pihenést, feltöltődést így támogatva testünk/lelkünk/szellemünk rugalmas átállását. Tekintsük egy gyakorlatnak, melyet képesek vagyunk élvezetessé tenni a magunk számára!
 
Háttér információk:
A szervóra/ napi ciklusok:  
A szerveink meghatározott időben működnek illetve pihennek. Minden szerveink megvan a maga működési/pihenési ciklusa.
12 fő szervünk kétóránként váltja egymást és a maga idejében az éppen aktuális, legintenzívebben működő szervünk birtokolja szinte az összes energiánkat.
További infó: patikamagazin.eu

Pihenő és aktív szakaszok / éves ciklusok:
Tudjuk, hogy pl. a medve téli álmot alszik. A rágcsálók, hüllők és kétéltűek képesek hibernálódni is.
A barna medve esetében a  téli nyugalmi időszak a tél elején kezdődik, és a helyi viszonyoknak megfelelő ideig tart (a melegebb vidékeken el is maradhat). A nyugalomra vonuló medve leginkább nagy kövek, vagy óriásfák gyökerei közé odút ás, majd száraz növényekből bealmol magának. Nem ritkán több, egymást követő évben ugyanazt az odút használja. A nyugalmi időszakban nem hibernálódik, és gyakran felébred, ezért ez nem is igazi téli álom, mint egyes rágcsálóknál, hüllőknél és kétéltűeknél. Télen testsúlyuk jelentősen (akár a negyedével is) csökken, ezért tavasszal igyekeznek mielőbb regenerálódni. (Forrás: Wikipedia)

A kétéltűek változó testhőmérsékletű állatok, ami azt jelenti, hogy nem képesek egy szűk határon túl szabályozni test-hőmérsékletüket. Ezért hidegben lassabban mozognak, az átteleléshez pedig általában a talajba ássák magukat, és „hibernálódnak”, azaz nagyon lehűlnek, életfolyamataik lelassulnak, és ebben az állapotban maradnak a tavasz kezdetéig. (Forrás: Wikipedia)

Az évi ritmusok is jól ismertek. A hidegebb éghajlatokon sok emlős hibernálódik, mély alvásba merül, anyagcseréje lelassul, test-hőmérséklete lehűl. A madárfajok egy része a hideg idő bekövetkezése előtt hosszú vándorútra kel. A rovaroknál is jól ismert az életszakaszban egy nyugalmi periódus, a diapauza, amely a kedvezőtlen évszakra esik.
További infó: tankonyvtar.hu
A biológiai ritmusokról
 A környezet számos tényezője, a megvilágítás, a páratartalom, a hőmérséklet stb. periodikusan változik. Ezek a paraméterek rendkívül fontosak az állatok élete és szaporodása számára. Az állati aktivitás ezért számos olyan ritmust mutat, amely igazodik ezen környezeti tényezőkhöz, és lehetővé teszi az állatoknak a környezetük nyújtotta életlehetőségek optimális kihasználását. Az állati aktivitás ritmusai kettős, belső és külső szabályozás alatt állnak. A belső szabályozás alapvetően genetikai meghatározottságú, amely különböző idegi és hormonális ritmusszabályozó központok, biológiai órák kifejlődésében jelentkezik. Ezek a központok a szervezet számára optimális alapritmusokat határoznak meg, de meghatározott környezeti kulcsokra reagálva az állat képes az alapritmusok kismértékű felgyorsítására vagy lelassítására, és legfőképpen a környezeti ingerekhez való igazítására, egyfajta időegyeztetésre
További infó: tankonyvtar.hu

BG
További gondolatokat találsz itt!  

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése